2019. március 23., szombat

A hercegnő ruha




Még nem mutattam a karácsonyra varrt "hercegnő ruhát"  A történet október végén kezdődött. Hangyi, a bátyám unokája, imád mesefilmeket nézni. és nagy kedvence lett a Hamupipőke. Főleg a film azon része, ahol a tündérek megvarrják és ráadják a báli ruhát. És ilyan ruhát  kért.




Karácsonyi ajándéknak éppen jó lett volna. De természetesen  égen,  földön nem lehetett kapni ilyen ruhát egy három éves kislányra. A neten  voltak hasonlók, persze horribilis összegért. Végül abban maradtunk, hogy varrok neki egyet, egy földig érőt. Napokig anyagokat kerestünk, végül három féle tüll és egy kék szatén anyagot választottunk.  De az elképzelt anyagok itt nálunk nem voltak, így aztán Juca küldte ki postán, megfejelve még egypár anyaggal, hogy legyen választási lehetőségem.





Végül két csillogós és egy sima világoskék tüllre esett a választás és a sötétkék  szatén anyagra.
Innentől beleestem a netbe. Számtalan varrós oldalt megnéztem alsószoknya ügyben,  mert arra hamar rájöttem, hogy olyan szoknyát ami Hamupipőkének van csak abronccsal lehet készíteni.  Megkérdeztem több varrós barátnőmet is, hogy tanácsot kérjek és kaptam is nagyon jó ötleteket tőlük.
Már tudom, hogy nem így kellett volna megvarrnom, nem ilyen anyagból az alsószoknyát, de ez akkor még jó ötletnek tönt, a három részből varrt, erősen bővülő pamutvászon anyagra felvarrom a tüll fodrokat. és három tüll rétegből a szoknya fodrokat. A legfelső csík a derék méret kétszerese, a középső a legfelső kétszerese és a harmadik a középső csík kétszerese. A tüll fodrok hossza pedig a csikok kétszeresei.




Azt tudtam, hogy a szoknyarészt körharangra fogom varrni, még pedig úgy hogy a legfelső szoknya másfélszeres méret lesz. (a net csodás hely, hogy az ember ilyen dolgokat lásson)




A csillámos tüllanyagok nagy meglepetésemre nagyon tapadtak egymáshoz és elképesztően hullott róluk a csillám.  Végül elkészültek a szoknyák, amiket először felférceltem külön-külön egy ripszszalagra, majd mindhármat felgépeltem rá.
A felsőrész kiszabásához megkerestem Nóriról eltett, pont méretes régi ruháit és azokból egyet kiválasztva elkészítettem a szabásmintát. Végül pántos verzió lett, a vállpántokon körbefutó tüll fodorral. Ismét fércelés és varrás. A szatén anyagot bebéleltem, két okból is. Az egyik és legfontosabb, hogy ne műszálas legyen , a másik pedig, hogy úgy jobb a tartása.





Az hamar kiderült, hogy a fehér alsószoknya nagyon átüt a három tüll rétegen. Végül abban maradtunk Jucával, hogy haza küldöm és otthon majd  eldönti, hogy így maradjon e, vagy be kell festeni. Az idő nagyon véges volt, hogy még karácsony előtt feltétlenül odaérjen. A posta igen jól teljesített, hamar megérkezett a csomag. És persze a festést választottuk közösen. Az eredmény magárt beszél.





Semmi akadálya nem volt, hogy a karácsonyfa alá kerüljön az ajándék és persze rögtön Hangára.




Utólag nagyon sok mindent másképp csinálnék.   Először is rögtön kimosnám a tüllanyagokat, mert mindenhol csillám volt a lakásban és nehezen lehetett dolgozni vele. Az alsó szoknyára nem tüllből varrnám a fodrokat, hanem muszlinból, mert sokkal jobb a tartása és sokkal fodrosabb lesz ugyanannyi anyagból, mint a tüll. De ami a legjobban meglepett, hogy a három réteg tüll szoknyának egész komoly súlya van, amit sosem gondoltam volna.
A nehézségek egy részét persze a távolság is okozta.
Végül a legnagyobb vicc a dologban az, hogy februárban a farsang közeledtével a Tescoban Juca potom árért meg tudta venni az eredeti Walt Disney-s Hamupipőke ruhát Hanga méretében.....
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy Hangyika, nagyon örült neki, azóta is nagyon szereti, sokat játszik benne és ez az én szívemnek nagyon elég  :))








.



2019. március 18., hétfő

Mimike takarója



Amikor kiderült, hogy barátnőm nagymama lesz, kérdés sem volt, hogy varrok takarót a picinek
De ez a takaró nagyon nehezen készült . Több okból is.
Még sosem fordult elő, hogy heteket tépelődjek, takaró varráson. Most barátnőm lányának anyag választása teljesen megfogott.   Számomra valahogy elképzelhetetlennek tünt, hogy egy pici lánynak cápás takarót varrjak...



Így aztán sok napon keresztül mintát kerestem az anyagokhoz. A kiinduló pont az volt, hogy milyen ne legyen. Geometrikus mintát kerestem.  Végöl ez a blokk megfogott.





A középső négyzetben bele képzeltem a cápás és a párducos anyagot.   A keretekhez meg a színátmenetest és a kis mintás kéket.  Kipróbáltam, hogy néz ki a világos középhez a sötét keret és fordítva.





Végül a cápás  középhez ment a kis mintás kék, a párducoshoz meg a színátmenetes anyagból a sötétebb rész.




Végül megszületett az első két blokk és valahogy nem tudtam rávenni magam a további varrásra. Maga a minta nagyon tetszett, csak  valahogy nem tudtam elképzelni a pici lánynak.....  Tipródtam egy ideig. Végül belevetettem magam a varrásba.  Kicsit tökölős minta lett, mert minden háromszöges négyzetet méretre kellett vágni. Egyébként gyors sablont használtam.
Kicsit sokáig készült a takaró, ami még kiegészült egy falvédővel is. A dolgot nagyban hátráltatta, hogy októberben el kellett mennem a szememmel orvoshoz, mert szürke hályog lett rajta. Ami aztán karácsonytól rohamosan  rontotta a látásomat. Varrni azonban tudtam vele. Igaz ki kellett találnom a módszer hozzá.
Végül elkészült a takaró és a falvédő. Annyi anyagom volt még, hogy a takaró hátlapjára is kerültek belőlük. Nem túztem meg nagyon, csak a keretek két oldalán. Szeretem, ha pihe, puha marad a babatakaró.






Mint minden takaróhoz ehhez is készült maci és kötött cipő, De ez most nem a szokásos Tilda maci, hanem az anyuka kedvenc macija, egy panda.
Még ősszel amikor jöttünk vissza a németeknél vettem egy patchwork újságot, amiben pont egy oroszlán és egy panda szabásmintája volt újszülött babáknak.  Ez éppen kapóra jött nekem.





A posta viharos gyorsasággal csúcsot döntött és röpke 4 nap alatt haza is ért az ajándék. Amit kis tulajdonosa, Mimike rögtön használatba is vett
.





Utólag bevallhatom, kár volt annyit tipródnom rajta. Mert a végeredmény nagyon tetszik.  :))