2011. szeptember 25., vasárnap

Az Operaház.....

.


Mióta Tamás Oslóban és gyakran megyünk, mindig az Opera mellett megyünk el.  Már többször elhatároztuk, hogy megállunk és mi is megnézzük, mert mindig le-fel sétáló túristákat láttunk rajta.
Na, csütörtökön megtettük..... és meg kell  mondjam, hogy fantasztikus az egész.
Amikor épitették elég fagyalogva nézegettük, ráadásul rengeteg pénzbe került. Sokan kétségbevonták, hogy egyáltalán szükség van-e rá. Természetesen, nagyságrendekkel többe került,mint amit előre terveztek. Közgazdászok kiszámitották, hogy még az is olcsóbb lett volna, ha minden operába vágyót elvisznek a sydney-i operába....
Meg valahogy az egész nem nagyon tetszett.
Hát mindezt elfelejti az ember amikor a közelébe ér. Már az is valami fantasztikus élmény, hogy lehet sétálni rajta. Több dimenziós az egész, gyönyörű a kilátás róla és valami csodaszép a fehér márvány és a rengeteg üveg. És belül is teljesen egyedi és az emeleti szinteket a faburkolata meleggé teszi . De nálam az elválasztó falak áttört mintája és halványzöld fénye vitte a pálmát. Valami mesés.....

Mutatok pár képet, a többit  itt nézhetitek meg.

Útban felfelé
Még mindig felfelé
Ilyen a kilátás fentről
Ilyen magasan vagyunk
Emeleti szintek faburkolata
Csodásan megvilágitott elválasztó fal,

.

2011. szeptember 17., szombat

Őszi terveim..........

.


Az utóbbi időben a kreativitásom a konyhában merült ki és akkor még nem beszéltem TücsökBogár csábítóbbnál csábitóbb süteményeiről.
De a sütés-főzés mellett igen sok minden vár rám.
Nem elkészitési sorrendben sorolom. Tamásnak meg kell csinálnom az ágytakaróját, ami egy rag takaró lesz. Aminek az a lényege, hogy rojtos a széle és 23x23 cm-es négyzetekből készül, ahol minta a béléssel és a hátlappal össze van varrva. Ahhoz elkezdtem kiszabni az anyagokat.
Ehhez hasonló lesz, csak fekete-szürke egyszínű négyzetek és fekete-szürke-világoskék-fehér absztrakt mintás anyagból készül:



Aztán szintén kiszabási szinten áll a barátnőmnek készülő takaró. Miután imádja az őszi leveleket, így ezt a takarót alapul véve csinálom meg az övét az ősz színeivel. Erzsébet napi ajándéknak szánom.



A következő dolog, ami egy picikét ráér még egy bébi takaró. A két kislányos után most kisfiúnak készül majd. Miután a pici karácsonyi ajándéknak érkezeik, még van időm. De neki tervezek kötni is.
És itt jutottam el az őszi dolgok közül a fő projekthez. Mindig siránkoztam, hogy milyen kár, hogy a családom, nem szeret kézzel kötött pulóvereket hordani. Pedig én imádok kötni. Utoljára kicsiként hordták az általam kötött dolgokat a gyerekeim. Szóval megint kezdtem mondogatni a férjemnek, hogy milyen kár, hogy nem tudok nektek kötni, amikor kijelentette, hogy márpedig ő nagyon szeretne egy norvég pulóvert. Olyan igazi norvégot......
Ezen annyira fellelkesültem, hogy rögtön lementünk a kötős boltba és elhoztunk jó sok prospektust. A végén azért kibökte, hogy neki igazából az enyém tetszik és ő olyat szeretne. Hát ez azért nem olyan egyszerű dolog, mert az én pulóverem ami a fenti képen látható, az 1995. évi si világbajnokság hivatalos, egyen-pulóvere volt a norvég csapatnak. Minden vb-re, olimpiára terveznek valami gyönyörűségeset, amit aztán meg lehet venni(eszetlen áron), vagy meg lehet kötni. Ha az ember az eredeti fonalból köti, megkapja a minta leirását és azt a pici három szöget ami a bal újján látható az enyémen is. Az a tanusitvány, hogy eredeti a pulóver.
Szóval lementünk ismét a boltba és elvittem a pulóveremet. A hölgyek nagyon segitőkészek voltak, megrendelték a mintát és majd értesitenek, ha megérkezik. Akkor veszem meg a fonalat is hozzá.
Számomra teljesen elképesztő módon készitik ezeket a pulóvereket.  Hogy a mintával ne nagyon kelljen szórakozni teljesen körbe kötik. Amikor elkészül, az újjaknál és a nyakánál  elvágják(!!!) úgy varrják bele az újjakat és a nyakánál a zippzárat. Egyszer csináltam ezt meg, amikor egyik ismerősöm megkért, hogy varrjam össze az övét. Egészen apró öltésekkel varrva nem foszlik ki, de nekem a szivem szakadt meg elvágni. Úgy, hogy eldöntöttem, én inkább tökölök a mintával.
Majd folyamatosan beszámolok a pulóver állásáról.
Elvileg így fog kinézni:



Ja, és kihoztam a könyvtárból több norvég mitológiával foglalkozó könyvet, hátha találok benne egypár érdekes történetet, amit megoszthatok majd veletek.
.

2011. szeptember 10., szombat

Gesztenyés Petit szelet


.





Eddig is sütöttem minden hétvégén valamit. Valahogy a sütike, vagy a desszert hozzátartozik a hétvégéhez. Most, hogy Tamás elkerült Osloba, igyekeztem olyan süteményeket csinálni, amiből vinni tud. Na, ez a sütike valószinűleg nem olyan lesz..... Napok óta szemezek vele, mióta megláttam TücsökBogár blogján. (itt megtaláljátok a hozzávalókat, részletes útmutatással)
Az enyém, kinézetre csak hasonlit hozzá, több okból is. Alapvetően azért néz ki másképpen, mert nálunk nem lehet Petit kekszet kapni, sőt négyzet, vagy téglalap alakú vajas kekszet sem. Tehát maradt a kör Digestive.Ebből pedig nem lehet szabályos sütialapot és tetőt csinálni. Aztán kicsit nagyobb tepsim volt, ezért a krém picit laposabb lett., a tetején a csokibevonat sem tökéletes, de az íze, az valami isteni....
És a  legszebb benne, hogy még sütni sem kell.


.

2011. szeptember 7., szerda

Könyvet kaptam.......

.


A dolog az úgy kezdődött, hogy a Nők Lapja Café forumán az egyik topicban elkezdtem olvasgatni Babenkó által írt bejegyzéseket. Nagyon tetszett a topic inditója, ami "A születésem története" cimmel jelent meg. Itt derült ki, hogy van több irása is. Engem Danielle Steel amerikai írónő könyveire emlékeztetett. Miután a topic  szerkezete egyre nehézkesebbé tette a történetek követését, Babenkó elköltözött az írásaival a "mindenkilapja"  honlapra. Itt  több irása olvasható.
Közben beküldött több kéziratot, amiből az egyik kiadó kiválasztotta az "Újrakezdés"-t. Nekünk nagyon tetszett, egyre sürgettük Babót, hogy minnél előbb tegye fel a következő részt.  A könyv Ágnes életéről szól, aki megpróbálja az életét újrakezdeni a válása után.
Azt is megtudtuk, hogy könyvet kiadni Magyarországon nem egyszerű dolog. Hiába tud valaki írni, hiába tetszik a kiadónak, ha nem tud az iró anyagilag(?) is hozzájárulni a kiadáshoz. Nehéz dolog ez, de szerencsére Babó, aki teljesen amatőr író(egyenlőre :-)) hosszas tipródás után felvállalta a dolgot. Mi, az olvasói meg teljes vállszélességgel támogattuk. És a napokban megérkezett az eredménye, megjelent a könyv.
Mindenkinek szivből ajánlom. Keressétek a könyvesboltokban.

.