Meg kell mutatnom.....

 

 

 Van egypár kaktuszom, de a karácsonyi kaktuszok különféle változatait kivéve nem nagyon hoztak virágot. Idén nagy meglepetésem az eddig sosem virágzó kaktuszom, hozott egy szépséges virágot és van még rajta több bimbó is. Nem tudom mi vette rá a virágzásra, hiszen semmi nem változott, a nyarat kint töltik, a telet meg egy nyugati fekvésű ablakban.  Lehet az segitett, hogy idén későn hordtam be őket. Mindegy is. A lényeg, hogy gyönyörű.

Gesztenyét sütöttem......

Tegnapelőtt megjelent a gesztenye az ázsiai és az iráni boltban. Minden évben szoktam venni, mert a gesztenyepüre nagy kedvenc nálunk. Eddig mindig megfőztem a gesztenyét és úgy pucoltam meg. De idén úgy gondoltam inkább megsütöm. Végigböngésztem a netet és találtam is többféle javaslatot a sütésre.
Beáztattam a gesztenyét(2 órát ajánlottak, de más dolgom volt, így tuti ázott vagy 5 órát) Az áztatás több okból is jó, mert könnyebben sül meg és a kukacos darabok feljönnek a viz tetejére, így aztán rögtön ki lehet dobni. Az áztatás után miden szemet bevágtam keresztbe és egy tepsire raktam  Betettem a sütőbe és max. 250°C-on 30 percig sütöttem, közben egypárszor megráztam a tepsit.  A bevágásoknál gyönyörűen kinyiltak, isteni illatot árasztottak, ami azt jelentette, hogy megsültek.

Picit hűlni hgytam, majd megpucoltam. Nagyon könnyen lejött a héja. 

Holnap veszek még belőle............

Blogger’s Quilt Festival 2013.

Ismét itt a lehetőség, hogy megnézzük és megmutassuk egymásnak az elmúlt időszakban készitett dolgainkat. Amy meghirdette az őszi blogfesztivált. 

Ebben az évben több takarót varrtam gyerekeknek, főleg bébiknek.

Mégsem azokat szeretném megmutatni, hanem a keresztfiam kisfiának készitett sárkányos takarót.  A sákány hallatán az embenek rögtön a hétfejű jut eszébe, de nálunk Magyarországon volt egy nagyon aranyos mesefilm, amiben egy «híres egyfejű» sárkány szerepel....   Ő lett a takaró figugája, mert  Bence sárkányos takarót kért, ráadásul zöldet. 

Azért a sok-sok zöld színbe becsempésztem egy kis kéket is.

Az eredeti blogbejegyzés itt található

Here is the time again for us to show eachother whit we made lately.  Amy has anounced the autumn blogfestival.

This year i made couple of blankets´ for the baby in the gamily and friends´.

 With dragon motive-not the one with seven heads. This one have only one head (hungarian ferrytale and he is very kind and nice). The dominat color has been green(that was a whish) but i smugglets in some blue too.

The original blog is here.

 

Egy kis immunerősitő...........

Már tavaly is készítettem egy ilyen vitaminbombát megfázás ellen.  Hála Istennek nem volt rá szükség.
Idén annyit változtattam rajta, hogy tettem még bele fahéjat, mint fertőtlenitőszert....

Hozzávalók:

1 db citrom
1 db friss gyömbér, kb. akkora mint a citrom
méz
4 db fahéj 

A citromot jól meg kell mosni és felkarikázni, a gyömbért megtisztitani és szintén felszeletelni és egy kisebb üvegbe betenni és annyi mézet rátölteni, hogy ellepje. Majd a végén a fahéj darabokat beledugdosni. 1-2 napig szobahőmérsékleten érlelni, majd a hűtőbe tenni.

Megfázás esetén egy teás kanállal teaként meg csinálni. De nagyon finom csak úgy is kóstolgatni

Játék, játék, játék Adrinál....

Ezeket az anyagokat lehet megnyerni Andrinál  aki játékot hírdetett a blogján.
Nézzétek meg és jelentkezzetek.!

Virágok a kertből..........

Idén gyönyörű ősz van. Egészen hihetetlen, de még nem volt fagyos éjszaka, leszámit három 0 fokosat. De ezek nem tettek kárt a kerti virágaimban. Amikor otthon voltunk, egész idő alatt azon izgultam, hogy ne legyenek fagyos éjszakák, mert akkor tönkre mennek a mediterrán növényeim.
Az elmúlt napokban téliesítettem a virágok nagy részét, bekerültek a kamrába. Igaz még van egy pár, ami a nappaliban vár az elhelyezésre

A rózsáim még nyílnak és tele vannak bimbóval.

A fuksziáim már a kamrában vannak, de ez az egy még gyönyörű, nem volt szívem visszavágni

ÉSsnyílik még a bejáratnál is a lobélia. Évek óta ezt virágot veszem az ajtó mellé, de még ilyen sokáig virágzó sosem volt

Azért a kertbe már beköltöztek az őszt jellemző erikák és  a csarabok

És készült az ajtóra egy őszi koszorú

Házi kenyér

Nagyon szeretjük az itthon sütött kenyeret. Otthon meg sem fordult a fejemben, hogy kenyeret süssek.  Pedig emlékszem még az édesanyám által sütött kenyerekre, amiket a pékségbe vittük megsütni. És nagyon sokszor vettünk Kecskeméten házi kenyeret, amikor a bátyám ott járt iskolába.
Amikor kikerültem ide, akkor kezdtem kenyeret sütni. Biztosan az is hozzájárult, hogy bár itt nagyon finom kenyereket lehet kapni, de csak a vásárlás napján finom, utána már nem.
Abban az időben hetente sütöttem a sütőben három zabkorpás vagy búzakorpás kenyeret, amiből kettőt mindig lefagyasztottam. Pár évvel később megjelentek a kenyérsütőgépek, ami a elég hamar bekerült a konyhámba és azóta is használom. Volt több féle kenyérsütőm, de a legjobban a mostanit(és az ugyanilyen előzőt) szeretem. Két keverőlapátos, rengeteg programmal, hosszabbiható kelsztési és sütési idővel. Három féle nagyságú kenyeret lehet sütni vele, én a középső nagyságot szoktam, az vált be a legjobban. Többféle kenyeret próbáltam, mind ízlett, de a kukoricás kenyér lett a házi kenyerünk, mert az marad a legtovább friss. Nagyon finom még a zabkorpás is, de az gyorsan kiszárad.

Kukoricás kenyér:

4 dl viz (már nagyon régen nemcsak vizet használok, hanem pl ha zöldséget, vagy krumplit főzök annak a leszűrt levét használom)
3 ek olivaolaj
1 tk só
1 ek cukor, vagy méz, én kenyér szirupot használok
10 dl liszt
1 dl kukoricadara ( zabkorpa, búzakorpa )
1 zacskó száraz élesztő

A keverőtálba beleteszem a vizet, a sót, a cukrot, az olajat, rá a lisztet, a kukoricadarát és az élesztőt, majd a gyors programmal megsütöm. A kelesztési liszt minőségtől függően kell hosszabbitani, de a sütési időt minden alkalommal kétszer hosszabbitom (ez 2x +10 perc), mert mi a sötét kenyeret szeretjük.
Íme az eredmény:

Egy kis újjgyakolat......

Végre elkészült és már postán van Áron kardigánja és sapesza. Még hazafelé úton kezdtem el kötni és szégyen-gyalázat, de csak most készült el. Nagyon remélem, hogy nem nőtte ki közben.....
Már régen kinéztem ezt az együttest, mert érdekes módon kell kötni. Egybe van az egész, csak az ujjakat kell összevarrni. A kötés érdekességét a vállrész adja azzal, hogy csak minden negyedik sorban köti végig az ember a sort.

Vaniliapudingos, habos almáspite

Amikor megláttam Trollanyu blogján ezt az almás pitét, rögtön tudtam, hogy meg fogom sütni. Már a képen is fantasztikus finomnak tünt és megsütve pont olyan volt, mint amilyennek elképzeltem.
A recepten annyit változtattam, hogy ahol tudtam cukor helyett stiviát használtam (alma, puding, a tésztánál fele felébe) és a 3 tojásfehérje helyett 5-öt használatam.

Hozzávalók a tésztához:

50 dkg liszt

1 cs. sütőpor

25 dkg margarin

15 dkg kristálycukor

3 tojássárgája

2 nagyobb evőkanál tejföl

egy csipet só

A töltelékhez:

1,5 kg alma hámozva és reszelve (tisztítás utáni súly)

1 dl víz

kevés citromlé

10 dkg cukor

1 kk.fahéj (nálam most 1 rúd vanília)

+

2 cs. vaníliás pudingpor

10 dkg cukor

2,5 dl víz

3 ek. búzadara

+3 tojásfehérje (plusz ha van még pluszban, lehet több is)

1 kk. citromlé

10 dkg porcukor

A tojássárgáját simára kevertem az édesítővel és a tejföllel. A lisztbe tettem  a sót és a sütőport, majd elmorzsoltam a vajjal. Hozzáöntöttem a tojásos masszát és összegyúrtam, még kellett egy picike lisztet hozzá tennem. Folpackba csomagolva betettem a hűtőbe. Az almát lereszeltem, hozzáöntöttem a vizet az édesítőt és a fahéjat, meg egy kis vaniliát is, és megpároltam. 2 csomag vaníliás pudingport simára kevertem az édesítővel és 2,5 dl vízzel és a 3 ek grizzel és ráöntöttem  a még meleg almára és jól összekevertem. A tésztát kivettem a hűtőből, 2/3 - 1/3 arányban elosztottam és a nagyobb felét a nagy tepsibe nyújtottam úgy hogy körben pereme legyen. Megszórtam 2-3 evőkanál búzadarával, egyenletesen elkentem rajta az almás tölteléket. Ha nagyon leves volna, a tetejére is lehet búzadarát szórni.A  tojásfehérjéket egy mokkáskanálnyi citromlével kemény habbá vertem, fokozatosan adagoltam hozzá a porcukrot(stiviát). Rásimítottam az almatöltelékre, a maradék tésztát vékonyra nyújtottam és derelyevágóval keskeny csíkokokat vágtam. Ezekkel berácsoztam a hab tetejét. Előmelegített sütőben, 180 fokon szép aranysárgára sütöttem.  Langyosan a legfinomabb, de teljesen kihűlve lehet igazán szépen szeletelni. 

a sütőben még

már hűl

még meleg, de már kóstoljuk....

Kinga és Katinka babatakarója

Még tartozom a két pici lány takarójával. Akik nem is voltak  olyan picik születésükkor, hiszen Kinga 3,5 kg, Katinka meg 2,7  kg volt. Tavasszal derült ki, hogy fórumos barátnőm fiáék iker kislányokat várnak.
A lányok takarójából is csak az összevarrt csíkok voltak készen induláskor. Előkészitve várta a behajózást az a doboz, amibe beletettem a csikokat, a legkisebb vágólapot, a vonalzót , meg a körkést. Larvik(Norvégia) ás Hirtshals(Dánia) között 3 óra 50 perc a hajóút. És úgy terveztem, hogy ezt az időt a csíkok feldarabolásásval töltöm. El is kezdtem felvágni, és kb. 20. téglaplap után valami gyanús volt.... Akkor vettem észre, hogy legkisebb vágólapomon nem 10 cm-es a beosztás, hanem csak 8. Tehát a megvastagitott vonalak a négyzetrácsban nem 5 cm-ként, hanem 4 cm-ként szerepelnek. Aminek az lett az eredménye, hogy nem 6 cm-ként vágtam szét a csíkokat, hanem csak 5. Még jó, hogy időben észrevettem..... Egyébként igen nagy feltünést keltettem a vagdosással a kompon, mert egymás után álltak meg mögöttem a hölgyek és érdeklődtek, hogy mi készül a sok világos anyagból. Éppen akkor fejeztem be az utolsó csíkot, amikor bemondták, hogy mindjárt kikötünk.
Sajnos nem csináltam képeket, amit utólag nagyon sajnálok.
A takarókat végül is három nap alatt varrtam készre.  Igaz volt már az elrendezésben gyakorlatom, mert pont olyanok lettek, mint Aron babáé, csak rózsaszínben. A királylányos anyagot otthonról hoztam, mert azt eleve elterveztem, hogy azokat teszem bele. Eredetileg úgy gondoltam, hogy az egyik takarón a piros szives királylány lesz a másikon meg rózsaszíni szives. De a minta miatt sehogy sem tudtam megcsinálni, igy csak a királylányok ruhája más szíinű. Még annyi különbséggel varrtam a takarókat, hogy ellentétes kokcákba raktam a képeket.

Fehér hátlapot terveztem ezeknek a takaróknak is, de ugye a Cserhegyi boltban megláttam a macis anyagot és rögtön eldöntöttem, hogy ez kell nekem hátlapnak.  Annyira aranyos, hogy magában is jó lenne babatakarónak.

A második takaró összerakása kicsit megdolgoztatott,  háromszor bontottam ki az utolsó csikot, mert elcsúsztak egy picit kockák. negyedikre szuper lett, akkor meg kiderült, hogy kifelejtettem egy csikot a képek között..... Végül is elkészültek a pici takarók.

 

Természetesen Kingának és Katinkának is kötöttem zoknikat és varrtam macikat.