2014. június 29., vasárnap

Juca takarója..... helyzet jelentés



Jól haladok a takaróval. Elkészült az előlap és hosszas meditálás után megvarrtam a hátlapot is. Ennyit még sosem agyaltam rajta, igaz a többinek mindig fehér volt a hátlapja. De ehhez kitaláltuk a csikosat. Addig nem is volt semmi probléma, amig nem derült ki, hogy az anyagok megvásárlása után vett, új matracok magasabbak a réginél és nagyobb méretű takaróra van szükség.... Innentől kezdődött a gondolkodás.


A pöttyös anyag pont elég, a csikos pont nem... Az eredeti méret kétszeresét és egy kicsit vettem belőle és az sehogy sem volt nem elég. Sok toldást nem akartam , így aztán megterveztem a hátlapot, hogy jól nézzen ki, .  Nekem annyira tetszik, hogy el tudnám képzelni takarónak is.


Az összerakásnál kiderült, hogy hátlap kb. 10 cm-vel hosszában, 2-3 cm-vel  széltében rövidebb, mint kéne, Első ijedtemben hivtam Ancsa barátnőmet, hogy vegyen még a csíikos anyagból, ha tud. Aztán tegnap elkezdtem túrni az anyagos dobozaimat(mindig elámulok mi mennyiségű anyagom van....) és találtam is egyet, amit ma kipróblálok, hogy hogy néz ki, ha keretet csinálok a középső résznek belőle.. Ha jónak találom, akkor megússzuk a vásárlást, a csomag küldést.....
Megnéztem még, hogy hogy nézne ki a takaró, ha csikos részre is tennék sötét csillagokat.


Nekem tetszett, de végül is abban maradtunk Jucával, hogy csak a közepén legyenek csillagok.  A széleken meg csillag mintás tüzéssek lesznak.
Szóval így állok jelent pillanatban.






2014. június 22., vasárnap

Pavlova kétszer is...



A barátnőm sütött pavola tortát virtuálisan a házassági évfordulónkra, Annyira jól nézett ki a képen, hogy muszáj volt nekem is megsütnöm. Mióta a szomszédasszonyomnak vannak tyúkjai mindig van friss tojásom. És miután ő csak fagylaltot készit a tojásokból rengeteg tojásfehérjét kapok tőle, amik a mélyhűtőben várnak sorukra. Szóval a virtuális pavlova  láttán kivettem egy pohár tojásfehérjét a mélyhűtőből, amiben tuti volt vagy 10 fehérje. Így aztán fantasztikusan nagy habalapot sütöttem. Miután nem volt eper itthon, így fekete áfonya és málna került a tejszínhabra. (az eredeti receptet itt találjátok)

Pavlova torta:

4 tojás fehérje
150 g eritrin
1 ek kukorica liszt
1 ek vaniliás cukor
1 ek ciromlé
4 dl tejszín
áfonya, málna

A tojásfehéjéket a citromlével keményre verjük, apránként hozzáadjuk az eritrint   amiből kiveszünk 2 evőkanállal. A kivett porcukorhoz hozzákeverjük a kukorica lisztet és a vaniliás cukrot, amit a végén tesszünk bele és jó kemény habot verünk. Egy sütőpapirra felrajzolunk egy 23-25 cm kört, amit vékonyan megkenünk olajjal.
A keményre vert habot a körformába simitjuk úgy, hogy a szélein egy picit magasabb legyen.
A sütőt  230 °C-ra felmelegitjük és amikor a legalsó polcra betesszük a habot, a hőmérsékletet 100 °C-ra visszavesszük és így sütjük 60-70 percig. A sütőben hagyjuk kihülni.
Amikor kihűlt megkenjük a tejszínhabbal a mélyedést és tele rakjuk a gyümölcsökkel. 




Annyira finom lett, hogy szinte pillanatok alatt elfogyott, így aztán hétfőn megismételtem a pavlova sütést kis változtatással, eritrin helyett stivia cukrot raktam bele. És igen nagy meglepetés ért. A stivia cukortól nem a megszokott roppanós hab torta lett, hanem kicsit tömöttebb, tészta jellegű torta alapot kaptam. A képeken látszik is a különbség. Ez is nagyon finom lett, de nem az "igazi" Erre a tortára már eper jutott. Azért ez is gyorsan elfogyott.







2014. június 13., péntek

24 év.....



Ma van a 24. házassági évfordulónk.
A 24. de mi Zolival 45 éve ismerjük egymást. 1969-ben költöztünk a velük szemben lévő tömbbe. Ő volt az egyik legjobb barátom, mindent megbeszéltünk egymással. Sok-sok év után lettünk barátokból egy pár.  És nagyon örülök, hogy így történt. Szuper férjem lett.
Az esküvőnk sem ment simán, mert Zoli akkor már Norvégiában élt és amikor bejelentkeztem házasságkötésre,  azt mondták minden rendben nem probléma hogy külföldön él. De az lett. A ciki az volt a dologban, hogy Zoli hétfőn érkezett és pénteken már  mennie kellett vissza. Én mindent elrendeztem amit lehetett és június 13-ra megrendeltem az esküvőt. Szóval bejelentkeztünk az anyakönyvvezetőnél, aki azt mondta, hogy akkor tud csak összeadni, ha van Zolinak magyar útlevele.... Naná, hogy nem volt. Ez volt hétfőn délután, rögtön átmentünk a rendőrségre és ott elmeséltük, hogy mi történt. Az ügyintéző hölgyek nagyon aranyosak és segítőkészek voltak. Kedd délre készen volt az útlevél (kaptak Zolitól egy hatalmas csokor rózsát). Mentünk is az anyakönyvvezetőhöz, aki azt mondta, hogy ő programot csinált magának, mert biztos volt benne, hogy nem tudunk semmit intézni..... Na, innentől elkezdtünk szörnyen ragaszkodni az eredeti időponthoz..... Nem tudott mit csinálni, 1990. június 13-án délután összeadott minket.

Nincs visszaút

Éljen az "ifjú" pár

A büszke menyasszony

Sajnos már sokan nincsenek velünk  a képről

A mai ünnepléshez hozzájött Tamás diploma védése. A legnagyobb ajándékot már megkaptam, Tamás befejezte a főiskolát, nem is akármilyen eredménnyel !







2014. június 7., szombat

Aszalás 2.



A napon száritás továbbfejlesztése megtörtént. Nem is kellett nagyon agyalnom rajta, mert eszembe jutott, hogy van a szekrényben rovarok, legyek ellen védő ernyőm, amit sok évvel ezelőtt vettem.
Tehát a következő adag gyümölcsöt felszeleteltem és persze új gyümölcsöket is kipróbáltam, Az ananász szuperül szárad, viszont a málna nagyon lassan. Lehet, ha félbe kellett volna vágnom.... Majd legközelebb. És még valami, a mangó akkor lesz nagyon szép színű, ha egy picit kemény még a száritáskor. A mostani szárított mangóm szuper érett volt, aminek eredményként megbarnult száradás közben. Mondjuk az íze így is szenzációs.
Sütőpapíron, piros tálcán, letakarva ugyanolyan gyorsan elkészült, mint a múltkor. És ugyanolyan gyorsan el is fogyott..........





Úgy, hogy  tegnap vettem még egy ernyőt.