Norvégia az én szememmel.........(45)

.

Runakő

Titkos írásjelek: a rúnák

Kevés írott emlék maradt ránk a vikingek után. Elsősorban sírköveken és emlékműveken (csontokon és fémeken) találhatók merev, egyesnes vonalú, vésett jelek, melyek inkább a varázslást, semmint a közlést szolgálták.
Ezeket a különös jeleket runáknak nevezték. Ma már megfejthető a runa írás, minden jel értelmezhetővé vált.
Skandináviában számos runajellel ellátott követ találtak. E jeleket gyakran kacskaringókkal díszítették, görbe vonalú dekorációs motívumok és élénk színek jellemezték.
A mitológiában Odin a legtudósabb isten nevéhez kapcsolódnak. Az írás - titkok hordozója - könnyen véshető egyenes vonalakból áll, s nincs szigorú abécéje. Később az első hat betű együttesét "futhark"-nak nevezték. Az első futharik 24, a második mindössze 16 jelből állt.
A skandináv mitológia megismeréséhez legpontosabb útmutatónak a középkoriban "Edda" címen összegyűjtött izlandi poémákat tekintehetjük, de rendelkezésünkre állnak a sagák, e fél-legendák, mesék is.
Az izlandi hajósok kalandjait elbeszélő eposz-jellegű írásokat (versben és prózában) a viking hódítások után írták le.
A kutatók bőséges archeológiai forrásokat találtak. Használati tárgyak, eszközök, fegyverek segítenek feltárni  a múltat. A hajók, szekerek jó állapotban maradtak az utókorra és rengeteg korabeli szobrocskát és amulettet tanulmányozhatunk.

Rúnakő

Tűzkő a viking időből

Naptárak és ünnepek

A Nagy-Britanniában és más germán nyelven beszélő országokban manapság használatos naptárak is őrzik a vikingek emlékét. Így a keddet Tuesday-nek (Tyr napja) hívják, a szerda Wednesday (Wottar azaz Odin napja), a csütörtök Thurday (Thor napja), péntek pedig Friday (Freyja napja). Németül a csütörtököt Donnerstag-nak mondják (Donar azaz Thor napja). Észak-Európa népei -mivel arrafelé a tél hosszú és kegyetlen - különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a téli és a nyári napfordulónak. A vikingek mindkét napfordulót megünnepelték. A keresztény egyház kihasználta a lehetőségét és a pogány ünnepeket egyháziasította. Így a téli napforduló idejére tették a karácsonyt és a nyárira Szent Iván ünnepét. A szentiváni tűzügrás a régi, "fény ünnepére" emlékeztet.

És a végére értünk a norvég mitológiának.......

.