2010. augusztus 12., csütörtök

A kötéstől a patchworkig........



14 éves voltam, amikor megkötöttem az első igazi pulóveremet. 
 norvég mintás pulcsi
Mondhatom megtanultam rendesen. Nem nagyon volt olyan minta,   amit ne tudtam volna megcsinálni. Készítettem olyan pulóvert, aminek a mintáját egy divatlap címlapjáról számoltam le. Amig picik voltak a gyerekek sokat kötöttem nekik is.   Sajnos családom egyik tagja sem szereti a kötött dolgokat, így most csak akkor  élhetem ki magam, ha a családban, vagy a baráti körben kisbaba születik.
A kézimunka mindig fontos volt az életemben. Emlékszem a rengeteg baba ruhára, amiket a barátnőimmel varrtunk a kb. 10 cm nagysűgú gumi babának. Ez nagyon jó alap volt, a későbbi dolgaimhoz. Azóta is szeretem az aprólékos, bibelődős dolgokat. Az évek során kipróbáltam sok mindent, de a nagy szerelmem a patchwork lett. Szerelem volt első látásra. Mindenféle előzetes tudás nélkül belevágtam egy 200 x 230 cm nagyságú ágytakaróba. A  110 blokkot kézzel varrtam meg.  A varrógépet, csak az összeállitáskor vettem elő. Érdekes módon sokkal jobban szeretek kézzel varrni, mint géppel.  Az ósszeállitása sem volt egyszerű, hiszen nem volt akkora hely a lakásban, hogy ki tudjam teriten a három réteget. Így aztán a reptéren a hangárban csináltam meg. A férjem jó alaposan lemosta a betont és ott varrtam össze. Mit mondjak a térdeim nem dijazták ezt túlságosan. Azóta már több takarót csináltam, de ez a része a dolognak változatlanul nem a kedvencem. 
De az eredmény mindig kárpótól  a fájdalomér.



                                                                       az első takaró
                                                       




1 megjegyzés:

Györgyi írta...

Nagyon ügyes vagy! Jó lenne, ha több képet is feltennél a műveidből. (Mamci)

Megjegyzés küldése