Sacher torta (liszt és cukormentes)

Amikor megláttam Trollanyunál rögtön tudtam, hogy meg fogom sütni. Nagyon régen sütöttem Sacher tortát, mert az eredeti nagyon töménynek tünt és nem nagyon volt oda a családom érte. Most mégis megfogott. Picit változtattam is a recepten, mert Trollanyunál vegán-paleo a torta.  Bár eleinte nagyon csábított, hogy pont úgy csináljam meg ahogy ő. Aztán végül mégis úgy döntöttem, hogy teszek bele tojást.

Szóval az enyémben van tojás és kevesebb a kókuszolaj és miután nem volt itthon nyílgyökérpor(mindig hiányzik valalmi.....), így tápióka keményítőt tettem bele. 

Mit mondjak, csodás, levegős, isteni torta lett.....

Hozzávalók:

6 db tojás

150 g olvasztott kókuszolaj

80 g stevia cukor 

csipet só

120 g mandulaliszt

80 g gesztenyeliszt

2 ek tápióka keményítő

30 g cukrozatlan kakaópor

2 tk sütőpor

kb 1,5 dl cukormentes sárgabaracklekvár  

A máz hozzávalói:

50 g étcsoki

50 g vaj

A torta száraz hozzávalóit egy tálban összekevertem. Először kémény habbá vertem egy kis stevia cukorral a tojásfehérjéket. Aztán a maradék stevia  cukort habosra kevertem a kókuszolajjal. Egyenként hozzáadtam a tojássárgákat. De  hideg volt még a tojás és ezért elég kemény lett a tojásos massza, így tettem bele  kb. 1/2 dl langyos vizet. (legközelebb szoba hőmérsékletű tojásokat használok) 

A tojásos masszához hozzá kevertem egy kis tojásfehérje habot, majd beleforgattam a száraz hozzávalókat és végén óvatosan  hozzá adtam a kemény habot. Egy sütőpapírral kibélelt 22 cm átmérőjű tortaformába simítottam. 170 ° C-ra előmelegített sütőben 35 percig sütöttem. Rácsra tettem. Amikor kihűlt ketté vágtam és vastagon megkentem baracklekvárral. Majd a vajat a csokoládéval felolvasztottam és a tortára kentem.  

Mire képet készítettem volna róla, Zoli már evett belőle.........

Hihetetlenül finom lett. Szerintem jobb mint az eredeti. Ráadásul még egészséges is. Csak ajánlani tudom az elkészítését.

Szülinapoztunk .....

Amikor 1989.  őszén várandós lettem Tamással nagy meglepetés volt számunkra. Akkor voltam először Norvégiában és nem értettük Zolival, hogy mitől vagyok rosszul az autóban, hiszen előtte sosem volt problémám. Mindennel magyaráztuk, más látás viszonyok, keskenyebb utak, stb. De az, hogy babát várok nem jutott eszünkbe, hiszen Zoli biztosra állította, hogy neki nem lehet gyereke. Hála Istennek nem volt igaza(csak egy nem fair előző felesége....). Aztán  amikor mondtam neki, hogy pedig tuti, hogy kisbabánk lesz, minden nap azzal kérdéssel jött haza munkából, hogy lesz még gyerekünk? És a csodababa 1990. július  26-án Anna napon megszületett. Napra pontosan két  évvel azután, hogy apukája ismét megjelent az életemben.

Tegnap meg is ünnepeltük őt. Mivel szuper idő volt, így grilleztünk. Sok finom ság készült és a megrendelt körtekrém torta. 
Nóri mindig dobostortát kér, Tamás meg a körtekrém torta és a snickers között  varriál. Idén a körte volt a befutó.

a szülinapos és büszke mamája

szokás szerint fújt a szél, így barikád épült a grillhez

testvérek

finom illatok vannak.... drukkolunk a sütésnél

Drága kisfiam, Isten éltessen nagyon sokáig! Remélem minden kívánságod megvalósul az életedben!

Júliusban a kertem.....

Régen mutattam képeket a kertről, pedig szép. A növényeim nagyon élvezik a nyarat. Igaz szinte tökéletes idő van számukra. Június végén volt egy hét nagy meleg és utána marad a kellemes meleg idő, mindennapos zivatarral, záporrál. Napsütés, eső, napsütés, meleg. Nem csoda, hogy minden élvezi.
Idén először sok cseresznye is termett. Sajnos nem ettünk sokat belőle, mert a szomszédban etetett madarak több kilót tettek tönkre. Megpróbáltuk letakarni a fát, de ez elég halva született ötlet volt. Pedig, ha több cseresznyét szeretnénk a jövőben enni, ki kell találnunk a módját, mert csak a háló alatti részen maradt meg a gyümölcs.

Ezen a tavaszon szinte minden cserepes virágot átültettem a kertben. Több cserépben is beköltöztek a hangyák, de nem sikerült mindenhonnan elpaterolnom őket. De számomra is meglepő módon a virágokat nem nagyon zavarja a hangyaboly....

És az évelő virágaim

Az udvaron is szépek a virágok, a bejáratnál

Gyűrűpárna 2

A barátnőm kislányának szeptemberben lesz az esküvője. De már tavaly óta készülődünk rá. Biztosan emlékeztek a rengeteg rózsára amiket szintén az ő esküvőjére készítettem. A rózsákhoz kapott organza anyagok között volt két csodaszép, ekrü csipke darab. Mint utóbb kiderült a barátnőm nagymamájáé volt. Nagyon érdekes csipke, mert zsinór kerete van a mintáknak és gyöngyökkel vannak díszítve. Hogy min volt eredetileg a csipke nem tudjuk, de az biztos, hogy sokkal nagyobb darabból lett kivágva. Minden esetre nagyon szép volt a meglazult, hiányos gyöngyökkel együtt.
Az biztos volt, hogy gyűrűpárnát fogok varrni, de a mintáján sokáig gondolkodtam. Általában crazy mintások szoktak lenni, mert azokat tetszés szerint lehet díszíteni.  Én is ilyet varrtam régebben az unokahúgomnak. De most valami mást szerettem volna. A netet nézegetve több csipke megoldás is szembejött velem, amik nagyon tetszettek. És akkor eszembe jutott a két csipke.
Volt itthon fehér  szatén anyagom, amit rögtön méretre vágtam és elkezdtem rápróbálni a csipkéket hogy mutatnának jobban.  A csipkéhez találtam vékony szintén ekrü csipke szalagot is.
Ez lett a próbálgatások eredménye.

Felférceltem a helyükre, majd leültem a varrógéphez hogy körbe tűzöm. Na, ez téves elképzelés volt, mert a vékony zsinór szegély miatt nem ment. Így aztán kézzel varrtam fel. Nem mondom, hogy csalódott voltam, mert én nagyon szeretek kézzel varrni. Megerősítettem a laza gyöngyöket és kipótoltam a hiányzókat.

Már csak pár hét betölti szerepét, amire készült...

Diplomaosztón voltunk.....

Igazán különleges nap az ember életében amikor kezébe kapja a diplomáját. De még különlegesebb, amikor a gyerekének adják át. Még leírni is sok, hogy 20 év tanulás után lett Tamár informatikus.
1996-ban kezdte a 10 éves általános iskolát, ami nálunk két részre oszlik 6-13 éves korig az un. "gyerek"  iskolába(barneskole) járt  és 13-16 éves korig pedig az "ifjúsági" (ungdomskole) iskolába.

első osztályosként

büszke iskolás

utolsó nap a 10. osztályban.

Azután a középiskola következett, ahol Tamás elektronikát tanult. Ezen belül még annyi lehetőség között válogathatott, hogy nem is lehet felsorolni. A második évben indult a számítógépek felé. És itt kezdődik a középiskola specialitása, mert lehetővé teszi, hogy "kimenjen" szakmát tanulni. Így lett számítógépes szakmunkás, megtanulta a gép hardware részészét(építés, javítás)

a szakmunkás oklevél

Ez plusz 2 év tanulást jelentett, mert a középiskola 3. évére visszaült az iskolapadba, hogy tovább tanulhasson. Az addig éppen csak tanulgató fiam ebben az évben éltanuló lett és ez kitartott az diplomáig....  :))
Először elvégezte a számítógépes főiskolát, majd a 2 éves mesterképzést.  Amiért külön büszke vagyok rá, hogy a mesterképzés két éve angolul folyt, a diploma munkáját, ami a számítógépes rendszerek összehasonlításáról szólt szintén angolul írta és angolul védte meg.

védés közben....

A diploma osztó az oslói egyetemen volt, ahol egyetemi épületek  nagyon szép parkban vannak.

Az ünnepség szintén angolul folyt. Az egyik oktató szuper beszédet mondott, majd egy kórus tartott előadást.  Ezután osztották ki a különböző informatikai diplomákat. Tamásék az utolsó csoportban voltak.

útban a diploma felé

végre kézben van

a sok tanulás eredménye

 Majd az ünnepség után, mindenkit meghívtak egy kis fogadásra. Volt pezsgő, bor, üditő, sima és csokis eper. Nagyon jól eső gesztus volt az egyetem részéről.

lehet válsztani

végre vége.....

Ezután elmentünk megünnepelni a fiamat.  Igazán megérdemelte.

a metróra várva

az étteremben

Most már csak Nóri van hátra......