Brokkoli lepény

A múlt héten olvastam ezt a receptet és miután nagyon szeretjük a brokkolit gondoltam kipróbálom.
Gombaszószos karajt csináltam és ehhez volt köret. Több brokkolim volt, mint a receptben, de így is  12 db lett belőle. Igaz elég nagyok lettek a lepények.

Hozzávalók:   

300 gr nyers brokkoli
  40 gr zabpehely liszt
    3  tojás
  1-2  gerezd fokhagyma
só, bors tetszés szerint.

A brokkolit kisebb darabokra vágtam(főleg a torzsáját érdemes, mert különben beszorulhat a kés alá) és a késes robotgépben apróra vágtam. Hozzáadtam a tojásokat, a lisztet, a fűszereket és a lereszelt fokhagymákat és jól összekevertem.
Olajjal megkent sűtőpapírra tettem nagykanalanként, amiket kicsit ellapítottam, majd a tetejüket is megkentem olajjal és a 180° C-re előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem. Félidőbn megfordítottam.  Gyönyörű színe lett.

 Nagyon passzolt a gombás szószhoz.. Szuper finom volt.
 Csak ajánlani tudom a kipróbálását.

Málnás financier Trollanyutól ....

Miután fogalmam sem volt mit takar a finansier szó, hát utána néztem.....  Ezt találtam: " A finacier " eredetileg a francia pénzemberek (és nem a fináncok) csemegéje. Párizsban, egy tőzsde mögött cukrászdában kezdték készíteni, nevét onnan kapta, hogy bankókra, aranytömbökre hasonlít. A rohanó úrfiak számára tökéletes, amikor két ügylet között valami édes semmiségre támad kedvük. Kívülről ártalmatlan, belülről nem annyira a sok vaj miatt.
A recept Trollanyu paleo receptje. Annyit változtattam rajta, hogy mindjárt dupla mennyiséget készítettem a maradék tojásfehérjék miatt.

Hozzávalók:

2 tojásfehérje

7 dkg olvasztott kókuszolaj

4 dkg őrölt blansírozott mandula
3 dkg nyílgyökérpor

1 ek. tápióka keményítő

6 dkg eritrin (por alakú)

friss málna

A tojásfehérjéket kicsit felvertem, majd hozzáadtam a kókuszolajat és a többi hozzávalót. Muffin formákba töltöttem a masszát. Beletettem a málna szemeket és  175 °C-os sütőben  15 perc alatt készre sütöttem. Kivettem a formákból (eléggé puhák ilyenkor) és rácson hűtöttem ki. Kihűlve ropogóssá válik.

Trollanyu receptjében aránylag folyós massza van. Na ez nálam kapásból nem így volt. Éppen kanalazható volt még. Aztán sütés közben rengeteg olaj kisült  belőle. Tuti biztosra vettem, hogy ehetetlen lesz.....
De amikor kiűlt, valami fantasztikusan finom, kivűl ropogós, belül krémes sütiket kaptunk. A családnak annyira ízlett, hogy pillanatok alatt elfogyott. 

Május 17. Norvégia nemzeti ünnepe

Ünnep van nálunk. Ma ünnepeljük a norvég alkotmány 201. évfordulóját.
És egy kis történelmi visszatekintés ez alkalomból:

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módosítással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat.
Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe.
1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése  sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben  lehetett szabadon ünnepelni május 17-t.
Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak.
1905-ben megszünt az unió és a következő évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt.  Ez a tradició azóta is él.
Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még  ünnepélyesebbé teszi a napot. Oslóban a királyi palota erkélyén üdvözli a király és családja a felvonulókat. A forgatókönyv minden évben ugyanaz. A királyi gárda bemutatót tart, utána megjelenik a királyi család. A szervezőbizottság vezetője köszönti a királyt. Jön a himnusz és a felvonulás....
Az iskolákban  majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok.
Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.
És minden erről a napról szól. Nagyon irigylem ezt az önfeledt ünneplést......

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Boldog születésnapot napot Norvégia! Gratulerer med dagen ! Hipp. hipp. hurra !  

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Ezen a napon írták alá a norvég Alkotmányt 1814-ben. Nagyon rövid ideig volt önnálló állam. Rövid háborúskodás után, 1814. novemberében Norvégia elfogadta az uniót Svédországgal. De megmaradt az Alkotmánya, módositással. Az unión belül megtartotta az ország függetlenségét és az önálló kormányzati intézményeket, kivéve a királyt és a külügyi dolgokat. Május 17. hivatalos zászlós ünnep és munkaszüneti nap. Megünneplése kicsit másképpen történik, mint más országok nemzeti ünnepe. 1936-ban ünnepelték meg először hivatalosan. 1924-ben megünnepelték a 10. évfordulót Christianiaban(Oslo). Az akkori trónörökös meglátogatta a várost, de úgy érezte, hogy az alkotmány megünneplése sérti Svédországot, ezért nem támogatták az ünneplést, sőt 1928-ban kifejezettem megtiltották. Egy évvel később összecsapásokat eredményezett a spontán összejövetel a Parlament előtt. Először 1844-ben lehetett szabadon ünnepelni május 17-t. Az első hivatalos parádén 1870-bem kulcsszerepet kaptak a diákok, az első felvonuláson csak fiúk vehettek részt, 1889. óta a lányok is felvonulnak. 1905-ben megszünt az umió és a kövekező évben már a norvég királyi család állt a palota erkélyén a felvonulás alatt. Ez a tradició azóta is él. Az ünneplés a mai napig a hagyományokra épül és magán viseli a független jogállamiság és demokrácia jegyeit. Szinte minden helyiségben felvonulnak az iskolások, a fúvószenekarok, a város lakók előtt.. A gyerekek felvonulása vidám, hangos, kerepelnek, fütyülnek, zászlót lobogtatnak, hurráznak. Az emberek döntő többsége bunadban (népviseletbe) öltözik, ami még ünnepélyesebbé teszi a napot. Az iskolákban majálisokat szerveznek, vetélkedőkkel és játékokkal. A felvonulás után a családok beülnek kávézni, fagyizni. Szinte családi ünnepnek számit, hiszen délután általában összejönnek valakinél a családtagok. Teljesen mindegy milyen idő van, ez a program minden évben így zajlik le.

Copy and WIN : http://ow.ly/KNICZ

Epres csoda..... (liszt és cukor mentes)

Ma alkottam ezt a csodás tortát, két recept variálásával. Az ötletet  a "Málnás varázs"  adta, bár rötön tudtam, hogy valamilyen piskótára akarom rátenni a krémet.  A torta alapot meg a  "Mákos-epres torta" adta. De nem mákkal készült a piskóta, hanem rizs-, és gesztenyeliszttel.

Hozzávalók: 

Tészta:

4 tojás
4 ek eritrin
3 ek rizsliszt
3 ek gesztenyeliszt
1 tk szódabikarbóna

Krém:

200 gr mascarpone
4 tojás sárgája
4+1 dl tej
1/2  vaniliarúd kikapart bele
3 ek stivia cukor
2 ek kukorica keményítő
3 dl tejszín
300 gr eper

Először megfőztem a vaniliakrémet . A 4 dl tejet a vaniliarúd kikapart belével felforraltam. A tojássárgákat  a stiviával és a kukorica keményítővel és 1  dl tejjel kikevertem, majd a forrásban lévő tejhez adtam, és sűrű krémet főztem. Amig a krém hűlt megsütöttem a tortalapot.
 
A tortalaphoz az egész tojásokat az eritrinnel a robogép habverőjével kb. 10 percig kevertem    A háromszszorosára nőtt habhoz óvatosan hozzáadtam a szódabikarbónával kevert rizs- és gesztenyelisztet. Majd 22 cm átmérőjú kapcsos tortafomát kibéleltem sütőpapírral és beleöntöttem a masszát. A 180 C°-ra előmelegített sütőben  20 perc alatt megsütöttem. Rácsra tettem hűlni.

A krémhez kemény habbá vertem a tejszínt. A vaniliakrémet a mascarponéval simára kevertem, majd hozzáadtam a tejszínhab felét és az apró darabokra vágott epret.
A sütőforma aljára tortapapírt tettem, majd rátettem a tortalapot és vissza tettem a kapcsos formát. A tortalapra rásimitottam az epres-mascarponés vaniliakrémet. A tetejére rákentem a tejszínhabot. Kicsit villával meghúzkodtam és maradék eper-málna-áfonya szemekkel díszítettem

Mit mondjak. valami mennyei finom. Mindenkinek ajánlom ezt a cukor és lisztmentes csodát.
A díszítése is alkalomhoz illő, hiszen nemzeti ünnep lesz holnap nálunk.

Szülinapi ajándék.....

Szombaton ünnepeltük a  "fogadott lányom" szülinapját. Erre az alkalom varrtam neki a párnákat. Miután nagyon szereti a cicákat, így Ancsától régebben kapott macskás anyagból készültek.

Úgy néz ki idén beindul a baba takaró varrást. Július elejére két pici lány érkezik, akiknek készülőben van a takarójuk. Az anyagokat már minden esetre előkerestem.....

Kjerringviken jártunk.....

Két dolog van amiket mindig termelőnél veszek, a tojás és a krumpli. Tegnap elmentünk krumpliért. Már a termelő is csodaszép helyen lakik, ami nincs messze tőlönk de hazafelé úton gondoltunk egyet, amikor láttuk a Kjerringvik táblát és elautókáztunk arra. Csoda idő volt, így aztán mentünk a keskeny, kanyargós úton a Larviki-öböl tengerparti üdülőhelyére. 
Már az  1400-as években  halászkikötő volt. Az első lakók az  1720-as években telepedtek le,  ők halászok és révkalauzok voltak.  .
Két homokos strandrésze van, kristálytiszta vizzel.  Voltunk már itt fürödni régebben, de most megint teljesen beleszerettünk. Nem véletlenül, mert a sziklák, a tenger, a kilátás, nagyon emlékeztet a Verdens Endére.

Epres tejespite kókuszkrémmel

Ahogy megláttam Trollanyunál, rögtön tudtam, hogy hétvégén meg is sütöm.  Az eredeti receptben van citromlé, amit én ügyesen kifelejtettem belőle..... A mennyisége is majdnem kétszerese lett, mert csak  4 dl-es kókuszkrémei voltak, így ahhoz alakítottam a többi hozzávaló  mennyiségét.

Hozzávalók:

 8  dl kókuszkrém

 6  tojás

18 dkg eritrin

1 tk. vaníliás cukor
12 dkg nyílgyökérpor

  4 dkg kókuszliszt

+

kb 30 dkg eper

kókuszolaj a forma kenéséhez

1-2 ek. nyílgyökérpor a forma szórásához

A gyümölcsön kívül a hozzávalókat tedd be a turmixgépbe és keverd teljesen simára.  Egy kisebb  jénait kenj ki kókuszolajjal, szórd meg nyílgyökérporral, öntsd bele a masszát. Előmelegített 200 C°-os sütőbe tedd be, 5 perc múlva óvatosan vedd ki, szórd rá az aprított epret, majd csökkentsd le a hőmérsékletet 180 C°Ra. Süsd kb. 40-45 percig, amíg a teteje szép aranysárga nem lesz, az enyém 40 perc alatt sült meg Hűtsd ki teljesen, utána tedd hűtőbe legalább pár órára. Hidegen szépen szeletelhető. Tegnap sütöttem és mára lett tökéletesen szeletelhető. A fenti kép tegnap készült, mert a családom nem győzte kivárni, hogy teljesen kihüljön.

Végül is egy nagyon finom kókuszkrémmel készült tejespitét kaptan. Ami nagyon finom egyszerű, egészséges desszert.