2014. december 31., szerda

"Romjul" és az év utolsó napja......



Az év utolsó napján véget ér a nyugis időszak nálunk, amit "romjul"-nek hívnak. Minden évben elmesélem, hogy ilyenkor szinte megáll az élet. Az emberek nagy része szabadságon van és ilyenkor családi  és baráti találkozók zajlanak, meg beindul a síszezon....
Tényleg nagy ötlet ez, hiszen a december általában a rohanásról, készülődésről szól a legtöbb családban.
Nekünk eléggé hektikusra sikeredett a december. November utolsó napjaiban elromlott az autónk, amire az utóbbi két évben egy vagyon költöttünk és úgy gondoltuk, hogy most aztán már semmi gond nem lehet..... Ő nem így gondolta. Végül is nem az a baj, hogy elromlik, hanem, hogy minden alkalommal a műhelyben csak vakarják fejüket, hogy vajon mi lehet a hiba, amikor nem tudnak az autó számitógépével kapcsolatba  lépni. A javitási költsége szinte többe kerül majd, mind amennyit az autó ér......... Szóval Zoli elkezdte nézegetni az autó hirdetéseket és ez nálunk azzal jár, hogy addig megyünk autókat nézegetni, amig nem talál egy megfelelőt. Így aztán szinte minden nap úton voltunk, nekem meg elmaradt minden amit beterveztem. Végül is karácsony előtti héten talált egy aránylag olcsó autót, így végre nekiálltam sütni és a karácsonyi előkészületeket megtenni.
A karácsony szuper nyugodtan telt. Még tavasszal letöltöttem egy koreai sorozatot, de nem álltam neki megnézni, mert akkor nem lett volna kész Juca takarója (höhö) Eltettem karácsonyi ajándéknak.
A szilveszter estét itthon töltjük. Majd éjfél előtt beülünk az autóba és felmegyünk a város egyik magasabb pontjára és végig gyönyörködjük a város feletti tüzijátékot.
Végig gondolva a  2014-es évet nem mondhatom, hogy rossz évünk volt, bár volt már jobb is. Szivesen kiegyeznék jövőre egy ugyan ilyenben.
A gyerekeim jól vették az iskolai akadályokat. Hála Istennek az egészségünkkel sincs túl nagy probléma(le is kopogom) Zolival szeretjük egymást, Tamás és Nóri, Svein(Nóri barátja) nagyon rendes gyerekek... Kell ennél több egy jó évhez?






2014. december 21., vasárnap

Negyedik advent és a téli napforduló ......



Ma különleges nap van, hiszen itt a negyedik advent. Ezzel befejeződik a készülődés és a várakozás, mert karnyújtásnyira van a karácsony. De idén pont erre esik a téli napforduló is és ez itt fent északon jeles nap, hiszen innentől fordulunk a "világos időszakba" Persze ez nem megy gyorsan, de a tudat már kellemes érzéssel tölti el az embereket. A napforduló utáni napokban nem nagyon lehet érzékelni a napok hosszabodását egészen február  12-ig. Innentől kezdve érzékelhetőne hosszabbodnak a napok délután. A napok reggeli hosszabodását főleg a március 20-tól figyelhetjük meg. Onnantól kezdve tényleg élvezhetjük a hosszú napokat.
És ez  világosság várakozás tette itt Norvégiában karácsonyi virággá a tulipánt és a jácintot. Mert ez a két virág a tavaszt várást jelképezi. A hagyományos karácsonyi virágok mellett,mint a mikulás virág, az amarillisz, az azalea és ciklámen mellett nálunk nem hiányozhat a jácint.




2014. december 14., vasárnap

Már harmadik advent van....



Ma gyújtjuk meg az adventi koszorún a harmadik gyertyát.
Tudtátok, hogy ez a hagyományNémetországból ered?
Az adventi koszorú készítése viszonylag újkeletű dolog, a 19-20. században terjedt el. Egy német evangélikus lekésznek, Johann H. Wichernnek a tanítványai folyton kíváncsiskodtak, mikor lesz már karácsony, hányat kell még aludni. Válaszul Wichern egy használaton kívüli kocsikerékre erősített 24 gyertyát: a hétköznapokat kicsi piros, a négy vasárnapot nagy fehér gyertyákkal jelképezte. Minden nap meggyújtotta a soron következőt, így a gyerekek is tudták követni, mikor lesz végre karácsony.
Ez 1839-ben történt.

Ezen a koszorún a piros gyertyák száma változó: attól függ, melyik napra esik Szenteste. 


Ahogy a hagyomány elterjedt, a koszorú is leegyszerűsödött. Ma már csak négy gyertyát gyújtunk a négy adventi vasárnapon, és a kocsikereket is felváltotta a fenyőalap. A hamburgi Szent Mihály-templomban azonban a mai napig Wichern koszorúját készítik el.
Bár az adventi koszorú evangélikus lelkésztől származik, a katolikusok is átvették ezt a szép hagyományt. Sőt, újabb jelentésekkel ruházták fel. A katolikus egyházban az advent liturgikus színe a lila, a bűnbánat színe, így egy hagyományos adventi koszorút lila gyertyák díszítik. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy milyen nagy öröm a karácsony, Jézus születése, ezért a 3. vasárnapon nem lila, hanem rózsaszín gyertya kerül sorra. A rózsaszín ugyanis az öröm színe. Így kerül a katolikus adventi koszorúra három lila és egy rózsaszínű gyertya.


2014. december 7., vasárnap

Második advent vam....



Azon gondolkodtam ma, hogy nem emlékszem arra, hogy gyerekkoromban adventeztünk e. Pedig a nagymamám templomba járó volt. Édesanyám is hivő volt. De nekem ez a dolgok csak azóta vannak az életemben mióta Norvégiában élek.
Itt fantasztikus hangulata van az adventnek. Bárkihez elmegy az ember, mindenhol karácsonyi hangulat van már. És persze, a városban, az üzletekben, a bevásárló központokban, az autószervizekben, az orvosnál, a gyógyszertárban, az iskolákban, egyszóval mindenhol.
Így atán nálunk is világitanak a tujákon a lámpák. Varrtam karácsonyi sötétitő függönyöket az ablakokra. És mindenhol van valami karácsonyt idéző dolog a bejárati ajtótól kezdve a fürdőszobáig.








Szeretem ezt az időszakot.





2014. december 2., kedd

Fügebor, ahogy a nagymamám készítette



A régi szakácskönyveim és a receptek között a fügebor lett a legnépszerűbb.  A lefényképezett oldalt nem nagyon lehet elolvasni, így közkincsé teszem Mamika fügebor recepjét.

Hozzávalók:  



1 kg füge
1 dkg élesztő 3x
1 kg cukor  3x
1 dkg borkő 3x
3 l víz 3x

Az  egy kiló fügét felvágjuk, nagy üvegbe tesszük. 1 dkg élesztőt,  1 dkg borkövet teszünk rá. A 3 liter vizből és az 1 kg cukorból szirupot főzünk és kihűtve a fügére öntjük.  Két hétig állni hagyjuk, majd leöntjük róla   levet és eltesszük. Az üvegbe maradt fügére ismét ráteszünk 1 dkg élesztőt, 1 dkg borkövet. A 3 liter vízből és az 1kg cukorból szirupot főzünk és kihűtve ráöntjük. Ezt is két hétig hagyjuk állni. Ezt is két hétig hagyjuk állni, majd a levet leszűrjük és harmadszor is megismételjük az egész folyamatot. De az utolsó esetben 3 hétig hagyjuk érlelődni a levet. Azután a három levet összeöntjük és üvegekbe töltjük.
Mindjárt élvezhető, de évtizedekig is eltartható.  Állítólag a tokaji szomorodnira hasonlit...


Jó munkát hozzá! Remélem siker koronázza majd a próbálkozásaitokat!
Nálunk a pikáns az volt a dologban, hogy a nagymamám egy kék zsiros bödönben  érlelte a borait. Nemcsak fügebort készített, hanem pl. ribizli bort is.








2014. december 1., hétfő

Az én segítőim.....



Ma már december van és tegnap volt első advent.


 Ez a karácsonyig terjedő várakozási időszak mindig csodás. Nagyon sok teendőnk van ilyenkor, rendbe tesszük az egész lakást és szép lassan neki állunk a sütögetésnek.
Rengeteg szakácskönyvem és  receptekkel teli újságom van. De van  két kedvenc recept gyűjteményem. Az egyiket még nagymamámtól örököltem. Ez pedig  "A mi süteményes könyvünk", ami tulajdonképpen Váncza süteményes könyv és 1936-ban adták ki. Eredetileg bordó anyag borítású könyv volt, ami a rengeteg használat miatt teljesen tönkrement. Újra köttettem 1982-ben. De erről már hiányzik a szép felirat. De a lényeg nem ez volt, hanem az, hogy minnél tovább tudjam használni. Rengeteg mindent megsütöttem már belőle. Egyszer volt olyan tervem, hogy végig fogom sütni...... De ezt már valószínűleg nem fogom megvalósítani.




És az utolsó oldalon még a nagymamám által készített fügebor receptet is megtaláljuk...


Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én imádom az egyes számú receptgyűjteményemet, ami mindennek elmondható, csak rendes szakácskönyvnek nem. 


Ez a zacskó a sok sütemény recept mellett rengeteg emléket rejt. Itt gyűjtöm a nagymamám, az anyukám, az unokatesóm, a barátnőim és az általam nagyon szeretett emberek recepjeit. Van közöttük norvég és magyar egyaránt. Nézzük mi van benne......
Ezt a füzetet a nagymamán kezdte el írni, annyira régen, hogy én még eleinte lazán összefirkáltam. 




Aztán írt bele az anyukám is...



És itt rejtőznek a dédnagymamám által küldött sütemény receptek, amik már  szinte történelmi jelentőségűek.



Szóval ezek az én segítőim. A kis cetliket már én írom, kivonatosan a neten talált a sütni valókról. 
Szóval innentől csak ki kell találnom, hogy mit vegyek elő . :))

A végére maradt a modern kor madárteje, hiszen a "felhőcskék" mikróban készülnek és stiviával, de az íze...... mesés