Káposzta savanyitás

Elkészült a savanyú káposztám.  Az egyik kedvencem. Nagyon szeretem a savanyú káposztás ételeket, és csak úgy magában is.  A régi, szép időkben amikor péntekenként mentem húst venni, mindig vettem a hentesnél, mert nagyon finomat árult. Amig hazértem a kocsival, általában meg is ettem azt a 10-15 dkg-t. 

De itt kint nagyon drága a dobozos savanyú káposzta. Miután  van ill. volt káposzta savanyitó kerámia hordóm, így eldöntöttem savanyitok káposztát.

Már nagyon régen nem csináltam. Fogtam jól kimostam a kerámia edényt a múlt hétfőn, legyalultam a 15 kg  káposztát és jól belegyömöszköltem a hordóba, majd beállitottam mosdóba. Ott jó meleg van és aránylag jól szellózik, ami igen fontos amikor a káposzta savanyodik. Másnapra kiderült, hogy a régen használt hordóm alja annyira megrepedezett, hogy folyamatosan folyik ki belőle a káposzta lé. Át kellett pakolnom a létező legnagyobb fazekamba és abba folytatni a savanyitást.

Azért aggódtam, hogy nem lesz igazi. De mára megérett a káposzta és nagyon finom lett. 

Beraktam nagy részét légmentesen egy hatalmas befőttes üvegbe és kitettem a kamrába, a másik része, meg arra vár, hogy pénteken csináljak belőle töltött káposztát. 

Holnap  megyünk svédbe vásárolni, meg visszük vissza  ismét  a kávéfőzőt. Tiz napja kaptuk meg a szervizből és megint nem múködik.

Kiváncsi vagyok mit fognak ajánlani. Pénzt vagy egy új gépet.

Születésnap.........

Ma van az apukám születésnapja, illetve lenne. Hiszen már több, mint 20 éve, hogy nincs velem, velünk.

Nagyon kötődtünk egymáshoz. Talán abból adódik, hogy amikor pár hónapos voltam, apám nagyon beteg lett. Szívbelhártya gyulladása volt, amit sokáig nem vettek észre és elkezelték. Közel egy év kellett hozzá, hogy rendbe jöjjön. Rengeteget voltam vele. Így aztán 9 hónaposan életem első szava "Apám" volt, birtokos raggal a végén. 

Mindig jól kijöttünk egymással, hasonló volt a természetünk. Amikor nagyobb lettem együtt jártunk foci és kézilabda meccsre. Ha összevesztünk, jól kióbégattuk magunkat és pár perc múlva már semmi bajunk nem volt.

Édesanyám korai halála után ketten maradtunk, a bátyámnak már volt felesége, gyereke. Még szorosabb lett a kötődés közöttünk. 

Egyik ismerősöm mamája már jóval elmúlt 70 éves, amikor meghalt a közel 100 éves anyukája sirva mondta "árva lettem"

Én apám halála után lettem árva. Rengetegszer eszembe jut, hogy vajon mit szólna a változásokhoz. Olyan jó lenne, megmutatni neki a gyerekeimet, megtárgyalni dolgokat.......

Amikor otthon vagyok mindig kimegyek hozzá a temetőbe "beszélgetni" 

Ha valami gond vagy baj van, mindig őt kérem, hogy segitsen................ 

Egyszóval nagyon hiányzik.

                      Édesanyámmal Velencében 1976. májusában

 

Még egy kis varrás.........

Az első ágytakarónak a blokkjait kézzel varrtam, de az összeállitása már géppel történ. A tüzése pedig megint kézzel, méhviaszon áthúzott cérnával. A méhviasz erősebbé teszi a cérnát.

A második takarót Nórinak csináltam. Nagyon tetszett, ill. tetszik a "Nagymama virágoskertje" . Evvel csináltam meg. Ez teljes egészében kézi varrás. Elég sokat kell vele foglalkozni. először is kell jó sok papir sablont késziteni, majd kiszabni  a  hatszögeket és felfércelni a papírra és így összeállitani a virágokat. Mindenhova vittem magammal sablonokat, anyagokat és férceltem. Nóri abban az időben kezdett versenyszerűen úszni, hetenként kétszer. Ezek az edzések jó alkalmak voltak az öltögetésre.

Nagyon élveztem ezt a munkát. Egyszer megszámoltuk hány hatszög van a takaróban, de már csak arra emlékszem, hogy jóval ezren felül van. A takaró mérete 160x200 cm-

A következő takarót már varrógéppel varrtam, a keresztfiaméknak.  A mintája a "Kunyhó" volt, barna, drapp, vajszínű összeállitásban. Sosem hittem volna, hogy ez a három szín ennyire jól mutat. Sajnos a képet nemrégen csináltam a takaróról és már picit kifakultak a szinek a több éves használat során.

Majd jött egy "szivem csücske" takaró. Eredetileg nászajándéknak szántam az unokahugomnak, de mivel nem lett esküvő, így megkapta egyik nevezetes szülinapjára. A takaróba, az "Ajándékok a varrósdobozból" c, könyvben szerettem bele. Szerintem csodaszép. Nem szokványos.  Egy nagy sziv van a közepén teletöltve mintákkal és a széleken szalagos bordűr, letakarva fehér muszlinnal és avval együtt körbetűzve.

Amikor varrtam ezt a takarót éppen nálunk volt látogatóba a barátnőm és annyira tetszett neki, hogy megcsináltam neki is. Mivel méretre az ő takarója picit kisebb volt, így a szív minta is módosult. Ja és más minőségű a muszlin anyag is (ez azt hiszem organza), ami nem fed annyira és így erősebbek rajta a színek.

De így is nagyon szép.

Apróságok ...............

Annyira aprók lettek az előbb az apróságok, hogy elküldtem a bejegyzést írás nélkül.

Mióta elkezdtem foltot varrni nagyon sok könyvet, lapot vettem ill. kaptam. Van kettő amit nagyon szeretek, az egyik az  "Ajándékok a varrókosárból" könyv, a másik pedig a "Patchwork-Foltvarrás". Mindkettőből csináltam már sok mindent. Az utóbbi annyiban más, mint a többi, hogy ebben gyorssablonok vannak a varráshoz. Nagyon ötletes. Evvel a technikával készültek az egérkék.:

A másik könyvből csináltam a karácsonyfa díszeket és a bébi labdákat:

De mostani kedvencem  a Szömörce blogján látható cica, amit meg is csináltam:

Elmúlt egy év.................

                                 Elmúlt egy év

Megint egy évvel idősebb lettem. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy 58 éves vagyok  Egyáltalán nem érzem, csak azt, hogy szaladnak a hetek, hónapok. Egyszer hallottam egy idős szinésztől, hogy neki már úgy tűnik, hogy mindig szombat van, olyan gyorsan telnek a napok. Amikor gyerek voltam és fiatal nagyon lassan telt az idő. Ma már nekem is úgy tűnik, hogy rohannak a napok. 

Az teszi ezt a napot különlegessé, hogy ilyenkor nem csinálok semmit, elmegyünk kajálni és Zoli vesz tortát. Mert, hogy a saját szülinapomon már ne én dolgozzak.....
Idén olasz étteremben voltunk, nagyon finomat ettünk. Örültem, hogy ide mentünk, mert nem a szokványos olasz fogásokat kínálták.. Utána pedig grillázs tortát ettünk.

Ebben az évben nagyon sokan felköszöntöttek az ismerőseim közül. Nagyon jól esett, még akkor is, ha tudom, hogy a közösségi oldalakon figyelmeztetnek a szülinapokra.

Köszönöm a köszöntéseket!

                             így nem hizlal.....

Én is megsütöttem....

                     

 Az előzménye a dolognak, hogy a barátnőm feltette a blogjára, hogy talált egy fahéjas-almás sütikét.

( Forrás: http://praktikaksokgyerekhez.blogspot.com/2010/09/fahejas-almas-rozsak.html). Aztán másnap mindjár meg is sütötte. Na ez nálam ma történt meg. Egész picit másképp csináltam, mert nálunk sokkal kisebb a  kész leveles tészta, meg elfelejtettem mézzel megkenni mielőtt összetekertem volna a csikokat az almákkal. Így utólag locsoltam meg a mézzel.

                            a felengedett leveles tészta

                         összetekerve, sütésre várva

                                 

                                    az eredmény

Bányásznap van..............

                           Bányász mártírok emlékműve

Nekünk akik akik bányász városban születtük és nőttünk fel,  nagy ünnep volt régen. Főleg amikor még a bányászkodás a fénykorát élte. A bányásznap az 1919-es tatabányai csendőrtűz halálos áldozatainak az emlékére van, szeptember első vasárnapján. De ez csak 1951. óta van így, ekkor iktatták törvénybe. Előtte több napon is tartottak megemlekezést. Volt ahol Borbála naphoz kötötték, mert Szent Borbála a bányászok védőszentje. De Tatabányán a Bányalelkészség Szent István király temploma védőszentjének ünnepén augusztus 20-án tartották a búcsút, itt ez volt a bányásznap is.

Mindig nagyon szépek voltak a megemlékezések, vagy  csak ém emlékszem így.  Amikor gyerekek voltunik, mindig megcsodáltuk a bányából haza siető férfikat, akik feketék voltak a szénportól. 

Aztán emlékszem micsoda csend és szomorúság ült a városon egy-egy bányaszerencsétlenség után. Aki nem járt bányában, az elképzelni sem tudja, milyen volt a föld alatt dolgozni. Voltak olyan vájatok, ahol csak fekve tudták fejteni a szenet. Persze aztán jöttek a bányába is a modern gépek és sokkal könyebbé vált a munka, de a veszélyek állandóan ott leselkedtek körülöttük.  Nem véletlenül volt "Jó szerencsét!" a köszöntésük.

A rendszerváltás után sorra zárták be a bányákat, igaz már előtte is egyre kevesebb helyen volt szénfejtés. Emlékszem mennyire hihetetlennek tartottam, amikor egyik gázos ismerősöm mondta, hogy pár év és mindenhol gázzal fognak fűteni és nem szénnel.... és ez valóra is vált. 

De az ünnep megmaradt.  A családban már nincs aki történeteket meséljen ezen az ünnepen és felvegye a szép bányász egyenruhát és menjen ünnepelni. Már a mi nemzedékünknek is csak emlék(legtöbbünknek) a mostani fiatalok már csak mese.

A Bányász himnusz hallatán mindig meghatódom . Evvel emlékszem a régmúlt bányász ismerőseimre.

.

Ősz lett.........

  Ezen a héten megérkezett az ősz. Szép lassan, napról napra, ill. éjszakáról éjszakára lett egyre hidegebb. Ma reggel csak 6 fokot mutatott a hőmérő. Ahogy kisüt a nap rohamosan melegszik a levegő. Ezen a héten minden nap 20 fok körül volt. Viszont reggelente fázunk. Így aztán lassan be kell hordanom a kényesebb, melegigényes virágokat. Idén valami csoda klassz nyár volt a növények számára. Sok csapadék, még több napsütés. Mi kell más a virágoknak. Azért minden  évben szomorúan veszem tudomásul, hogy milyen gyorsan eltelt a nyár. Pedig még csodaszépen nyílnak a kertben a virágok.

A kertészetekben már megjelent a calluna vagy magyar nevén a csarab, meg a cserepes krizantén, a disz káposzta.

Húzom-halasztom, hogy vegyek belőlük, mert avval elismerném, hogy vége a nyárnak. Érdekes módon otthon az őszirózsa volt az a virág, ami az őszt jelképezte nekem, itt kint meg a csarab.  Nem is nagyon látok őszirózsát. pedig milyen szép virág.  

A  most nyiló, nyarat idéző virágaim ......