Norvégia az én szememmel.........(48)

.

Ászok és Vánok harca

Akkor folytassuk egy kis norvég mitológiával.

Ászok és Vánok: 

A norvég mitológiában több isten hit volt. A skandináv mitológiában az isteneknek két fő „klánja” van: Ász-istenek és Ván-istenek. Asgårdot először az Ász-istenek népesítették be, a Ván-istenek csak később jelentek meg. 12 főisten volt: Odin, Thor, Balder, Vidar, Våle, Brage, Heimdall, Ty, Njord, Frøy, Ull øs Forsete. De közűlük Njord és Frøy nem ász-isten volt, hanem ván. Plusz még ott lakott Æge(Áge) és Loke , mint isten.
A béke szerető Ván-istenek csak később költöztek be Asgårdba.
A ván-istenek megjelenésével elkezdődött az istenek között a háborúskodás. Hogy végül is milyen misztikus jelentősége volt nem tisztázott és a mai napig vitatkoznak róla a kutatók. De a háborúskodásnak csak nem akart vége szakadni, amibe az istenek beleuntak és békét kötöttek. Abban egyeztek meg, hogy kicserélik a foglyaikat és a béke megőrzése érdekében isteneket cserélnek. Így költözött az ász-istenek lakhelyére két ván-isten Njord, Frøy és  egy istennő Frøya, mig a Ván birodalomba  kettő ász-isten Mime és Høne.
Jöjjön egy kis áttekintés a legfontosabb ász-, és ván-istenekről (egyik-másikról már sok mindent megtudtunk az előző történetekben)

A legfontosabb ász-istenek:

Odin: 
A skandináv mitológia főistene, akinek sok csodás, bátor tettét örökítették meg a sagák. Apja Bur, anyja Besztla, Odin pedig szinte az összes Ász-isten apja. Csodálatos, félelmet keltő, démonikus alak. Pártfogolja a harcosokat, a harci avatási és áldozati szertartásokat, s háborús viszályokat kelt, így hadistennek tekinthető. A valkűrök  segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét, hogy az utolsó, végső összecsapáskor megfelelő serege legyen. Mivel megszerezte a költészet mézét az óriásoktól, ő a költészet istene is, a szkáldok pártfogója. Állandóan járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon. Tud alakot váltani és láthatatlanná lenni, ismeri a jövendőt és a babonákat. De Odin a tudásért nagy árat fizetett. Amikor belenézett a Bölcsesség Kútjába, elveszítette a fél szemét. Az Yggdrasil ágán függött dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a rúnákat tartalmazó, bölcsességet jelentő pálcikákat. A kilences szám ezért különös jelentőségű a skandinávok vallási szertartásaiban. Odint tudása komorrá és melankolikussá tette, de emellett ármányos volt és ravasz, mint fogadott testvére, Loki, akit olykor ő bujtott fel különféle csínyekre. Odin állandó kísérői két farkasa (Freki és Geri) és hollói (Hugin és Munin, azaz gondolat és emlékezet), nyolclábú lova, Sleipnir, és híres dárdája, a Gungnir.

Thor:
A legnépszerűbb isten, Odin és Jörd, a Föld fia, a mennydörgés, a vihar és a vegetáció istene, akinek fő feladata az emberek védelme az óriások ellen. Kecskék vonta szekéren jár, és csodás tárgyak tették félelmetes harcossá: egy öv, mely megkétszerezte az erejét, egy pár vaskesztyű és híres kalapácsa, a  Mjölnir, amely villámokat szórt, ha gazdája eldobta, és visszatért, mint a bumeráng. A kalapácsot természetesen szintén a törpék készítették. Thor Odinnal ellentétben nem volt rosszakaratú, sem túl okos, ezért gyakran volt apja tréfáinak céltáblája. De jóindulattal viseltetett az emberek, főleg a parasztok iránt, gondoskodott a gabonáról, a háziállatokról, az esőről és az asszonyok termékenységéről. Ő nem a harcosok, hanem a fegyvert viselő parasztok istene volt. Lobbanékony volt, de jóságos, akit gyakran lépre csaltak, ezért sokszor rászorult Loki segítségére. Népszerűségét jelzi, hogy képét sokszor megörökítették a skandináv mesterek, a nevéből képzett férfinevek pedig rendkívül gyakoriak voltak.. Mikor Thor isten kalapácsát ellopta egy Trym nevű óriás, nem akarta visszaadni, csak Freya istennő kezéért. Thor menyasszonynak öltözve elment az óriáshoz, aki robusztus külsejének és szakállának ellenére sem vette észre a cselt, így visszaszerezhette a jogos tulajdonát.

Tyr:
 A hadisten. Bár ezt a funkcióját Odin ténykedése elhalványította, Tyr mégis nagy tiszteletben állt a skandinávok között mint bölcs, bátor isten. Ő az egyetlen, aki elég bátor ahhoz, hogy megetesse a vad Fenrirt. Amikor az istenek elhatározták, hogy leláncolják a farkast a törpék által készített eltéphetetlen lánccal, Tyr Fenrir szájába dugta a karját, jelezve, hogy az állat megbízhat benne. De a farkas leharapta a karját, amikor rájött, hogy becsapták. Mint a legbecsületesebb, ő elnökölt az isteni thingben, így ő lett a földi thinggyűlések pártfogója. Hozzá fordultak a skandinávok szerződés- és házasságkötéskor, s neki mutattak be áldozatot a törvényszegők és a hadifoglyok

Loke:
Loke, a csalfa, hitszegő isten nem volt született Áz, Odin fogadott testvéreként került Asgardba. Feleségül vette Angrboda óriásasszonyt, aki három szörnyet szült neki: Fenrir farkast, Midgard kígyóját és Hélt, az alvilág asszonyát. Loke, mint óriás, maga is képes volt utódok létrehozására. Ő ellette Szleipnirt, Odin lovát. Loke a legsötétebb jellem az istenek között, aki a rosszat önmagáért szereti. Csalással szerzi meg, vagy ellopja azt, amire szüksége van, de olykor kényszer hatására cselekszik. Amikor Tjászi óriás kezére játszotta Idunt, az ifjúság istennőjét, az istenek Idun aranyalmái nélkül rohamosan elkezdtek öregedni. Végül kényszerítették Loket, hogy lopja vissza az istennőt, Tjászit pedig megölték. Odinhoz hasonlóan ő is tudott láthatatlanná válni és alakot váltani. Mindent tudott, ami az istenek, az emberek és az óriások között történt, és tudását fel is használta: rágalmazott és sebeket tépett fel, viszályokat támasztott. Igazi Mefisztó volt, akinek az intrika a lételeme. De Baldr isten meggyilkolásával túl ment minden határon, és az istenek rettentő bosszút álltak rajta: sziklához láncolták és egy kígyó mérge csöpögött rá állandóan.

Balder:
Baldr, Odin és Frigg kedvenc fia, jó volt, tiszta és erényes, már-már nem is illett az asgardi istenek közé. Frigg megeskette a világ összes lakóját, az állatokat, a fákat, betegségeket és mérgeket, hogy nem tesznek kárt Baldrban, csak a jelentéktelen fagyöngyág nem tett esküt. Amikor a rosszindulatú Loki ezt megtudta, az ágból nyilat faragott, azt a vak Hödr isten kezébe csempészte, aki lelőtte Baldrt. Vali megölte az ártatlan Hödrt, Hermod, Baldr másik testvére pedig ellovagolt az alvilágba, hogy kiszabadítsa fivérét. Hél visszaengedte volna, de csak akkor, ha a világon minden élő és élettelen elsiratja. De egy óriás nem siratta meg Baldrt, ezért nem engedte vissza őt az élők közé. Loki ármánykodásának eredményeként nem sikerült Baldr visszatérése. Bár az istenek Loket megbüntették, Baldr halálával a Földről eltűnt a jóság és véget ért az aranykor. A ragnarök előrevetítette árnyékát.


Ván-istenek


Njörd:
A legidősebb békeszerető Ván-isten, Frøy és Frøya apja. A tenger istene, a halászok, kereskedők pártfogója. Bár nagyon szerette lakhelyét, a madarak rikoltását, a tenger zúgását, felesége, Szkádi az erdők és hegyek Áz-istennője nem kedvelte. Ezért egyezséget kötöttek: kilenc napot Njörd tengeri birodalmában, kilenc napot Szkádi hegyei között töltöttek.

Frøy:A Vánok főistene, akinek kocsiját arany vadkan húzta, és csodás tárgyak voltak birtokában: egy hajó, amely összehajtva elfért Frøy köpenyében, és egy kard, amely magától sújtott le. Frøy a növények, a termés és a béke istene, akinek olykor emberi vágyai támadtak. Így kívánta meg Gerdet, az óriáslányt, s azonnal elküldte érte szolgáját, hogy szó szerint a tűzön menjen át érte. A történet folytatását nem ismerjük, de Frøyről sokat elárul, hogy egy hatalmas fallosszal ábrázolták, és nagy kultusza alakult ki.

Frøya:
A szerelem és a szépség mágiában jártas istennője, aki macskák vonta kocsiján közlekedik. Könnyen osztogatta kegyeit: Loki szerint híres nyakékéért, a Bríszingamenért négy törpével töltött el egy-egy éjszakát. Egy másik legenda úgy tartja, mikor Frøya aludt, az ármányos Loki levágta az összes szép szőke haját, és nem akarta visszaadni Frøyának, csak ha hozzámegy feleségül. Mikor ezt Thor meghallotta, a Mjöllnirrel elpáholta Loket, és kényszerítette arra, hogy engesztelje ki a hölgyet. Loki sajnálta, de nem tudott mást tenni, ezért a törpékkel csináltatott neki aranyból hajat, és nyakláncot is kapott tőle, a Bríszingament. Frøya Odinnak is segített: mint a valk vezetője, a Valhallában ő fogadta az elesett hősöket, és minden második harcost ő vendégelt meg. Az ő áldását kérték a meddő asszonyok, és általában nagy tiszteletnek örvendett a nők körében.

.