Az albérlet udvara |
Avval fejeztem be a nyaralási beszámolót, hogy lassan visszatérünk a régi kerékvágásba. Ez az elképzelés hibás volt tőlem. Eleve számolnom kellett volna avval, hogy sok minden más lesz, hiszen Tamás elkezdte a főiskolát Osloban. Nálunk sokkal korábban kezdődik a tanitás, mint otthon. A főiskolák, egyetemek már augusztus 16-án indultak, a középiskolák meg 22-én.
Szóval Tamás Osloba költözött. Egy barátjával és annak három haverjával laknak egy lakásban a negyedik emeleten..... Mit mondjak eléggé elszoktam az emelet mászástól. Amikor először felmentünk, nagyon magasnak tünt. Most már azért könnyebben veszem az akadályt, hiszen minden héten kétszer megmászom. Felköltöztettük a gyerekemet. Nem mondom, hogy nem sirattam meg, mert nem lenne igaz. De nem vittem túlzásba a dolgot, mert mindig eszembe jut, hogy annak idején én is hogy élveztem ezt az időszakot.
Az iskola nagyon tetszik neki. Véletlenül is nagyon menő szakot választott, minden végzősnek van munkahelye. Remélem ez a tendencia lesz öt év múlva is, amikor végez. Hétfőn megy és pénteken jön haza. Hihetetlen sokat változott ez alatt a rövid idő alatt is. Figyelmes lett, segitőkész és el kezdte értékelni az otthoni, meleg kaját. Gondolhatjátok, hogy minden héten rendesen felpakolva engedem el.
Eddig bármilyen ebédet simán kicserélt pizzára, mióta Osloban van, még nem evett itthon pizzát....
Most csütörtökön én mentem érte. A városban sokat autózom, de hosszabb távra régen vezettem, általában Zoli vezet és mióta Tamásnak is van jogsija ő. Mondtam is, hogy ideje volt, mert kijövök a gyakorlatból.
Erről jut eszembe, Nóri jogositványa. Nagyon nehezen került hozzá. Már ott kezdődött, hogy otthon nem két hét alatt készült el, hanem három, mert csak egy héten egyszer küldik le a Polgármesteri Hivatalba..... Aztán a postának is sikerült csúcsot döntenie, hogy az augusztus 4-én feladott ajánlott levél 21 nap alatt ért Osloba. Vajon merre járt addig? A nem is olcsó szolgáltatástól idegbajt kap az ember. Amikor reklamál, akkor az ügyfélszolgálat elküldi a ügyfélnek (nekem) a posta szolgálati szabályzatát, hogy hogy kéne működnie nekik.....
Na, mindegy kimérgelődtem magam. Titokban már terveztük a férjemmel, hogy kéne hazamenni és újra megcsináltatn a jogsit, de hála Istennek erre nem került sort.
Ja és még valami, az autónk változatlanul a szervizben van, még mindig nem találták meg mi a hiba....
A boldog jogosítvány tulajdonos |
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése