Előkerültem....

Utazásunk célja

Kicsit elkallódtam, otthon voltunk. Haza utaztunk a Közgáz 50. éves évfordulójának eseményeire. Nagyon készültem rá. Sajnos kevés régi osztálytárssal és iskola társsal találkoztam. Lehet, a szervezés is ludas volt ebben, hiszen voltak olyan osztálytársaim, akik tőlem tudták meg, hogy lesznek programok. Aki nem netezik és nincs fent a fb-n nem nagyon értesült a dolgokról.
Találkoztam kedvenc tarnáraimmal, 86, 80 és 74 évesek. A kedvenc könyvvitel és statisztika tanárnőmmel érettségi óta nem találkoztam. Bejött az osztályba, rám nézett és már mondta is, 1971. Imola. Hihetetlen, hogy milyen memóriájuk van. Egypár volt osztálytársam is eljött erre a tanár diák találkozóra, jókat röhécseltünk a régi emlékeken.

A bálon

 Ezek után az események után  maradt egy hetünk. Ez pedig szinte semmire nem elég.  Azért sikerült sok helyre eljutnom. Mindjárt vasárnap délelőtt babáztam barátaink 6 hónapos unokájával.
 Aztán voltunk Veszprémben a barátnőmnél és persze azért is, mert Zoli kedvenc kajáját a juhtúrós-savanyúkáposztás-töltött csirke mellett az ottani Kádárta étteremben készitik. Aztán eljutottunk Herendre Andiékhoz is. Megcsodálhattam közelről a szépséges takaróit, faliképeit.
Majd mentünk Budapestre. Amig Zoli autó ügyeket intézett Ancsa férjével, mi a Hunyadi utacai anyagboltban válogattunk. Nem ment gyorsan, viszont nagyon vidáman. Szétröhögtük magunkat közben.... A következő varró projektem az unokahúgomnak készül, egy ágytakaró és ahhoz válogattuk össze az anyagokat. Persze azért vettem magamnak is egy-két darabot.

Juca ágytakarójának anyagai

ezek meg csak úgy hazakisértek :)

 Majd elmentünk a MediLine boltba, ahol jól feltankoltam, mindenféle szénhidrát mentes dolgokkal. Elképesztő mi minden kapható.
Ancsánál mindig nagyon jól érezzük magunkat, maradtunk volna még, de hát menni kellett a másik barátnőmhöz. Pár hete került hozzá az új kutyája, Dió. Nagyon készültünk a megszeretgetésére, de ez elmaradt. Szegénykém annyira félén kiskutya, hogy egyfolytában menekült előlünk. Csak Luca volt a barátja, benne teljesen megbizott.

Luca és Dió

 Encitől még még beugrottunk a MOM Parkba, ahol Borival és férjével találkoztunk. Jót dumcsiztunk és kávéztunk.
Majd Tatabányára menet még bementünk Szárligetre az unokaöcsémékhez. Éppen ott voltak a barátjáék, és a barátja olyan kenyértésztában sült csülköt sütött, hogy az valami fantasztikus és életem legfinomabb vargabélesét is itt ettem.
Hétfőn este hazaindultunk, szerda délutánra értünk Sandefjordba.
És persze minden barátnőmtól kaptam valami csodaszép dolgot, többek között Boritól patchwork újságot, cicás és kutyás anyagokat, Anditól mappát nagyon szép boritóval s és a belsejében rejlő szépséges apróságokkal  és Ancsától a szépséges karácsonyi ajándékot.

 Végül is nagyon jól sikerült az utazás. pedig elég bizonytalanul indult......

Diétás babapiskóta

Mióta olvastam ezen a blogon olvastam róla, azóta készülök megsütni. Miután a fiúknak névnapjukra tiramisut csináltam, így itt volt az alkalom a diétás babapiskóta megsütésére is.

Babapiskóta hozzávalói:

 2 db tojás

14 dkg xilit, vagy ennyi cukornak megfelelő édesít

1 kk vaníliapor

30 ml tej

8 g szalakáli

18dkg zabpehelyliszt

3 dkg lenmagliszt

2 dkg búzasikér

2 dkg zabkorpa

5 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt

Elkészítés:

A liszteket összekeverjük (de használhatunk más szénhidrát csökkentett lisztkeveréket, összesen 30 dkg legyen). A tojásokat a porrá őrölt xilittel kihabosítjuk, beletesszük a vaníliaport, a lisztkeverék felét és a tejben feloldott szalakálit. Robotgéppel kikeverjük. Hűtőbe tesszük 4-5 órára. A hótőből kivett tésztához hozzákeverjük a maradék lisztkeveréket. Vékonyra nyújtjuk (lisztezzük alaposan a felületet és a nyújtófát is, mert ragad), majd kiszúróval kiszaggatjuk a tésztát. 180 fokra előmelegített sütőben, 15 perc alatt megsütjük.

Ebből a mennyiségből kb. 30 darab lesz.

 Annyit változtattam, hogy stiviacukrot  és kókuszcukrot használtam xilit helyett és a zabpehelyliszt mellett 6-6 dkg hajdinalisztet és mandulalisztet . Ja és este amikor sütni akartam éppen hivott a barátnőm és eldumáltuk az időt és úgy döntöttem majd ma csinálom inkább meg. Nem tudom, hogy a másik lisztektől, vagy attól, hogy több, mint  12 órát volt a hűtőben az anyag, az enyém, csak nagyon picit ragadt.

És amikor babapiskótát sütök mindig eszembejut a nagymamám, mert a forma még az övé volt. Tuti közelebb van vagy 80 éves. Kicsit csálé már, de azért még jól használható. 

Így jár az ember amikor azt hiszi, hogy ezt aztán tényleg könnyű megcsinálni.......

A dobozkák mellett még készitettem három tároló dobozt. Ránézésre, meg elovasva nagyon egyszerűnek tűnik(és tényleg az....) Már elég régen nézegettem ezeket az egyik Tilda könyvemben és most gondoltam megcsinálom. Azért a biztonság kevéért mág átbeszéltem Andival. Ő a biztonság kedvéért még át is küldte a fényképeken, hogy megy a varrása. Na, én mindt a kezdők amit lehet elrontottam rajta. Kapásból rossz irányból varrtam le a sarkokat és persze le is vágtam rögtön. Aztán amikor rendesen megcsináltam, nem volt elég  nagy a távolság és gyönyörű kis táskákat varrtam. Harmadikra azátn szuper lett.  Annyira tetszenek ezek a tartók, hogy meg is fogadtam, amikor visszajövünk csinálok egyet magunknak is asztalra. Nagyon jó helye lesz benne a távirányítóknak...

És előkészítettem még a hajóútra is egy kis varrni valót

Elkészültek a dobozkák kis tanulságokkal....

 Elkészültem a dobozkákkal. Nagyon szerettem varrni. El is döntöttem, hogy csinálok majd egypárat, amikor visszajöttünk otthonról.  Pedig az első picit megszivatott. Szépen kiszabtam mind a négyet és az anyagok visszáján felrajzoltam a félkör ív varrás vonalait. Az elsőt le is varrtam és abban a pillanatban, ahogy elvágtam a cérnát, rájöttem, hogy mekkora marha vagyok, mert ugye ezt nem kell kifordítani, ezt a szinén kell varrni.... Szóval rögtön bontással kezdtem és szidtam magam.
Az első hármat még gyűszű nélkül varrtam, de a negyediket már nem. Addigra már nagyon fájtak az ujjaim. Picike, vékony tű miatt, mert szeretem a vékony tűket.
Az eredeti dobozkán fagomb van és én is igyekeztem venni rá, Sajnos a boltban csak nagy méretűek voltak, így nem vettem. De emlékeztem, hogy vannak Tilda gombjaim. Meg is találtam és az elsőre egy Tilda csillag gomb került. Amikor a másodiknál eljutottam a végső fázishoz, véletlenül megláttam a könyves polcon két csomagocskát, amiben fa lepkék voltak. Tán egy féléve vettem, egy leárazásnál, jó ha van alapon a két féle méretű lepkéket. Ezek tulajdonképpen dekorációs lepkék. De rögtön láttam, hogy gombként is használhatóak.  Így aztán többi dobozka, már ezeket fa lepkéket kapta gombként. És nagyon jól mutat rajtuk.
Még jó, hogy Andi mondta, hogy a fedlapot nem érdemes előre megvarrni, mert nem biztos, hogy passzol a kész dobozra, mert a mérete attól függ, hogy mennyire tömi meg az ember, az oldal zsebecskéket. Két doboznál a méretarányos tető készült, két doboznál, meg jóval kisebb.
Aztán azon is agyaltam, hogy a szegőpántot hogy varrjam fel, kivülről vagy belülről. Végül is azt választottam hogy belül felvarrom és a színén szegem vissza úgy, hogy alávarrom a diszitő szalagot, csipkét. Ezt Andival is megvitattuk és most is megállapítottuk, hogy hiába varrunk tök egyforma dolgokat, mindenki másképp csinálja.
A dobozokban alul, hátul az oldalán és a tetjén karton biztosítja a formát. Arra is rájöttem, hogy olyan kartont kell használni, ami elég kemény, és jól tart.

És ideteszem a szabásmintákat, amiket Anditól kaptam, hátha kedvet kaptok az elkészítéséhez A/4-es papíron kinyomtatva méretarányos.

Csokitorta sárgarépürével ........

Az utóbbi időben Trollanyunál annyi finomságot láttam, hogy egyre csak gyűlt a megsütni való sütik listája. A múlt héten svédben voltunk bevásárolni és feltankoltam kókusz dolgokból és különféle lisztekből. Így azt terveztem, hogy újra megcsinálom a zebratortát, most már kókusz krémmel. Igen ám, de Tamás nem volt elájulva tőle. Neki nem ízlett annyira, mint a család többi tagjának. Azt mondta süssek inkább olyan Nigella féle csokitortát.  Én meg arra gondoltam, ha már csokitorta, akkor inkább kipróbálom Trollanyu sárgarépás paleo csokitortáját.
Végül is mindenki megkapta amit szeretett volna, volt zebra-,  és csokitorta is
Az eredeti recepten csak egy ici-picit változtattam, kókuszcukrot és steviacukrot használtam fele-fele arányban az édesítőszer helyett.

Hozzávalók:

20 dkg főtt sárgarépa pürésítve

15 dkg étcsoki (legalább 70 %,)

10 dkg kókuszolaj olvasztva

1 tk. vaníliarúd

4 tojás szétválasztva

5 dkg erythritol (nálam 30 gr kókuszcukor és 30 gr steviacukor)

5 dkg darált mandula

Jó puhára megfőztem a sárgarépát és még melegen leturmixoltam. A kókuszt az étcsokival felolvasztottam. Amig ezek hűltek, jó kemény habot vertem a fehérjékből és után a tojássárgákat habosra kevertem a cukrokkal és a vaniliával. Majd hozzákevertem a sárgarépát és az olvasztott csokoládét és legvégül a tojások habját. 

Kikent 24 cm-is tortaformába  180 °C-ra előmelegített sütőben 30-35 ' alatt megsütöttem. 

Kivételesen így ettük, ahogy a képen kinéz, mert ísteni krémes és nagyon finom. De tejszínhabbal, vaniliaszósszal és bármilyen bogyós gyümölccsel is szervírozható.

Csak ajánlani tudom, hogy minél előbb kóstoljátok meg. :)