2016. december 31., szombat

Elmúlt egy év.......




Nekem nagyon gyorsan elment ez az év. Bár azt mondják, hogy ahogy az ember öregszik, azzal párhuzamosan rohannak az évek.... Bár ebben az is benne van, hogy mindig várunk valamire......
Végig gondolva az évet nem panaszkodhatunk. Soha rosszabb évünk ne legyen! Nem mondom, hogy minden csodás volt, de amíg az egészségünk megvan, addig minden más megoldható.
Így aztán magunknak hasonló évet kívánok, mint amitől búcsúzunk.

Nektek kedves blogbarátaim meg olyan évet kívánok, amilyet szeretnétek! 






2016. december 25., vasárnap

Karácsony 2016.





Boldog, békés ünnepeket!

Nagyon kellemesen telik az ünnep. Idén sikerült úgy megszervezni a dolgokat, hogy stressz mentesen készültünk a Szentestére.  Én  az előkészített dolgokat főztem meg. A sütemények elkészültek csütörtökön és pénteken. Minden évben adok ajándékba valamilyen süteményt a kedves szomszédunknak. 
A fa díszítés pedig Nórié.


 
Az egyik norvég karácsonyi étel került ismét az asztalra. Már nem is tudom hány éve a "juleribbe" (bőrös sült karaj) és a húsgolyók, sült aszalt szilva, barna szósz, párolt lila káposzta és áfonya lekvár a menü. Annyira szereti a család, hogy ez már hagyománnyá vált nálunk. De annyira hozzátartozik a karácsonyhoz, hogy amikor annak idején otthon karácsonyoztunk, akkor ez volt a "nagy család" kívánsága is.



Idén változtattunk azon a szokáson is, hogy először ajándék bontás van, majd következik a vacsora. Most először ettünk, aztán jött a Jézuska. Nagyon jó ötlet volt.
A téli hangulat elmaradt. De már ehhez is hozzá vagyunk szokva. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor volt fehér karácsony mióta itt kint vagyok. Ráadásul most viharos szél és +7 fok volt.
Szóval csak a szobában volt karácsonyi hangulat....





 Karácsony után, keddtől jön Norvégia legbékésebb időszaka a "romjul", amikor szinte mindenki pihen. A boltok csak rövidített idővel vannak nyitva. A családok mennek rokon látogatóba, a hegyekbe sielni vagy a nyaralójukba telelni. Mindez szilveszterig így lesz. Szeretem ezt az időszakot. Jó, hogy együtt van a család.






2016. december 21., szerda

Sarah Bernardt desszert





Nem ez az első sütemény, amiről soha nem hallottam míg Norvégiába nem jöttem. Ez az egyik legfinomabb norvég süti, amit egy francia színésznőről neveztek el. Eredetileg kis, kerek alakú desszert.




De népszerűségére jellemző, hogy megalkották a tepsis változatát is, ami sokkal gyorsabban elkészíthető. Ráadásul lisztmentes és az én változatom még cukormentes is.

Hozzávalók:
Krém:
3 dl tejszín
150 g étcsokoládé

Tészta:
250 g darált mandula
90 g stivia (vagy 180g más édesítő)
2-3 tojás fehérjéje

Máz:
200g étcsokoládé
2 ek  kókuszolaj

Először a krémet készítjük el . A tejszínt megmelegítjük a darabokra tört csokoládéval és egyneművé keverjük.Majd alaposan kíhűtjük (3-4 órára hűtőbe tesszük)
A mandulát ledaráljuk. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük( de csak összekeverve is működik). Hozzáadjuk az édesítőszert, majd óvatosan belekeverjük a darált a mandulát.  Egy 25cm x 36 cm tepsibe sütőpapírt teszünk erre öntjük a tésztát. ( ha kerek, kis lapokat akarunk készíteni, akkor nyomózsákba tesszük és kb. 5 cm átmérőjű köröket készítünk kis távolságokra egymástól) 210 °-ra előmelegített sütőben  7-10 percig sütjük.
A jól behűtött krémet felverjük és a kihűlt tésztára kenjük. A mázhoz a csokoládét viz felett felolvasztjuk a kókuszolajjal  és a krémre öntjük. (A korongos változatnál nyomózsákkal szép csúcsokat készítünk és belemártjuk a csokoládé mázba.)





Csak ajánlani tudom az elkészítését. Nagyon finom sütemény.
Egyetlen szépséghibája, hogy picit nehéz szépen szeletelni.










2016. december 18., vasárnap

És itt a negyedik advent.....



Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem idén elképesztő gyorsan eltelt ez az időszak. Szinte hihetetlen, hogy a hétvégén már karácsony lesz. Délután még mentünk egy kört a boltokban, bár igazából nem volt rá szükség.
Kellemesen telt ez az időszak.  Már mindenkinek megvan az ajándéka. Készültek és még készül ajándék. Az estéim bökdöséssel telnek.  De szeretem csinálni.
Már itthon vannak a karácsony esti vacsoránk alapanyagai. A jövőhét egy gyors takarítással és sütéssel fog telni, mint sok-sok más helyen.
Szeretem ezt az időszakot. A gyönyörűen feldíszített fákat, házakat. Várom, hogy Nóri megérkezzen és akkor teljes lesz a család is.
A karácsonyi kaktuszaimnál helycsere történt. A rózsaszín elvirágzott, a fehér meg most virágzik.... Talán kitart karácsonyig.
 





Jó munkát és sok sikert kívánok a finom sütikhez a következő hétre...
 





2016. december 11., vasárnap

Harmadik advent van....





Tényleg rohan az idő, hogy már a harmadik gyertyát gyújtjuk ma. Nálunk nyugiban telnek a napok. Szinte mindenkinek megvan a karácsonyi ajándéka. Talán még egy-két apróság hiányzik. Még meg kell vennem a Szenteste vacsorájához a bőrös karajt. Szóval lassan készülgetünk.
A december a születésnapok hónapja is a bátyám családjában. 5 születés nap van. A bátyám 5-én, a lánya 10-én, Hanga unokája 14.én, a fia 26-án és Bence unokája 31-én született. És amíg élt Zoli apukája közbejött  17-én. Ilyenkor mindig nagyon sajnálom, hogy ilyen messze vagyunk. A skype azért nem pótolja a személyes köszöntéseket.
Közben varrogatok. Ebben az évben nagyon keveset varrtam. Most kimondottan élvezem.
Készülnek karácsonyi dolgok, és Hangának apróságok.





És a karácsonyi kaktuszom naná, hogy elnyílik mire karácsony lesz ..... :))









2016. december 4., vasárnap

Második advent




Rohan az idő tényleg, már a második gyertyát gyújtjuk.
Nálunk ma már nyitva volt egypár bolt, így délután elmentünk egy körsétára. Régen volt, hogy négyen  együtt tudtunk menni. Vettünk egy új nyomtatót, ami nem karácsonyi ajándék, hanem "muszáj" vásárlás volt. A boltból kijövet csodás téli naplementét láttunk.




És persze varrok is. Készül egy baba könyv, aztán majd mégegy....





A kép hűen tükrözi a nyomtatónk állapotát és itt még szerencsém is volt, hogy nem gyűrte be a papírokat....
Nagyon kellemes hétvégénk volt.













2016. december 3., szombat

Mákos-almás torta (liszt- és cukormentes )




Amikor megláttam, tudtam, hogy hamar megsütöm. Nem volt kérdés, mert mákimádó család vagyunk.
Nem is tudom mi lenne a jobb elnevezés, a mákos almatorta vagy az almás máktorta? Mert mindkettőnek megfelelne..... 

Hozzávalók:

20 dkg darált mák
2 teáskanál sütőpor
Édesítő, 
ízlés szerint, én kókuszcukrot használtam
1 citrom leve és lereszelt héja
3 db alma lereszelve
2 tojás
1/2 mk fahéj

Habosra kevertem a tojásokat. Először felvertem  a tojásfehérjéket, majd hozzáadtam a sárgáját és egy picit tovább vertem. Aztán óvatosan összekevertem a többi hozzávalóval. A végén belekevertem a reszelt almákat. 
Torta formában, 180 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütöttem. 
A tetejét díszítésként megszórtam egy kis stiviával. 




Vanilia krémmel ettük. De anélkül is nagyon-nagyon finom.












2016. november 27., vasárnap

Advent van...



Idén nagyon hamar első advent lett. Nagyon szeretem ezt az időszakot. Annyira szépek a kivilágított házak, bokrok fák.
Az utóbbi két évben nem készítettem koszorút és ajtódíszt, mert volt több féle, készen vett dolgom. De idén barátnőm által készített koszorúk meghozták a kedvemet. Nagyon egyszerű lett mindkettő. Így terveztem.
Az ajtódíszemhez vettem karácsonyfa díszeket, mert pont ekkor méretem nem volt. És az egyik doboztam voltak fekete díszek is. Meg kell, hogy mondjam nagyon jól mutat a pirosak között.....




Az adventi koszorúm is követte az egyszerűséget. Tavaly vettem natúr fából készült fenyőfa és hópehely formákat. A fenyőfák négy féle méretben készültek.  A sötét lila gyertyák adottak voltak(a képen kékesnek látszanak a vakutól). De azokra is ragasztottam a pici fenyőkből. Tujával fedtem a vesszőkoszorúmat és csak egy kis piros bogyós diszt kapott, egy pici tobozt, 3 hópelyhet és fenyőt a gyertyákon kívül. A gyertyákat vastag fogpiszkálóval rögzítettem az alaphoz.




És természetesen felkerültek a kint is a lámpasorok. A tujákra, az ereszcsatornára.....  Tavaly lerárazáskol vettem a jégcsap lámpákat, amik különböző időben világítanak.




Békés, boldog várakozást kívánok mindannyiunknak!







2016. november 16., szerda

Teraszt építtettünk....




Amikor 1995. nyarán ideköltöztünk, az első dolog amit a következő év tavaszán megcsináltunk egy terasz volt. A kert még nem volt kész, egy fenyő erdő helyére épültek a házak és az ősz, meg a kora tavasz egy rémálom volt két kisgyerekkel. Minden csupa kosz és sár volt... Így aztán nekiálltunk teraszt építeni. Miután elég szegények voltunk, saját kezűleg készült. Végül is hosszú évekig szuper volt. Kb. 10 évvel ezelőtt elkezdtek lesüllyedni burkolat kövei az elválasztó falnál, a ház mellett és egypár helyen még. Amikor az elválasztó falnál felszedtük a köveket láttuk, hogy az eresz lefolyócsöve nem volt rendesen összekötve a csatornacsővel és az esővíz elmosta kövek alatt lévő földet. Ezek a házak aránylag vizes területen épültek és a talaj feltöltéséhez hatalmas köveket használtak, amik közé apróbb kövek és föld volt a töltőanyag. Így aztán könnyen eltűnt a nagy kövek közül a töltelék anyag és megsüllyed a burkolat alapja. Szóval felszedtük a burkolat egy részét  és Zolival feltöltöttük és újra raktuk. Ez a reparálás nagyon rövid ideig tartott.
Már két-három éve terveztük az új teraszt. De mindig közbejött valami. Aztán idén tavasszal annyira használhatatlanná vált, hogy nem húzhattuk tovább a dolgot. A szakemberek viszont csak ősszel értek rá. Szerencsére  október végén még megfelelő idő volt a munkához.
Az egyetlen(számomra legnagyobb ) problémát az jelentette, hogy a munkagép miatt ki kellett szedni a terasz oldalán lévő bokrokat és virágokat. Erről először hallani sem akartam, de másképpen megoldhatatlan volt a dolog. 
Ilyen volt......

nem tudom mi lesz az árnyék liliomokkal....

ezek a virágok is föld alatt vannak...

És ilyen volt munka közben.....

itt vannak a föld alatt a virágaim... :(

füvet tuti kell ültetni

Végül is 90 %-ban elkészült a teraszt. Annyi hiányzik még, hogy a burkolat nincsen homokkal leszórva, mert megjött az eső, később a hó és a nedves kövekre nem lehetett homokot szórni .
A terasz oldalára és füves részre hoztak földet. Zolival gyorsan visszaültettük a bokrokat, mert jött a fagy.....





Most már csak abban reménykedem, hogy a letaposott, leföldezett virágok tavasszal újra kihajtanak.





2016. október 23., vasárnap

A hüpe, amit megvarrni egyszerűbb volt, mint kiszabni :))




Bevallom őszintén, hogy amikor először hallottam róla fogalmam sem volt arról, hogy mi is az a hüpe. Barátnőmmel lánya jövendő esküvőjéről beszélgettünk és azt mondta, hogy Dóri nem kér semmilyen nászajándékot, csak azt szeretné, hogy varrjak az esküvőre egy hüpét.  Azt azért rögtön tudtam, hogy ez az esküvői szertartás része, de hogy hogy néz ki arról is csak sejtéseim voltak. Elkezdtem a neten nézelődni és végül ezt, az oldalakon ívesen logó formát választottam, ami nekik is tetszett.  Dóri vett vagy  30 m függönyanyagot alapanyagként. Amikor tavasszal otthon voltunk, elhoztam belőle 8 métert, amiről ment közben kiderült, hogy kevés...
Szóval bújtam a netet és amikor rátaláltam a megvarrandóra jött a következő probléma, hogy mekkora legyen. Azt rögtön tudtam, hogy a tetejére dupla anyagot teszek, de a többi méretet csak később találtam ki...  kb. 2 m hosszú lesz és a szélességét a függöny 140-es mérete adja.
Szabtatok már 8 m,  mindenfelé csúszkáló anyagból, aránylag kis asztalon? Mit mondjak egy rémálom volt. Most utólag elmondhatom, ez volt a megvarrás legborzasztóbb része.




És rögtön az is kiderült, hogy az elképzeléseim szerint készülő hüpéhez nem lesz elég a 8 m anyag. Eleve 4 m elment a tetejére, aztán még ott voltak az oldalak  ráadásként a lelógó részekkel. Mondjuk a hüpét tartó rudak eltakarásához lelógó részeket először túl hosszúra méreteztem.....
Hála Istennek a függönyanyag az IKEA terméke volt, így Nórit ugrasztottam, hogy vegyen belőle még 10 métert. Tök felesleges lett volna otthonról kiküldeni jó sok pénzért.... Aztán kezdődött a méretre vágás, 1 m-két bejelöltem az anyagot és úgy hajtogattam össze, hogy könnyebb legyen elvágni.
Méretre vágva várta a sorsát, miközben én agyaltam a hogyanon.... Az ives részekhez vettem függöny összehúzó szalagot és először azt varrtam fel. Rögtön az első oldalrésznél rájöttem, hogy a szélek lelógó részei túl nagyok, így megfeleztem azokat. De, hogy ne 50 cm-is függöny anyagok maradjanak, így újra jelöltem az egészet. Véletlenül is nagyon jól jött a sok bejelölés.  Innentől jött a varrás. Először a tetőrész anyagait varrtam össze, majd az oldalak szalagjait fel.





Innentől már csak az összeállítás volt hátra. Amikor elkészültem, szerettem volna látni, hogy egyáltalán hoz néz ki, mert nem voltam benne biztos, hogy az anyag 140 cm-is szélessége nem túl sok e az oldal részeken. Vettem a kertészetben virágokhoz való bambusz támasztórudakat és megpróbáltam felállítani a kertben. Ez azért nem volt annyira egyszerű, mint ahogy gondoltam,  mert a 10 m függönyanyagnak a rudakhoz képest elég nagy súlya volt és naná, hogy ráadásként még a szél a fújt.... , de legalább nagyjából láttam, hogy fog kinézni.







Talán emlékeztek rá, hogy tavaly kb 200 db rózsát készítettem organzából, mert olyan elképzelésünk volt a barátnőmmel, hogy majd borostyán hajtásokra tűzzük a rózsákat és azzal díszitjük a hüpét.




A hüpe elkészült, a merevítését (amin mi is agyaltunk) Dóri anyósa találta ki szuper módon. A díszítése is egyszerűbb lett [nem tudom Encike mit fog kezdeni a rengeteg rózsával.... :)) ]
De a lényeg, hogy az alatta álló ifjú pár boldog legyen!




Minden esetre érdekes kihívás volt.....