Varrjunk együtt..... XIV. Sashikó

.

Elkészültem a két héttel ezelőtti feladat megvarrásával, ami a sashikó volt

A Sashikó( szasikó) Japán északi régióiból származik. Kifejezetten téli tevékenység volt ez a hímzés, amikor a nagy hó miatt nem lehetett a földeken dolgozni. A takarékosság jegyében született, főleg a háborús időszakokban nőtt meg a jelentősége, bár a textiliák újrahasznosításának spirituális tradiciói voltak.

A Sashiko egzotikus, hagyományőrző, mégis modern textilmunka. Maga a szó: pici öltés jelent.

Ezzel a technikával a régi, elronygolódott ruhákat varrták több rétegeben egymáshoz, így tüntették el a lyukakkat, erősítették meg vele az anygot, alkottak belőlük meleg és jó tartású öltözékeket.

Nem dobtak ki semmit, az elvásott ünnepi viseletből--> munka ruha--> táska--> törlőrongyok, konyharuhák születtek valamennyi Sashikóval.

A hímzés tudománya anyáról lányára szállt. Sok ma is használt motívum a hagyományos minták nyomán született, családi szimbolumokból alakult ki.

A Sashikonak nagy szerepe volt a TÜRELEMRE ÉS AZ ÁLLHATATOSSÁGRA nevelésre.

Ugyanis ezek voltak egy földműves feleség legfőbb erénye.

Sokat gondolkodtam, hogy tudnám a legkönnyebben felrajzolni az anyagra ezt a mintát. Miután fehér indigóm nem volt, így ki kellett találnom valami mást. A megoldást a szükségessé váló szunyogháló adta. A tüll anyagra átmásoltam a papirról és aztán sima fehér szabó krétával, ami igazából ceruza volt, rárajzoltam az anyagra ( a képen halványan látszik is a fehér a csik)

.

Nyár van.....

.

Már lassan egy hete fantasztikus nyár van. A kertben szinte egyszerre virágzik minden.
Hoztam egy kis kostolót a virágokról és a nyári hangulatról

Hibiszkusz

Bugás levendula és a többiek

Kert a teraszról

 

Mirci a fatönkről figyel

A sétáló utcában nyilik a diszcseresznye + Luca

Tegnap este 10 óra felé jöttünk Oslóból  haza.  Valami fantasztikus volt a naplemente

.

Díjat kaptam

.

A teller-cake blog írójától kaptam a múlt héten egy blog díjat, amit ezúton is nagyon köszönök neki! A bloggal járó szabályok a szokásosak: Köszönd meg akitől kaptad - ez megvolt :-) - , 7 dolgot áruljál el magadról és add tovább 15 blogtársadnak!
Igaz a múltkori díjnál felsoroltam már öt dolgot,  de tudok még hozzátenni.

1. Szeretem a norvég nyarakat, hogy éjfélkor még süt a nap
2. Nagyon szeretem az orchideákat
3. Szeretek autót vezetni
4. Családom és barátaim mindig számithatnak rám
5. Az adott szó számomra szent
6. A kert locsolás megnyugtat
7. Kutya sétáltaltás közben szoktam meditálni

A blog díjak továbbadásával mindig gondban vagyok. Nem azért, hogy kiválasszam, hogy kinek adjam, hanem, mert nem tudom, hogyki örül-e neki és ki nem, kinek teher a továbbadás.

Akiknek én szivesen adnám a dijat, mert klassz blogot írnak és szeretem olvasgatni.

 1.  Csak mert alkotni jó
 2. Ancsapancsa
 3. Ana's Wardrobe
 4. Böbe Morzsák
 5. Gabryella kreatív
 6. TücsökBogár konyhája
 7.  Szilvi kreatív blogja
 8. CSOKI - FOLT
 9. BORI BLOGJA
10.彩色的世界 Színes a világ
11.A jó kikapcsolódás titka, a foltvarrás
12.  Álomjáró-Bozsomati
13. Hopi-Patch foltvarró műhelye
14. AZ ÁLMOK VALÓRA VÁLNAK
15. m.m műhely

Remélem elfogadjátok.

 

Blogers Quilt Fesztivál

.

BloggersQuilt  Festival  Spring 2012 van. 

Köszönöm Amy(Amys` Creatives Side ) , hogy ismét lehetővé tetted, hogy megmutathassuk alkotásainkat és, hogy gyönyörködhessük mások csodáiban.

Most a barátnőmnek készülő takarót szertném nektek megmutatni.  Szeretetem jeléül varrom neki. Rengeteget segitett nekünk eddig is. A múltkor nézegette az általam varr takarókat és azt mondta,  nagyon vágyik egyre.  

Amikor a takarót terveztem, eszembejutott egy kb. 20 évvel ezelőtti séta. A fiam pici volt, mi ketten a barátnőmmel babakocsit tolva sétáltunk a parkban és gyönyörködtünk az ősz szineiben.  Rengeteg színes levelet szedtünk miközben verseket mondogattunk  .  Ezt a sétát azóta is emlegetjük, felejthetetlen emlék mararadt. Így aztán nem volt kérdés, hogy őszi leveles takarót fog kapni. 

Bloggers Quilt  Festival  Spring 2012 is here.

Thank you Amy (Amys` Creatives Side ), for letting me show my creations again, and to see other peoples amazing work. 

 

This time I want to show you a blanket I made for my friend. And I’m sowing this with joy! She has helped us so much and last time she was looking at my other blankets and said she really wanted one herself.

When I planned the blanket, I remembered a moment 20  years ago when we were out walking. My boy was little, and we were out strolling in the park in the beautiful autumn colours. There were lots of colourful leaves and we picked them up while humming to old songs. We still look back at this walk and it is a precious memory. This is what made up my mind, she is getting an autumn coloured blanket.

 .

Elkészült a pulóver....

.

Már kedden készen lettem a pulóverrel. De a szálak elvarrása, az összeállitás, a nyakának megkötése még hátra volt. Aztán kimostam és miután fektetve kell száritani több,mint két napig száradt.

Felül az enyém, alul meg amit én kötöttem Zolinak

Látszik a képen is, hogy picit más árnyalatúak a szinek, de sajnos már nem gyártják ugyanazokat szineket. Ez nem csoda, hiszen ez az  1995. évi sí VB egyenpulóvere volt.  Így aztán nekem is elég régen megvan már, de csak most tünt fel, hogy milyen szép a mintája.

A "megrendelő" nagyon elégedett vele. Én nem annyira. Mint látjátok picit hosszú lett az újja. Sajnos ez így van, amikor adott minta alapján köt az ember. A méret XL, ami tökéletesen jó Zolinak, de az újja hosszú, mert nem elég magas ehhez a mérethez.
Reggel óta azon agyalok, hogy mit tudnék vele csinálni. Végül is egy megoldás van (Zoli még nem tudja), ha ezt Tamásnak adom, mert neki töléletes (még ő sem tudja mit tervezek) és Zolinak kötök egy újat. 
De van egy olyan érzésem, hogy azt fogja mondani, neki ez így tökéletes.  (Nem véletlenül szeretem :))

.

Nemzeti ünnep van, 17. mai

.

Minden évben kicsit irigykedve nézem  az Alkotmány megünneplését. A felvonulások után a nap megünneplése, általában családi és baráti  ünneppé válik. Hasonlóan a karácsonyhoz, vagy keresztelőhöz, esküvőhöz stb. Mindig arra gondolok, milyen jó lenne otthon is ünnepelni. De ilyen közös ünneplésre, csak a régi Május 1-k, májálisai emlékeztetnek (biztos a korral jár....)

1814. május 17-én fektették le a norvég alkotmányt.  1836-ban lett nemzeti ünnep, de már 1815-ben ünnepelték Trondheimben.   Manapság a  megünneplése a tradiciók jegyében telnek, amire rányomja bélyegét, egy  független jogállamiság, ahol a demokratikus jogok mindenkit megilletnek.  A gyönyögű, hagyományo népviselet használata, még jobban megerősiti at ünnep nemzeti egységét.Az élet összes területén megjelnik a nemezeit szin, a kertekben, a süteménykben, a lakásokban.
Az önkormányzatok szervezik a Május 17-i eseményeket. Délelőtt a gyekek, iskokások vonulnak fel, délután meg a felnőttek. Nincs tribün ami előtt a felvonulás töténik. Általában egy kijelölt hely van, ahol felvonáls végén mond valaki egy beszédet megemlékezve a mai napról.  ( nem polikusok), aztán lehet választani a programok közül, ki hova megy.  Általános szokás, hogy a baráti társaságok, ismerősök beülnek egy süteményre, fagyira, kávéra valahova. Ilyenkor minden kávéző, étterem, fagylalatozó dugig van. Általában az iskolákban is szerveznek mindenféle játékos vetélkedőket  is. Ezért aztán sokan ezt napot, a gyerekek napjának is tartják.
Egyedül Oslóban szervezettebb a felvonulás, ott a Carl Johans úton vonulnak a Királyi Palota elé, ahol a királyi család a balkononról üdvözli a felvonulókat.
Még egy ünneplés csatlakozik ehhez a naphoz. A végzős középiskolások ezen a napon ünneplik meg, hogy befejezik a tanulást
Egy kis  ízelitő képekben a napról:

2012. május 17. Sandefjord

Carl Johan úton vonulnak a Királyi Palota felé

Nessaby - időjárás független a felvonulás

Felvonulás nemezeti viseletben

Jól esik megpihenni

Május 17-i gyömölcsök

Május 17. torta

És mégegy ünnepi torta

A virágok se maradjanak ki

És egy csokor

Hurra for 17. Mai!

.

Banán lekvát főztem.....

.

Banán lekvár és a  friss kenyér

A dolog úgy kezdődött, hogy a múlt hét elején zöldség-gyümölcs akció volt. Szokás szerint bevásároltam belőlük és valahogy sok banánt vettünk. De Zoli mondta, hogy nem baj, mert mindenki szereti, meg tudok csinálni majd sült banánt is. Úgy, hogy nyugi, majd elfogy. De nem fogyott el. Valahogy úgy alakult, hogy szinte nem is ettünk belőle. Így aztán a hétvégére már elég barnán álldogált az asztalon. Elkezdtem agyalni, hogy mit csináljak vele. Akkor jutott eszembe, hogy mi lenne, ha lekvárt főznék belőle. Szétnézve a neten, nagyon kevés blogon találtam róla valamit. 
Végül is saját kútfő szerint főztem meg.

Banán lekvár:

2-2,5 kg túlérett banán
350 gr cukor
2 db citrom leve
1 db narancs leve
egy csipet gyömbér
 0,5 dl viz

A banánokat apróra vágtam, addig a fél deci vizet és a cukort megmelegitettem. Beletettem apróra vágott banánokat, a citrom-, és narancs levet (lime is finom benne) meg a gyömbért és állandó kevergetés mellett  20 percig főztem. Majd üvegekbe szedtem, és száraz dunszba tettem.
Mondjuk ez elég felesleges volt, mert már másnap onnan szedte ki a családom az üvegeket..... Így aztán sosem tudom meg, meddig állt volna el.

Nagyon finom lett. A frissen sült kukorica darás-zabpelyhes kenyérrel meg valami isteni.....

.

Zoli pulóvere majdnem kész.....

.

Készen vagyok a kötéssel.  Jól megfizettem a figyelmetlenségemért. Már a hét elején készen voltam és rögtön kiderült, hogy a hátánál a válla 10 szemmel szélesebb. És sehogy nem lehetett eltüntetni.

Nem szórakoztam vele, visszabontottam az elejét a nyakkivágásig. Ott követtem el a hibát, amitől nem passzolt az eleje és a háta. Figyelmetlen voltam a nyakkivágás olvasásánál.  Leirták a kerek nyakkivágásnál a fogyasztás. De én a zippzáros, kerek nyakút csináltam. És 10-10 szemmel többet fogyasztottam mindkét oldalon, na ezt kellett kijavitanom.
Most már "csak" a pipec munka van hátra, eltüntetni a szálakat, összevarrni  és a nyakát megkötni...... Mondjuk ez elég aprólékos munka.

Nóri tegnapelőtt evvel a két dáliával állitott haza, mondván nekem vette. Imádom a lányom :)

.

A tárgyalás...

.

 Mióta elkezdődött Breivik tárgyalása azon agyalok, hogy írjak-e róla.  Végül is két dolog miatt teszem, az egyik, hogy rendhagyó módon zajlik a vád felolvasása és egy ma történt esemény miatt.
Eleinte nem értettem, hogy miért tart olyan sokáig majd a tárgyalás. De hát a vádirat felolvasása és a túlélők tanúskodáa is már harmadik hete tart. Nagyon feszült légkör van a tárgyaláson, hiszen mégegyszer át kell élni mindenkinek a borzalmakat, akik tanúskodnak azoknak is és akik elvesztették a gyereküket, hozzátartozóikat. Sokan pl. csak úgy vállalták a tanúskodás, hogy Breivik nem volt a teremben.
Rendhagyó módon történt a vád felolvasása. A tárgyaló teremben áll egy bábu, amin minden egyes áldozat séfülését bemutatják. Közben a falra kivetitik a fényképét, miközben felolvassák a tényket,  hány éves volt, hol találták, milyen sérülései voltak, melyik volt halálos, mikor állt be a halál, mennyi ideig élhetett, stb. és a legvégén a hozzátartozók utolsó bucsú szavait róla . Ez utóbbi teljesen  szokatlan dolog, de valahogy úgy érezte mindenki, hogy ez sokat segit a végső elengedéshez. A szigeten 69 -en haltak meg, 35 férfi ás 34 nő. 67 személy lőtt sebektől,  1 személy lövéstől és fulladástól és 1 fiatal vízbe fulladástól. 15 éves volt a legfiatalabb és 52 a legidősebb. A rengeteg sérült közül nagyon sokan marandandó sérülést szereztek, elvesztették végtagjaikat, látásukat hallásukat, stb.  Olyan megrázó tanúvallomásokat  hallani, hogy időnként mindenki sir a teremben, beleértve a bírónőt is. Egy ember ül szinte érzelem mentesen, Berivik.
A mai napig rendben mentek a dolgok. De ma az egyik hozzátartozónál elszakadt a cérna és hozzávágta a cipőjét Berivikhez. Nem őt találta el, hanem a védőjét. A férfit kivezették a teremből, de aki végig angolul kiabált, hogy" menj a pokolba, megölted a testvéremet"
Voltak akik el kezdtek tapsolni, voltak akik azt mondták: végre!, voltak akik sírva fakadtak, de senkit nem hagyott érzelem nélkül a dolog...

Egyébként változatlannul nagy az összetartás az emberekben. Még a tárgyalás elején leszólta Breivik az egyik gyerek dalt. Erre másnap szakadó esőben, 40 ezer ember jött össze a Youns téren és énekelve vonultak a biróság elé. És a különböző városokban, és megint virág volt mindenhol......

 

.

Anyák napja....

.

1975. Édesanyám Petivel

Már nagyon régen nem tudom felköszönteni Anyák napján az édesanyámat, utoljára 1976-ban.  És sajnos anyósomat sem. Ő meg 1990-ben ment el.

1991. Apósom, Anyósom Tamás

De minden évben meghallgatom az utóbbi évek kedvenc Anyák napi versemet Kibévi Ervintől

.

Liebster Blog díjat kaptam

.

Díjat kaptam ismét, Böbétől. Nagyon szépen köszönöm. Természetesen nekem is vannak kedvenc blogjaim, amiket szeretek olvasgatni. Több is, mint ahány helyre tovább kell küldenem....

A szabályok szerint öt dolgot el kell árulnom magamról.

1. Nehezen szoktam meg Norvégiában
2. Szeretem az állatoka
3. Szeretek autóval hazautazni, megállni a német városokban
4. Szeretek sütni, főzni, kötni, varrni
5. A családom mindenek fölött áll

És akiknek én sok szeretettel tovább adom:
Andi
Ancsa
Bori
B.Andi
Mariann és Mara

.

Varrjunk együtt..... XIII. Nyakkendő

.

Említettem, hogy az utóbbi két napban a varrással fogalalkoztam, így gyorsan elkészült az e heti feladat is. Nagyon tetszik ez a minta. És ahhoz képest amilyen jól néz ki, nem is nehéz elkésziteni.
Tuti fogok még ilyet csinálni.
Lefényképeztem az eddig elkészült blokkokat is.  Három variációt csináltam, mert mind három csillaggal megnéztem az összhatást. A kérdéses csillagok az utolsó előtti sorban a jobb szélen vannak.
Végül is így válaszottam ki, hogy a sárga háromszöges csillag került a blokkok közé.

Sárga-barna-zöld csíkos csillaggal

Sárga háromszöges csillaggal

Fehér-barna-zöld csíkos csillaggal

Közben megvarrtam méretesre a drezdai tányér blokkomat is. A régi kicsinyített mása lett. Még a legfelső sorban, a jobb szélen lévő , "Nagymama virágoskertje" blokkomon meditálok , hogy így hagyjam-e......

.