Norvégia az én szememmel.........(48)

.

Ászok és Vánok harca

Akkor folytassuk egy kis norvég mitológiával.

Ászok és Vánok: 

A norvég mitológiában több isten hit volt. A skandináv mitológiában az isteneknek két fő „klánja” van: Ász-istenek és Ván-istenek. Asgårdot először az Ász-istenek népesítették be, a Ván-istenek csak később jelentek meg. 12 főisten volt: Odin, Thor, Balder, Vidar, Våle, Brage, Heimdall, Ty, Njord, Frøy, Ull øs Forsete. De közűlük Njord és Frøy nem ász-isten volt, hanem ván. Plusz még ott lakott Æge(Áge) és Loke , mint isten.
A béke szerető Ván-istenek csak később költöztek be Asgårdba.
A ván-istenek megjelenésével elkezdődött az istenek között a háborúskodás. Hogy végül is milyen misztikus jelentősége volt nem tisztázott és a mai napig vitatkoznak róla a kutatók. De a háborúskodásnak csak nem akart vége szakadni, amibe az istenek beleuntak és békét kötöttek. Abban egyeztek meg, hogy kicserélik a foglyaikat és a béke megőrzése érdekében isteneket cserélnek. Így költözött az ász-istenek lakhelyére két ván-isten Njord, Frøy és  egy istennő Frøya, mig a Ván birodalomba  kettő ász-isten Mime és Høne.
Jöjjön egy kis áttekintés a legfontosabb ász-, és ván-istenekről (egyik-másikról már sok mindent megtudtunk az előző történetekben)

A legfontosabb ász-istenek:

Odin: 
A skandináv mitológia főistene, akinek sok csodás, bátor tettét örökítették meg a sagák. Apja Bur, anyja Besztla, Odin pedig szinte az összes Ász-isten apja. Csodálatos, félelmet keltő, démonikus alak. Pártfogolja a harcosokat, a harci avatási és áldozati szertartásokat, s háborús viszályokat kelt, így hadistennek tekinthető. A valkűrök  segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét, hogy az utolsó, végső összecsapáskor megfelelő serege legyen. Mivel megszerezte a költészet mézét az óriásoktól, ő a költészet istene is, a szkáldok pártfogója. Állandóan járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon. Tud alakot váltani és láthatatlanná lenni, ismeri a jövendőt és a babonákat. De Odin a tudásért nagy árat fizetett. Amikor belenézett a Bölcsesség Kútjába, elveszítette a fél szemét. Az Yggdrasil ágán függött dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a rúnákat tartalmazó, bölcsességet jelentő pálcikákat. A kilences szám ezért különös jelentőségű a skandinávok vallási szertartásaiban. Odint tudása komorrá és melankolikussá tette, de emellett ármányos volt és ravasz, mint fogadott testvére, Loki, akit olykor ő bujtott fel különféle csínyekre. Odin állandó kísérői két farkasa (Freki és Geri) és hollói (Hugin és Munin, azaz gondolat és emlékezet), nyolclábú lova, Sleipnir, és híres dárdája, a Gungnir.

Thor:
A legnépszerűbb isten, Odin és Jörd, a Föld fia, a mennydörgés, a vihar és a vegetáció istene, akinek fő feladata az emberek védelme az óriások ellen. Kecskék vonta szekéren jár, és csodás tárgyak tették félelmetes harcossá: egy öv, mely megkétszerezte az erejét, egy pár vaskesztyű és híres kalapácsa, a  Mjölnir, amely villámokat szórt, ha gazdája eldobta, és visszatért, mint a bumeráng. A kalapácsot természetesen szintén a törpék készítették. Thor Odinnal ellentétben nem volt rosszakaratú, sem túl okos, ezért gyakran volt apja tréfáinak céltáblája. De jóindulattal viseltetett az emberek, főleg a parasztok iránt, gondoskodott a gabonáról, a háziállatokról, az esőről és az asszonyok termékenységéről. Ő nem a harcosok, hanem a fegyvert viselő parasztok istene volt. Lobbanékony volt, de jóságos, akit gyakran lépre csaltak, ezért sokszor rászorult Loki segítségére. Népszerűségét jelzi, hogy képét sokszor megörökítették a skandináv mesterek, a nevéből képzett férfinevek pedig rendkívül gyakoriak voltak.. Mikor Thor isten kalapácsát ellopta egy Trym nevű óriás, nem akarta visszaadni, csak Freya istennő kezéért. Thor menyasszonynak öltözve elment az óriáshoz, aki robusztus külsejének és szakállának ellenére sem vette észre a cselt, így visszaszerezhette a jogos tulajdonát.

Tyr:
 A hadisten. Bár ezt a funkcióját Odin ténykedése elhalványította, Tyr mégis nagy tiszteletben állt a skandinávok között mint bölcs, bátor isten. Ő az egyetlen, aki elég bátor ahhoz, hogy megetesse a vad Fenrirt. Amikor az istenek elhatározták, hogy leláncolják a farkast a törpék által készített eltéphetetlen lánccal, Tyr Fenrir szájába dugta a karját, jelezve, hogy az állat megbízhat benne. De a farkas leharapta a karját, amikor rájött, hogy becsapták. Mint a legbecsületesebb, ő elnökölt az isteni thingben, így ő lett a földi thinggyűlések pártfogója. Hozzá fordultak a skandinávok szerződés- és házasságkötéskor, s neki mutattak be áldozatot a törvényszegők és a hadifoglyok

Loke:
Loke, a csalfa, hitszegő isten nem volt született Áz, Odin fogadott testvéreként került Asgardba. Feleségül vette Angrboda óriásasszonyt, aki három szörnyet szült neki: Fenrir farkast, Midgard kígyóját és Hélt, az alvilág asszonyát. Loke, mint óriás, maga is képes volt utódok létrehozására. Ő ellette Szleipnirt, Odin lovát. Loke a legsötétebb jellem az istenek között, aki a rosszat önmagáért szereti. Csalással szerzi meg, vagy ellopja azt, amire szüksége van, de olykor kényszer hatására cselekszik. Amikor Tjászi óriás kezére játszotta Idunt, az ifjúság istennőjét, az istenek Idun aranyalmái nélkül rohamosan elkezdtek öregedni. Végül kényszerítették Loket, hogy lopja vissza az istennőt, Tjászit pedig megölték. Odinhoz hasonlóan ő is tudott láthatatlanná válni és alakot váltani. Mindent tudott, ami az istenek, az emberek és az óriások között történt, és tudását fel is használta: rágalmazott és sebeket tépett fel, viszályokat támasztott. Igazi Mefisztó volt, akinek az intrika a lételeme. De Baldr isten meggyilkolásával túl ment minden határon, és az istenek rettentő bosszút álltak rajta: sziklához láncolták és egy kígyó mérge csöpögött rá állandóan.

Balder:
Baldr, Odin és Frigg kedvenc fia, jó volt, tiszta és erényes, már-már nem is illett az asgardi istenek közé. Frigg megeskette a világ összes lakóját, az állatokat, a fákat, betegségeket és mérgeket, hogy nem tesznek kárt Baldrban, csak a jelentéktelen fagyöngyág nem tett esküt. Amikor a rosszindulatú Loki ezt megtudta, az ágból nyilat faragott, azt a vak Hödr isten kezébe csempészte, aki lelőtte Baldrt. Vali megölte az ártatlan Hödrt, Hermod, Baldr másik testvére pedig ellovagolt az alvilágba, hogy kiszabadítsa fivérét. Hél visszaengedte volna, de csak akkor, ha a világon minden élő és élettelen elsiratja. De egy óriás nem siratta meg Baldrt, ezért nem engedte vissza őt az élők közé. Loki ármánykodásának eredményeként nem sikerült Baldr visszatérése. Bár az istenek Loket megbüntették, Baldr halálával a Földről eltűnt a jóság és véget ért az aranykor. A ragnarök előrevetítette árnyékát.


Ván-istenek


Njörd:
A legidősebb békeszerető Ván-isten, Frøy és Frøya apja. A tenger istene, a halászok, kereskedők pártfogója. Bár nagyon szerette lakhelyét, a madarak rikoltását, a tenger zúgását, felesége, Szkádi az erdők és hegyek Áz-istennője nem kedvelte. Ezért egyezséget kötöttek: kilenc napot Njörd tengeri birodalmában, kilenc napot Szkádi hegyei között töltöttek.

Frøy:A Vánok főistene, akinek kocsiját arany vadkan húzta, és csodás tárgyak voltak birtokában: egy hajó, amely összehajtva elfért Frøy köpenyében, és egy kard, amely magától sújtott le. Frøy a növények, a termés és a béke istene, akinek olykor emberi vágyai támadtak. Így kívánta meg Gerdet, az óriáslányt, s azonnal elküldte érte szolgáját, hogy szó szerint a tűzön menjen át érte. A történet folytatását nem ismerjük, de Frøyről sokat elárul, hogy egy hatalmas fallosszal ábrázolták, és nagy kultusza alakult ki.

Frøya:
A szerelem és a szépség mágiában jártas istennője, aki macskák vonta kocsiján közlekedik. Könnyen osztogatta kegyeit: Loki szerint híres nyakékéért, a Bríszingamenért négy törpével töltött el egy-egy éjszakát. Egy másik legenda úgy tartja, mikor Frøya aludt, az ármányos Loki levágta az összes szép szőke haját, és nem akarta visszaadni Frøyának, csak ha hozzámegy feleségül. Mikor ezt Thor meghallotta, a Mjöllnirrel elpáholta Loket, és kényszerítette arra, hogy engesztelje ki a hölgyet. Loki sajnálta, de nem tudott mást tenni, ezért a törpékkel csináltatott neki aranyból hajat, és nyakláncot is kapott tőle, a Bríszingament. Frøya Odinnak is segített: mint a valk vezetője, a Valhallában ő fogadta az elesett hősöket, és minden második harcost ő vendégelt meg. Az ő áldását kérték a meddő asszonyok, és általában nagy tiszteletnek örvendett a nők körében.

.

Blogdijat kaptam.........

 .

 Blogdijat kaptam!
Meglepődtem és nagyon örülök és nagyon köszönöm Andinak, hogy gondolt rám. Igyekszem továbbra is  "mesélni" a norvég és egyéb dolgaimról.

A díjhoz szabályok is tartoznak. Ezek a következők:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.

- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.

- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.

- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.
A díjjal Andi   örvendeztetett meg.
Tovább adom én is, mégpedig a szabályok szerint néhány lelkes, kezdő blogolónak.

                              Ancsának, aki ugyan nem teljesen kezdő blogoló, de nagyon kreativ mind a patchworkben és a dekuban 

                               Andinak, aki szintén foltos, csodaszép dolgokat csinál és fantasztikusan segitőkész

                               Marikának, aki gyönyörű tűzéseivel és foltos alkotásaival ejt ámulatba engem

                                Andinak, aki gézengúz fiacskájáról mesél élvezetes stílusban


További jó alkotást és blogolást lányok!

.

Nosztalgia.....

 .

Prievidza régi városrész

                
Tegnap este amikor néztem, honnan jöttetek olvasni, megláttam Prievidzát. Nem tudom ki volt a látogató, de bennem elinditotta az emlékezést. Azóta egyfolytában nosztalgiázom. Tudniillik egyik "szivem csücske" város volt mindig.Nagyon sokat jártam, jártunk oda a nagynénémhez. A háború után kitelepitették a férjét szlovák származása miatt és ő ment vele. Először Novakyban éltek, aztán költöztek Prievidzára(Privigyére) Eszembe jutott rengeteg dolog. Amikor először mentünk, még a lakótelepen a főút két oldala között villamosok jártak, aztán megszünt a villamos járat és zöld sáv lett. Gyönyörű zöld sáv lett az évek folyamán, hatalmas fenyőkkel.

Bojnicai vár

Onnan nézve a bojnyicai (Bajmóc) várat lehetett látni. Oda is sokat mentünk, mert csodás srtandja és gyógyfürdője volt és van ma is. Maga a vár is csoda klassz, többek között Mátyás király vára is volt. Az unokabátyám a mai napig ott lakik, de sajnos nagyon régen nem találkoztunk.
Szinte minden nyáron ott nyaraltunk. Egyszer édesapám ott kapott vese vérzést és majdnem egy hónapig kórházban volt. Mi meg együtt játszottunk a ház gyerekeivel. A végén már egész jól megértettük egymást. Én 10 éves voltam a bátyám meg 13.  A kórház a város szélén volt(ment egyszer régen egy szlovák sorozat a tv-ben, éppen ez volt a cime). Felmentünk Apát meglátogatni, Anya mondta nem gond, ő simán megtalálja a kórtermet, mert azon a folyosón kell menni, ahol egy nagy óra függ. Na, ja de minden folyosón lógott óra....
Emlékszem a buszmegállótól még elég sokat kellett gyalogolni a kórházig. Mi meg jó gyerek szokás szerint felvettük az új cipóinket, hogy megmutassuk Apának. Gondolom, mondanom sem kell, hogy alaposan feltörte a lábunkat.
Aztán eszembe jutott, hogy a nagybátyám azon a nyáron fagylaltot árult az állatkertben. Hú, de rengeteg fagyit ettünk....
Az is eszembe jutott, hogy egyszer elvittek az unokatesóim moziba minket, valami háborús magyar filmet adtak. De én többet nem néztem, mint néztem és befogtam a fülemet. Igaz elég kicsi voltam még.

Ebben a házban lakott a nagynéném

 Nagyon klassz tömbházban laktak, ami L alakú volt és az alagsorában üzletek voltak. És Annus néni a L alak találkozásásnál lakott a második emeleten és alatta egy cukrászda volt. Valami isteni illatok szálldogáltak mindig felfelé.....
Olyan sokszor jártunk ott, hogy nagyon jól ismertük a várost.
Minden évben elterevezem amikor hazamegyünk, hogy idén elmegyek Privigyére. Sajnos sosem jön össze. Pedig igazán nincs is messze, 350 km Tatabányától.

Mátyás király hársfája

.

Várakozom.........

Még mindig nincs gépem. Ma jött meg a második hard diskem. Az elsőt kicserélték, és kiderült, hogy az új sem jó. Nagyon bosszantó volt, mert már félig feltelepitettem. Nagyon remélem, hogy ez most már működni fog rendesen.
Viszont a gépre való várakozás közben vettem egypár anyagot. Kimosva, kivasalva várnak a sorukra.

.

Norvégia az én szememmel.........(47)

.

Geirrød

Odin Geirød királynál


Raudnung királynak két fia volt, Geirrød és Agnar.  Geirrød 8 éves volt, Agnar 10.
Egy nap a két testvér kievetta tengerre kis halakat fogni. Hirtelen nagy szél kerekedett és kivitte a csónakjukat a nyilt vizre, majd az éjszaka folyamán, partra sodorta őket.
Geirød és Agnar nem tudta hol vetődtek partra, de nemsokára egy gzadaságban kötöttek, ki, ahol a gazda és felesége élt. Befogadták őket és ott töltötték a telet.
A házaspár akiké a gazdaság volt  nem volt más, mint Frigg és Odin. Frigg nevelte Agnart és Odin Geirødöt. Amikor megérkezett a tavasz a fiúk kaptak egy hajót. Mielőtt hazaindultak volna a gazda félrevonta Geirødot és mondott neki valalmit, amit senki más nem hallott.
A hajó gyorsan haladt és nemsokára otthonuk partjaihoz közeledtek. Geirød a hajó orrában állt és mielőtt még kikötöttek volna kiugrott belőle és a partra ment. Meglökte a hajót és odakiáltotta Agnarnak, hogy vigyázzon, hogy a manók el ne kapják. A hajó Agnarral kisodródott megint a nyílt vizre.
Geirød felment az apja gazdaságába, ahol nagyon örültek neki és avval a hírrel fogadták, hogy amig ők távol voltak Raudung király meghalt. Így  Geirrød lett a király apja után.  Erős uralkodónak tartották.
Egyik nap Odin és Frigg fent ült a magaszéken, Lidskjalvon és  körbenéztek a világon, amikor Odin el kezdett beszélni a két testvérről. A ő nevelt fia, király lett és uralkodott a királyságban, mig Friggé gyerekeket nemzett egy óriásasszonynak.
Frigg elfogadta ezt, de aggódott  Geirrød miatt is.  Geirrød egszerre volt kapzsi és irigy. Soha nem kinált meg idegent semmivel és nem látott szivesen vendégül senkit.
Odin nem hitt ebben és fogadást ajánlott Friggnek.
Frigg elküldte a szolgáló lányát  Fulla-t a királyhoz. Filla fiigylemeztette. hogy nemsokára egy varázsló érkezik az országába. Onnan fogja felismerni, hogy a kutyák nem fogják megugatni az idegent.
Hogy a király nem ad ételt az embereknek, az Fulla hamar kitalálta. Akkor jött egy ember. Mivel a kutyák nem ugatták meg Geirrød rögtön börtönbe záratta. Az emberen egy kék szörmekabát volt és azon kivül, hogy Grimne a neve, semmit nem mondott.
A király, hogy beszéljen az idegen, megvesszőztette és utána kiköttette két máglya közé. Ott ült 8 napon át.
Geirrødnek volt egy 10 éves fia, akit Agnarnak hívtak a nagybátyja után. Odament Grimnéhez és egy vizzel teli szarut adott neki és azt mondta, hogy rossz dolog volt az apjától, ok nélkül megvesszőztette. Amikor átvette a szarut a fiútól és elkezdett inni belőle, a szörme kabátja tüzet fogott, ő meg elkezdett beszélni.
Először Veratynak nevezte magát és dicsérte a fiatal Agnart, hogy ő volt az egyetlen  aki segitett rajta. És, hogy Agnar lesz az, aki az országot fogja vezteni.
Ezután elkezdte sorolni az istenek 11 lakhelyét.  Hogy Thor a Trudvangerben lakik, amig az istenek élnek, Ull épített egy termet Ydalerban és Frøy Alvheimben él.
Odin és Såga  a "Søkvabekk" aranycsészéből iszik  Valhallban az Örömotthonban, Odin mindennap kiválasztja, kik fognak a csatákban meghalni.Hogy 540 ajtó vezetett Valhallba és, hogy 800 halott hős lélek tud egy ajtón egyszerre átmenni. Hogy Trynheimben Tjatse lakik és utána a lánya Skade fog ott élni. Balder Breidablikben fog temet épiteni, Heimdal Himmelberg mellett döntött, míg Frøya Folkvangban uralkodik és Forsete lakhelye Glinte és Njordé meg Noatun.
Grimne folytatta. Leírta az életet Valhallban.  Minden reggel kirepülnek Odin hollói  Hogin és Munin, hogy körbe pásztázzák a Földet. Hogy Adrimne a mindig tele lévő Eldrimne sepernyőben megfőzte a disztnót Særimnet, aki mégis mindig él este. Hogy a Valkyrök vezették a csatában elesetteket, Hogy a Heidrun kecske Valhall tetején állva, rágcsálta Yggdrasil ágait. Hogy a szarvas Eiktyrne is marcangolta az ágakat és ahol a szarvai megsértették elkezdett csepegni,  amiből folyók  lettek. Grimne elmesélte a csodásfa három gyökerét, ahol az állatok élnek.
Ahogy sorolta Grimne ezeket a dolgokat, hamar kiderült, hogy ő nem más, mint Odin.
Megjövendölte, hogy  Geirrød király napjai meg vannak számlálva és elvesztette Odin barátságát. Odin megjósolta, hogy egy balasetben fog meghalni, amit a kardja okoz.
Geirrød király ült a kardjával a térdén, ami félig volt kihúzva a tokjából.  Akkor értette meg, hogy Grimne nem más, mint Odin. Felállt és ahogy meg akart fordulni, megbotlott és beleesett a kardjába. Abban a pillanatban eltünt Odin.
Így lett Agnar a király a királyságban...

Agnar és Grimne(Odin)

.

Norvégia az én szememmel.........(46)

.
Alig két havi működés után tönkrement a vadi új számitógépem hard diskje. Van amit el tudtam menteni, de sok mindent nem. Most kölcsön gépen írok. amig a szervizben eldöntik, hogy kicserélik-e vagy megjavitják....
Az előző bejegyzésemet avval zártam, hogy végére értem a norvég mitológiának. De a neten nézedlődve, találtam még történeket, amik kimaradtak. Itt van mindjárt az egyik.

Fréy

Frøy és Gerd


Frøy a szerelem és a temékenység istene egy alkalommal felült Odin magasszékébe, ahonnan az egész világot belátta. Ahogy ott nézelődött, egyszercsak a szemébe ötlött Gymes gazdasága, szépen megművelt földekkel és takaros házzal. A mezőn éppen akkor ment keresztül egy gyönyörűséges lány. A házhoz érve, felemelte a kezeit, hogy kinyissa az ajtót, az egész világ ragyogni kezdett tőle. A lány Gerd, az óriás Gyme és Aurboda lánya volt.
Amikor Frøy felállt a székből nehéz lett a szive. a szerelemtől. Ez volt a büntetés, amiért vette a bátorságot és beleült Odin magasszékébe. Hazaérve senkihez nem szólt, nem evett, nem ivott.  Njord, aki a tengerek istene volt, aggódott a fia miatt és magához hívatta Skrine-t, Frøy öreg barátját, hogy tudakolja meg, mi történt.
Skrinének nem sok kedve volt hozzá, de megigérte az istennek, hogy megpróbálja megtudni az okot. Hazaérve, megkérdezte Frøyt, hogy mitől lett néma és miért nem akar az emberekkel beszélgetni.
Frøy elmesélte neki, hogy látott egy csodaszép lányt és annyira szomorú lett utána, hogy nincs kedve élni sem nélküle. Kérte Skrinet, hogy menjen el Gerdhez és kérje meg, hogy jöjjön el hozzá.  Hozza el mindenféleképpen, ha az apja ellenzi is, és jó pénzt fizet neki érte.
Skrine elvállalta két feltétellel a lánykérést, kapja meg Frøy kardját, amivel meg tudja védeni magát az óriásokkal szemben . Ez a csoda kard saját magától vágott. És kapja meg Frøy lovát, amely  tudott lovagolni a levegőben.
Frøy odaadta mindkettőt, igy Skrine elindult Gyme birtokára. De bemenni nem tudott, mert a körbekeritett gazdaságot Gyme vad kutyái védték. Azonban Gerd szolgálója észrevette, hogy idegen érkezett a házhoz. Gerd kiment és megkérdezte, ki ő?  isten vagy varázsló, hogy ilyen hoszzú utat meg tudott teni?
Skrine elmondta, hogy Frøy nevében jött, megkérni őt. Aranyalmát és Draupne gyűrűjét hozta ajándékba. De Gerd azt válaszolta, hogy nincs szüksége ilyen ajándékokra, van az apjának elég, és nem megy sehova. Erre Skrine elkezdte fenyegetni, hogy megöli őt és apját is, ha nem megy vele. És varázslatot tesz rajtuk, hogy az egész családra rontás jöjjön.
Gerd ijedtében megigérte, hogy elmegy Frøyhez, de nem most. Megbeszélték, hogy 9 nap múlva találkozik Frøyjel egy ligetben, ahol "kezeli " majd  Frøy ölelését.
Skrin hazalovagolt.  Frøy már a kapuban várta.
Amikor meghallotta Gerd válaszát, így panaszkodott:
 Egy éjszaka hosszű
 kettő még hosszabb
 de, hogy bírok ki hármat?
 Egy hónap múlva
 már kevébé vágyakozom
 a most vágyott szerelmes éjszakára.....

Aranytábla, valószinűleg Frøy és Gerd házasságkötéséről

.

.

Norvégia az én szememmel.........(45)

.

Runakő

Titkos írásjelek: a rúnák

Kevés írott emlék maradt ránk a vikingek után. Elsősorban sírköveken és emlékműveken (csontokon és fémeken) találhatók merev, egyesnes vonalú, vésett jelek, melyek inkább a varázslást, semmint a közlést szolgálták.
Ezeket a különös jeleket runáknak nevezték. Ma már megfejthető a runa írás, minden jel értelmezhetővé vált.
Skandináviában számos runajellel ellátott követ találtak. E jeleket gyakran kacskaringókkal díszítették, görbe vonalú dekorációs motívumok és élénk színek jellemezték.
A mitológiában Odin a legtudósabb isten nevéhez kapcsolódnak. Az írás - titkok hordozója - könnyen véshető egyenes vonalakból áll, s nincs szigorú abécéje. Később az első hat betű együttesét "futhark"-nak nevezték. Az első futharik 24, a második mindössze 16 jelből állt.
A skandináv mitológia megismeréséhez legpontosabb útmutatónak a középkoriban "Edda" címen összegyűjtött izlandi poémákat tekintehetjük, de rendelkezésünkre állnak a sagák, e fél-legendák, mesék is.
Az izlandi hajósok kalandjait elbeszélő eposz-jellegű írásokat (versben és prózában) a viking hódítások után írták le.
A kutatók bőséges archeológiai forrásokat találtak. Használati tárgyak, eszközök, fegyverek segítenek feltárni  a múltat. A hajók, szekerek jó állapotban maradtak az utókorra és rengeteg korabeli szobrocskát és amulettet tanulmányozhatunk.

Rúnakő

Tűzkő a viking időből

Naptárak és ünnepek

A Nagy-Britanniában és más germán nyelven beszélő országokban manapság használatos naptárak is őrzik a vikingek emlékét. Így a keddet Tuesday-nek (Tyr napja) hívják, a szerda Wednesday (Wottar azaz Odin napja), a csütörtök Thurday (Thor napja), péntek pedig Friday (Freyja napja). Németül a csütörtököt Donnerstag-nak mondják (Donar azaz Thor napja). Észak-Európa népei -mivel arrafelé a tél hosszú és kegyetlen - különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a téli és a nyári napfordulónak. A vikingek mindkét napfordulót megünnepelték. A keresztény egyház kihasználta a lehetőségét és a pogány ünnepeket egyháziasította. Így a téli napforduló idejére tették a karácsonyt és a nyárira Szent Iván ünnepét. A szentiváni tűzügrás a régi, "fény ünnepére" emlékeztet.

És a végére értünk a norvég mitológiának.......

.