Tegnap volt egy éve, hogy Lucus itthagyott minket.
Nem volt nap, hogy ne gondoltam volna rá. Ma már nem nézek automatikusan a volt helyére, de még nagyon sokszor belém villan, hogy sietni kell haza, mert ki kell menni vele. De a hazautazásainnál a legfurcsább, hogy nincs velünk. Annyira hozzátartozott, hogy a hátsó ülésen van....
Számunka ő volt a tökéletes kutya majdnem 14 évig.
Remélem az égi mezőkön együtt bandukolnak ők négyen Cindy, Cleo, Fifi cica és Luca.
