Az én segítőim.....

Ma már december van és tegnap volt első advent.

 Ez a karácsonyig terjedő várakozási időszak mindig csodás. Nagyon sok teendőnk van ilyenkor, rendbe tesszük az egész lakást és szép lassan neki állunk a sütögetésnek.
Rengeteg szakácskönyvem és  receptekkel teli újságom van. De van  két kedvenc recept gyűjteményem. Az egyiket még nagymamámtól örököltem. Ez pedig  "A mi süteményes könyvünk", ami tulajdonképpen Váncza süteményes könyv és 1936-ban adták ki. Eredetileg bordó anyag borítású könyv volt, ami a rengeteg használat miatt teljesen tönkrement. Újra köttettem 1982-ben. De erről már hiányzik a szép felirat. De a lényeg nem ez volt, hanem az, hogy minnél tovább tudjam használni. Rengeteg mindent megsütöttem már belőle. Egyszer volt olyan tervem, hogy végig fogom sütni...... De ezt már valószínűleg nem fogom megvalósítani.

És az utolsó oldalon még a nagymamám által készített fügebor receptet is megtaláljuk...

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én imádom az egyes számú receptgyűjteményemet, ami mindennek elmondható, csak rendes szakácskönyvnek nem. 

Ez a zacskó a sok sütemény recept mellett rengeteg emléket rejt. Itt gyűjtöm a nagymamám, az anyukám, az unokatesóm, a barátnőim és az általam nagyon szeretett emberek recepjeit. Van közöttük norvég és magyar egyaránt. Nézzük mi van benne......
Ezt a füzetet a nagymamán kezdte el írni, annyira régen, hogy én még eleinte lazán összefirkáltam. 

Aztán írt bele az anyukám is...

És itt rejtőznek a dédnagymamám által küldött sütemény receptek, amik már  szinte történelmi jelentőségűek.

Szóval ezek az én segítőim. A kis cetliket már én írom, kivonatosan a neten talált a sütni valókról. 
Szóval innentől csak ki kell találnom, hogy mit vegyek elő . :))

A végére maradt a modern kor madárteje, hiszen a "felhőcskék" mikróban készülnek és stiviával, de az íze...... mesés