Ünnep van nálunk. Ma ünnepeljük a norvég alkotmány 201. évfordulóját.
És egy kis történelmi visszatekintés ez alkalomból:
Ezen a napon írták alá
a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módosítással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak.
1905-ben megszünt az unió és a következő évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Oslóban a királyi palota erkélyén üdvözli a király és családja a felvonulókat. A forgatókönyv minden évben ugyanaz. A királyi gárda bemutatót tart, utána megjelenik a királyi család. A szervezőbizottság vezetője köszönti a királyt. Jön a himnusz és a felvonulás....
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.
És minden erről a napról szól. Nagyon irigylem ezt az önfeledt ünneplést......
 |
Ezen a napon írták alá
a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá
a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá
a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá
a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá
a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá
a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Boldog születésnapot napot Norvégia! Gratulerer med dagen ! Hipp. hipp. hurra !
Ezen a napon írták alá a
norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik
le.
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá a
norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik
le.
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá a
norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik
le.
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Ezen a napon írták alá a
norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam.
Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót
Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül
megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati
intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése
kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a
10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a
várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti
Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban
kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat
eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben
lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az
első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is
felvonulnak.
1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi
család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta
is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független
jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben
felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A
gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót
lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban
(népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot.
Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A
felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi
ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a
családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik
le.
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése