2011. március 2., szerda

Norvégia az én szememmel.........(45)

.

Runakő

Titkos írásjelek: a rúnák


Kevés írott emlék maradt ránk a vikingek után. Elsősorban sírköveken és emlékműveken (csontokon és fémeken) találhatók merev, egyesnes vonalú, vésett jelek, melyek inkább a varázslást, semmint a közlést szolgálták.
Ezeket a különös jeleket runáknak nevezték. Ma már megfejthető a runa írás, minden jel értelmezhetővé vált.
Skandináviában számos runajellel ellátott követ találtak. E jeleket gyakran kacskaringókkal díszítették, görbe vonalú dekorációs motívumok és élénk színek jellemezték.
A mitológiában Odin a legtudósabb isten nevéhez kapcsolódnak. Az írás - titkok hordozója - könnyen véshető egyenes vonalakból áll, s nincs szigorú abécéje. Később az első hat betű együttesét "futhark"-nak nevezték. Az első futharik 24, a második mindössze 16 jelből állt.
A skandináv mitológia megismeréséhez legpontosabb útmutatónak a középkoriban "Edda" címen összegyűjtött izlandi poémákat tekintehetjük, de rendelkezésünkre állnak a sagák, e fél-legendák, mesék is.
Az izlandi hajósok kalandjait elbeszélő eposz-jellegű írásokat (versben és prózában) a viking hódítások után írták le.
A kutatók bőséges archeológiai forrásokat találtak. Használati tárgyak, eszközök, fegyverek segítenek feltárni  a múltat. A hajók, szekerek jó állapotban maradtak az utókorra és rengeteg korabeli szobrocskát és amulettet tanulmányozhatunk.

Rúnakő
Tűzkő a viking időből

Naptárak és ünnepek

A Nagy-Britanniában és más germán nyelven beszélő országokban manapság használatos naptárak is őrzik a vikingek emlékét. Így a keddet Tuesday-nek (Tyr napja) hívják, a szerda Wednesday (Wottar azaz Odin napja), a csütörtök Thurday (Thor napja), péntek pedig Friday (Freyja napja). Németül a csütörtököt Donnerstag-nak mondják (Donar azaz Thor napja). Észak-Európa népei -mivel arrafelé a tél hosszú és kegyetlen - különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a téli és a nyári napfordulónak. A vikingek mindkét napfordulót megünnepelték. A keresztény egyház kihasználta a lehetőségét és a pogány ünnepeket egyháziasította. Így a téli napforduló idejére tették a karácsonyt és a nyárira Szent Iván ünnepét. A szentiváni tűzügrás a régi, "fény ünnepére" emlékeztet.



És a végére értünk a norvég mitológiának.......

.

4 megjegyzés:

Erika írta...

nagyon jó volt olvasgatni ezeket a történeteket.

Babó írta...

Tetszettek a mondák Luca. :) Szívesen olvasgattam volna még őket!

Luca írta...

Örülök neki, hogy tetszett nektek. Majd még keresek történeteket.

Tibandi country álmai írta...

Jó történetek voltak, és nagyon hasonlatos más népek kultúrájához.

Megjegyzés küldése