2017. június 30., péntek

Otthon voltunk....



a ház előtti csodás öreg tölgyfák
Nagyon régen írtam, de nem voltunk itthon. Az utazás előtt és a hazajövetel után rengeteg dolgom volt. Most végre eljutottam oda, hogy beszámoljak róla.
A haza utunk esemény mentesen telt. Egyetlen szépséghibája csak az volt, hogy a Rovernek nem működik a légkondija. Ez a dán és német szakasz egy részén nem jelentett különösebb problémát, de Németország déli részétől kezdve már nagyon meleg volt.  Minden indulás előtt elhatározzuk, hogy kétszer fogunk aludni hazafelé. Aztán minden alkalommal úgy döntünk, hogy inkább érjünk haza későn, de éjjel nincs annyira meleg az autóban....  Idén is így történt.
Most még az is befolyásolta a döntésünket, hogy Luca nagyon nehezen viseli a meleget. De miután nem tudtuk itthon hagyni, így szegénykém megint utazott velünk. Az utazás nem is probléma nála, nagyon jól elvan a hátsó ülésen.



Miután 13 éves lesz szeptemberben egyre nehezebben megy fel a lépcsőn.  És mi a második emeleten lakunk. Eddig is elég lassan mentünk fel, de idén ez már nagyon nehézzé vált.  Minden lépcsőfordulóban lefeküdt pihenni és miután megérkezésünk után rögtön lecsúszott az első lépcsőről, innentől úgy mentünk fel a lakásba, hogy én fogtam a fenekét és emeltem a két hátsó lábát minden egyes lépcsőnél.

tavaly még ment egyedül is

Szeretünk megérkezni a felújított lakásba. Még sok tenni való van, de már nagyon kellemes itt lakni. Régen voltunk már úgy otthon, hogy minden kedvenc illatomat élvezzem. Most ez történt. Nem győztem élvezni az akác, a hárs és az olajfa illatát. Imádom az összeset és most a ház körül mind a három egyszerre jelen volt.



Rengeteg tervem volt, hogy hova szeretnék eljutni idén. Persze ez megint nem jött össze.  De hála Istennek, rögtön hazaérkezésünk után sikerült találkozni a 11 éve meglévő fórum barátnőimmel. Nagyon örültünk egymásnak és nagyon jól éreztük magunkat a budafoki barátnőnknél.



 Éppen 35 éve végeztem a TF-en és az évfolyam társaim 5 éve, minden évben szerveznek találkozót....  és idén úgy alakult, hogy pont otthon voltam.  Élmény volt és izgalmas a találkozás, hiszem olyan régen nem találkoztunk, hogy egymás felismerése  is eredménynek számított.  Jókat mulattunk  a dolgon. Jó volt elbeszélgetni a többiekkel. Sok érdekes dolgot hallottam az elmúlt  35 évvel kapcsolatban.


Aztán sikerült három napot csak pihenéssel töltenünk. Zoli barátjáék megszerveztek egy kis komáromi fürdőzéssel összekötött pihenést. Nem először voltunk együtt Komáromban és mindig nagyon jól érezzük magunkat együtt.  Nagyon meleg és rengeteg szúnyog volt, de semmi nem zavart minket.....




A többi napot a fogam rendbehozatalával, az autó javittatásával, barátaink meglátogatásával és persze a családdal töltöttük.  Imádni való unokahúgom pici lánya. Ha tehettem volna minden nap mentem volna hozzájuk... Jó volt a keresztfiamékkal találkozni, akik képesek voltak Szegedről felutazni Tatabányára, hogy találkozzunk.... Imádom őket is...
Íme egypár kép a családdal töltött napokról:









És persze, hihetetlen gyorsan eltelt ez a három hét és máris utaztunk haza.
Miután a házassági évfordulónk napján indultunk, így Flensburgban egy  300 éves étteremben ünnepeltük meg.




Hazafelé is sima utunk volt. A tenger tükörsima volt, ami Zoli szempontjából igazán fontos.  Ha minden igaz, akkor ősszel még egyszer megyünk és nagyon remélem, hogy végre eljutok a régen látott barátaimhoz.




Itthon kellemes meglepetés fogadott. Nóri várt minket.....



2 megjegyzés:

teller-cake írta...

Látom, igazoltan voltál távol, csodás három hét lehetett. A mi vizslank is 13 éves lesz....

Luca írta...

Nem tudom a vizslák meddig élnek, de Lucus sajnos már nagyon öreg.... És bár szervileg minden tökéletes nála, fel vagyunk készülve mindenre. Alig tud menni már.....

Megjegyzés küldése