2013. október 2., szerda

Otthon voltunk.....


útban hazafelé

Idén elég sok problémával fűszerezve indultunk haza. Az utazás előtt Zoli majdnem két hónapig betegállományban volt a térdével. Az autónk szintén majdnem két hónapig volt különböző szervizekben, mert tönkrement benne a kp-i számitógép. Az első két szervizben inkább rontottak rajta mint javitottak, végül is nem találták meg a hibát. A harmadikban annyira rendbe hozták, hogy haza tudjunk vele menni és otthon megjavittatni. Szóval elég zűrösen indultunk.
A tervem az volt, hogy indulásra készen lesznek a tervezett takaróim, Bence sárkányosa és három bébitakaró. Ebből semmi nem lett. Végül is összepakoltam mindent, a takarókhoz szükséges anyagokat, a varrósdobozomat és a varrógépet(ami végül szuper ötletnek bizonyult) Amit tudtam előkészitettem a takarókhoz. Ami még kellett hozzá, otthon megvettem és csúcsot döntöttem, hiszen három hét alatt varrtam négy takarót :)
A hajóút és a hazaút szuper volt. Útközben Kasselban aludtunk és vásároltunk,

Kassel madár távlatból

Kassel

Kassek



A megérkezésünk napján már mentünk is Budapestre autó javitás ügyben. Ancsáéknál aludtunk. Nagyon jól éreztük magunkat. Az autó javitás mellett rengeteg intézni valónk volt, amitől mindig idegbajt kapok, mert ami otthon megy az egyszerűen elképesztő. Mindig elcsodálkozom, hogy miért nem háborodnak fel az emberek azon, hogy a szolgáltatók, ügyintézők azt gondolják, hogy kegyet gyakorolnak a feladatuk elvégzése közben.....
Ez az otthonlét minden volt, csak nem pihenés. Még el tudtam volna viselni egy-két hetet, hogy tényleg pihenjünk.
Közben azért sikerült találkozni  a barátnőimmel . Sőt két foltos barátnőmmel is, akiket eddig csak virtuálisan ismertem. Először Borival, majd Andival. Nagyon örültem mindkét találkozónak. Rengeteg beszélni valónk lett volna, de sajnos nem volt rá sok idónk.
Anditól nagyon aranyos dobozkát kaptam és levendulás szivecskét, Boritól pedig egy nagyon aranyos gombot, amit még a tavalyi ezüstvölgyi patchwork kiállitásról hozott.



A gyerekeim az negyedik héten utaztak utánunk, hiszen a bátyám lányának az esküvőjére érkeztek.  Az esküvő nagyon jól sikerült, csodás körülmények között, az időjárás jóvoltából szépséges naplemente mellett zajlott.

a ceremónia hátulról

Öreg-tó és a tatai vár a háttérben

az esküvő kellékei


Zoli, én a sógornőm és a bátyám

Tamás, Svein, Nóri

Az úton és az otthon töltött napokban csináltam egypár képet gyönyörű felhőkról














4 megjegyzés:

trollanyu írta...

Valahogy nekem is mindig úgy jön össze, hogy csak ügyeket intézni megyek haza, pihenni, nyaralni nem nagyon:) Az esküvő nagyon szép lehetett ebben a környezetben:) Megfogadtam, hogy kocsival többet nem indulok haza, de lehet,hogy jövőre mégis.

Luca írta...

Sajnos kocsi nélkül nagyon nehéz egy hónapot otthon lenni. A bérlése sem olcsó. Szóval mindig marad az autó, nálunk még döntő szempont Luca is, mert a kutya reptetése sem olcsó mulatság...
Nagyon remélem, hogy jövőre nem lesz már ennyi intézni való!
Nagyon szép volt az esküvő, főleg az azután, hogy az előtte lévő napokon marhára fújt a szél és szakadt az eső.

BORI írta...

Imola, jó volt találkozni.Keveset tudtunk beszélni, pedig én úgy emlékszem, hogy állandóan járt és majdnem egyszerre a szánk...:) Na, majd jövőre hosszabb időre jöttök hozzánk és reméljük nem lesz ennyi probléma.....puszi.

Luca írta...

Höhö. Azért jól elbeszélgettünk. Ettünk finomságokat,,,, Kell is csinálnom padlizsánkrémet.

Megjegyzés küldése