Egy kis kiruccanás....

 

 

Szombat reggelenként elmegyünk kávézni és utána csavargunk egyet. Csodás idő volt/van, így tengerparti nézelődést választottunk. Nem mentünk messzire, hiszen a város ahol lakunk Sandefjord,  kb. 140 km hosszú tengerparttal rendelkezik. Teljesen mindegy melyik úton indulunk el, előbb, utóbb a tengernél kötünk ki. De vannak kedvenc helyeink. Ilyen a Thorøya.  Egy szuper lakópark fekszik ezen a területen, vízzel határolva, van egy pici homokos strandja is. Verőfényes napsütésben, kis szélben jó volt egy kicsit kikapcsolódni.... 

Kirándultunk Hvasserba

Régen voltunk kirándulni. Már meséltem nektek, hogy egyik kedven kiránduló helyünk a Verdens ende és amikor szóba került Zoli munkahelyén az egyik munkatársa ajánlotta, hogy menjün el Hvasserbe. Hvasser egy kis sziget, ami tulajdonképpen egy üdülőfalu.  Kevés állandó lakossal és rengeteg nyaralóval nyáron. Helyileg majdnem párhuzamos a Verdens ende szikláival. Hasonló, hatalmas sziklák határolják a sok-sok kis standot.

Így jobban látszanak a sziklák

Hvasser a Verdens endéről 

 Valahogy úgy alakult, hogy nem volt időnk elmenni megnézni eddig, de tegnap aztán sor került rá.  Igen ám, de teljesen elfelejtettük, hogy vége a nyárnak. Jobban mondva jó idő van még, de augusztus 20-án megkezdődött az iskola, így aztán minden nyaralóhely kiürült és szinte minden zárva van.(pont mint a Balatonon ősszel). Szóval csak egy rövid sétát tettünk és közben ámulva néztem a csoda szép, sötétkék vizet. Tényleg nagyon szép hely, de marad a Verdens ende a kedvenc.

Az egyik hídi átkelés

Hvasser kikötője

Minden tavasszal és minden ősszel ezzel a szerkezettel emelik vízre illetve ki a vízből a  hajókat és viszik  téli pihenőre.

 Jó idő volt, de nagyon fújt a szél.

A nagyon tiszta vízben jól látszanak a medúzák

Az a piros hajó a parti őrségé

Halász hajók pihenőben

Érdekes felhők hazafelé

Jó kis kirándulás volt. Bár eredeti terveink szerint kávézni szerettünk volna. Na, de így jár aki elfelejti, hogy vége nyári szezonnak.

A vørai kirándulás....

Csodaszép, napsütéses idő volt és gondoltunk egyet, kutya sétáltatás címén elmentünk Sandefjord egyik közkedvelt strandjára. Luca nagyon élvezte a lődörgést és a játékot. A vízbe csak kicsit merészkedett be a strandrészen. A sziklákon lesétáltunk a kemping hajó kikötőjéhez és mire Zoli kimondta, hogy menj a vízbe, Luca már nemes egyszerűséggel fejest is ugrott...... Zoli alig tudta kihúzni parta. Lelki szemei előtt látta már, hogy bele kell mennie a alig pár fokos vízbe.......
De ezzel együtt jól sikerült túra volt.

a strand

egy kis kóborlás

szélfútta selfi :))

jött a hullám, Luca ment....

nem adom .....

a sztárfotó

séta a sziklákon

a hajó kikötő

a kimentett eb és a belőle folyó víz :)

útban hazafelé, te is jössz?

Május 17. Norvégia nemzeti ünnepe

Ünnep van nálunk. Ma ünnepeljük a norvég alkotmány 201. évfordulóját.
És egy kis történelmi visszatekintés ez alkalomból:

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módosítással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése  sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben  lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak.
1905-ben megszünt az unió és a következő évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt.  Ez a tradició azóta is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még  ünnepélyesebbé teszi a napot. Oslóban a királyi palota erkélyén üdvözli a király és családja a felvonulókat. A forgatókönyv minden évben ugyanaz. A királyi gárda bemutatót tart, utána megjelenik a királyi család. A szervezőbizottság vezetője köszönti a királyt. Jön a himnusz és a felvonulás....
Az iskolákban  majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.
És minden erről a napról szól. Nagyon irigylem ezt az önfeledt ünneplést......

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Boldog születésnapot napot Norvégia! Gratulerer med dagen ! Hipp. hipp. hurra !  

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Kjerringviken jártunk.....

Két dolog van amiket mindig termelőnél veszek, a tojás és a krumpli. Tegnap elmentünk krumpliért. Már a termelő is csodaszép helyen lakik, ami nincs messze tőlönk de hazafelé úton gondoltunk egyet, amikor láttuk a Kjerringvik táblát és elautókáztunk arra. Csoda idő volt, így aztán mentünk a keskeny, kanyargós úton a Larviki-öböl tengerparti üdülőhelyére. 
Már az  1400-as években  halászkikötő volt. Az első lakók az  1720-as években telepedtek le,  ők halászok és révkalauzok voltak.  .
Két homokos strandrésze van, kristálytiszta vizzel.  Voltunk már itt fürödni régebben, de most megint teljesen beleszerettünk. Nem véletlenül, mert a sziklák, a tenger, a kilátás, nagyon emlékeztet a Verdens Endére.