2010. december 3., péntek

Norvégia az én szememmel..........(17)

.




Írtam már, hogy a norvégok nagyon sok mindenben hagyomány őrzők.  A karácsonyi készülődés, várakozás, sütés, főzés jó példája ennek. Karácsonykor szinte minden háziasszony a hagyományos ételeket kinálja a szűkebb és bővebb család tagoknak. Többféle változata is van, hiszen a hagyományos karácsonyi étel sokban függ, hogy az ország mely területén élnek. Persze, manapság ez már nem probléma, de a régi időkben igen meghatározó volt.
 A hagyományos ételek  bemutatását az ún."Pinnekjøtt"-tel kezdem. (pinne-botot jelent, a kjøtt meg húst)
Főleg azokon a területeken terjedt el, ahol birka tartással foglalkoztak. A nevét az elkészitése során használt nyírfabotoktól kapta. Tulajdonképpen sózott, száritott birkakaraj, a  régi idők tartósitásával. Van füstölt változata is.  Áztatás után a nyirfa botocskákra feltéve párolják puhára.  Főtt krumplival, vajjal süritett húslével és karalábékrémmel tálalják. A lakosság 30 %-a ezt fogyasztja karácsonykor. (Nekem túl birka íze van.......)
 A következő, igen finom hús a "Ribbe", ami bordát jelent.
A ribbe, bőrős hús, ami magában foglalja a rövid karaj és a húsos bordák egy részét. Az 1800-as évektől készitett étel, abból az időből, amikor a parasztok kezdtek áttérni száritott, sózott birkahúsról a sertésre. A hús frissessége döntő szerepet játszott ebben.  A hideg idő beköszöntével könnyű volt eltenni a húst karácsonyig, hiszen zsir alatt sokáig eláll.
Manapság a lakosok fele ribbét eszik karácsony este. Az elkészitése változatos, többféle összetevővel készül, általában sül még vele húpogácsa (én golyókat szoktam sütni). A sült besűritett leve, pici tejszinnel és piros áfonya lekvárral megbolonditva a szósz tálaláskor. Főtt krumplit és piros, vagy fehér párolt káposztát kínálnak hozzá. Én szoktam beletenni aszalt szílvát  és pici kolbászokat is amikor ropogósra sütöm a húst.
Szintén karácsonyi fogásnak számit a "Julesteke"- karácsonyi sült(sima egybesült comb) és a "Julepølse" - karácsonyi kolbász. Ez nem a magyar értelemben vett kolbász, inkább a krinolinra hasonlit. Körete hasonló, mint a ribbének.
Elérkeztünk a legrégebbi norvég ételhez, a 'Lutefisk"-hez. (lúgoshal) Azt tartja a mondás, hogy "a lutefisk végtelen, mint a létért való küzdelem". Már az 1500-as években szerepel az írásokban.  Ez az étel igen speciális. Általában olyan szárított halból készül, amit lehet lúgozni. Senki nem tudja, hogy kezdődött és mikor a hal  lúggal történő kezelése.  De évszázadok óta így csinálják.( Az a monda járja, hogy egyszer a villám belecsapott a halszáritó állványba, ami kigyulladt és a halak beleestek a hamuba, amire aztán esett az eső (így lettek lúgosak a halak). Hogy ne menjen veszendőbe a sok hal, jó alaposan lemosták és beáztatatták a halakat, mielőtt megfőzték volna. )A száritott halat két napig lúgban, majd utána  sima vizben áztatják.. A felhasználás előtt, legalább 10 napig áztatni kell, utána sóval, borssal fűszerezve sütik meg.  Sárgaborsópürével,  mustárszósszal és ropogósra sütött baconnel, vagy töpörtyűvel tálalják. De eszik csak sima sózott vajjal leöntve is. Dániát kivéve minden északi országban ez az egyik legnépszerűbb halétel.
A másik hagyományos halétel a "Juletorsk" - karácsonyi tőkehal. Ez friss halból készül. A tengerparti  részeken elképzelhetetlen a karácsony tőkehal nélkül, amit a májával és az ikrájával együtt tálalják, megöntözve olvasztott vajjal.  A tőkehalnak a téli hónapokban a legfinomabb az ize, és a régi időkben nagyon olcsó volt és könnyen beszerezhető. 
Az ünnepi ételek eléggé megtehelik a gyomrot, ezért hozzátartozik az ünnephez az emésztést segitő "Akevitt" (köménypálinka)
és a ünnepekre készitett "Juleøl" - karácsonyi sör, amit csak ilyenkor lehet kapni.

Akevitt





Karácsonyi sörök


.


4 megjegyzés:

Babó írta...

Nem szeretjük a halat, karácsonykor legfeljebb egy kis ecetes hal van. Én általában sajtos tejfölös csirkét szoktam sütni. A csirkecombokat fűszerezem, tepsibe teszem és leöntöm a sajt és a tejföl keverékével. Amikor rásült és kezd pirosodni, akkor jó.Én is krumplipürét vagy a kék zacskós SOS rizst szoktam készíteni melléje. Plusz még az elmaradhatatlan töltött káposzta és a finom húsleves. Másnapra van bepanírozva pár szelet rántott husi, de általában anyumnál töltjük az ünnep másnapját.Idén eggyel kevesebben leszünk, mert apukám elhagyott bennünket a nyáron,:(, másrészt meg eggyel többen leszünk, mert márciusban egy új kis lélek született a családunkba! Az unokám! :)

Luca írta...

Ez sem hangzik rosszul Én ribbét szoktam csinálni, húsgolyókkal, kis kolbászkákkal és sok aszalt szilvával. Ez annyira "szerett kaja", hogy amikor otthon töltöttük a karácsonyt ott is ezt kellett csinálnom a családnak. Van amikor Szenteste rántott hal van, krumplisalátával, akkor másnap van a ribbe.
Héjában főtt krumpli van hozzá, mint itt általában mindenhez. Már annyit változott a helyzet, megpucolva tálalják, de régebben nég a héja sem volt leszedve.
Töltött káposzta nálunk is elmaradhatatlan. Könnyitett változatát csinálom, mert pulykából vannak a gombócok.
Akkor szomorú is lesz a karácsonyotok, meg nem is.... A picinek nagy élmény lesz a sok csillogás.

Babó írta...

Jaj ne is mondd! Akkora nagy zsivány már! :)))Tegnap voltam náluk, de a picim nem bírt magával. Négykézláb mászkált fel és alá és nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy ne.:))

Luca írta...

Nagyon édes lehet.

Megjegyzés küldése