Édesanyámra emlékezve......

Ma van Édesanyám halálának az évfordulója. Nagyon-nagyon régen nincs velünk. Ugyanilyen esős, szomorú nap volt,  vasárnap este. Tudtuk, hogy meg fog halni, mégis olyan hihetetlennek tünt, pedig előtte voltak napok, amikor azt kívántuk, hogy minél előbb legyen vége a szenvedéseinek............

Anyám igazi polgári családban nőtt fel a nővérével és a húgával együtt. Nagyapám tanító volt és az elsők között hívták be katonának 1939-ben és még abban évben meg is halt. Édesanyám csak 15 éves volt akkor. Apácáknál járt iskolába, varrónőnek tanult . De a háború közbeszólt  Minden amit tudtok, vagy tudok a "polgári" dolgokról, az náluk megvolt a családban.  Leszámítva, hogy anyám kilógott a sorból.  Mindig mondtam (már gyerekként is), ha nincs felszabadulás a szüleim sosem házasodhattak volna össze. És ez annyira igaz, hogy még a 70-80-as években is lenézték  apámat egymás között  testvérei.  Szegény anyám hányszor hallotta, hogy te jobban szereted a sógornőidet, mint a saját testvéreidet. Nem tudom, hogy így volt-e, de el tudom képzelni. Fantasztikusan  szeretetreméltó, segítőkész emberek voltak és mindig teljes vállszélességgel álltak anyám mellett.

Apám igen szegény, proli családban született. Ő volt az 5. gyerek és amikor a Nagymama 41 évesen terhes maradt vele, a nagyapám otthagyta őt és megszökött a postáskisasszonnyal az Alföldre. Azt mondta, apám nem tőle van. Persze a sors iróniája itt is megmutatkozott, mert apám kiköpött nagyapám volt. Elvitte magával a két nagyobbik lányát, akik libákat őriztek. Biztosan "nagyon jó dolguk" lehetett, mert két hónap után hazaszöktek és attól kezdve Nagymama nevelte őket is, a takarítónői fizetésből. Nem tudom, hogy emiatt, vagy különben is ilyenek voltak, de  csodálatosan összetartó testvérek lettek. Fantasztikusak voltak, főleg Juci néni és Annus néni. Mindhárom nővér csak  két osztályt járt az  iskolában, éppen csak írni és olvasni tudtak. Apám a legkisebbként a kedvenc volt, de tanulni ő is csak a felszabadulás után tudott, akkor is csak munka mellett. Náluk tényleg érvényesült az egy mindenkiért és mindenki egyért mondás. Bármi probléma volt, jöttek apámhoz és együtt oldották meg a dolgot. Imádtuk amikor családi összejöveteleken meséltek, dőltünk a nevetéstől. Ünnepnek számított, amikor így együtt voltunk. Sajnos már egyikük sem él.

Apám annyira szerette Édesanyámat, hogy soha többé nem nősült meg. Én laktam vele halálig. 

Ilyen napokon mindig eszembe jut, hogy milyen kár, hogy a gyerekeim nem ismerhették a nagyszüleiket, én is csak 22 éves voltam, amikor elment. 

Édesanyám mindig azt mondta, ha ő egyszer meghal  a "Tosca imája" zenével temssék el.

A felvétel érdekessége, hogy az unokahúga énekli.

  


.

Norvégia az én szememmel..........(7)

Mesélek egy kicsit az oktatási rendszerről.

Norvégiban nem iskolába járni kötelező, hanem tanulni. Persze nem csak kötelező, hanem jog is.  Az iskolai oktatás ingyenes és ez itt teljesen helytálló. Az alapoktatás 10 éves,  6 évtől 16 évig. Mindegy, hogy a gyerek januárban tölti a hatot vagy decemberben, elkezdi az  első osztályt. Nem kell beiratni, az oktatási osztály küld egy levelet, hogy melyik iskolába tartozik, de szabad iskolaválasztás van. Májusban küld az iskola egy ismerkedős találkozóra meghívót, ahol először találkozik mindenki a jövendő osztálytársaival és a tanárokkal. 

Csak az elsősöknek van évnyitó és csak a 7. és a 10. osztályosoknak évzáró. Az elsősök évnyitója nagyon aranyos, az igazgató név szerint felolvassa az összes kis elsőst és mindegyikkel kezet fog és beszél egy két szót.

1996-ban volt az utolsó iskolai reform, amikor 7 évről levitték 6 évre az iskola kezdési korhatárt és áttértek egy más oktatási rendszerre. Pl. a fiam nem járt első osztályba, mert 96-ban lett 6 éves és még nem tudták bevezetni  mindenhol a 6 éves kezdést, mert így  sokkal több tanuló kezdett emiatt és sok helyen bőviteni kellett az iskolákat. Így 96-ban 0. osztályos volt. De ugyanazt csinálták, mint az elsősök és nem volt kötelező még járni. Így ő nem járt első osztályba,  mindjárt másodikba ment. 

A 10 évet két részre osztják, az első az un. Gyerekiskola(barneskole) 1-7. osztályig  és a második a 8-10. osztály. Ők már egy másik iskolába járnak,  amit „Serdülő iskolának” (ungdomskole) hivnak.

Az első hét évben nincsen osztályzás és a magyar tanitási szokásokhoz képest tetű lassan haladnak. Meg is mondják, a szintrehozás a cél, hogy mire a 8. osztályba mennek és jegyeket kapnak, ne legyen közöttük olyan aki lemaradt. Nem az 5-ös a legjobb jegy nálunk, hanem a 6-os. Nagyon odafigyelnek arra, hogy a gyereknek ne teher legyen a tanulás. Pl. az elsőben ha látják, hogy nem nagyon érdekli a gyereket a suli akkor, egypár napot visszamehet az oviba hetente. De a nagyobb gyerekeknek is van hasonló választási lehetőségük, van egy un, könnyített tananyag, aki azt választja, az egypár napon kéthetente, valami szakmát is tanul. Ha úgy érzi, már birja a több tanulást, akkor visszamehet a normál tanuláshoz. Képzeljétek el , hogy a zsinór írást, csak a 4. osztályban kezdik tanulni, mert állitólag 10 év körül van már olyan koordinációs képessége a gyerekeknek, hogy szépen tudjanak írni. Egyébként biciklit sem használhatnak az iskolába járáshoz, csak 5. osztálytól, szintén ilyen megokolással.

Az iskolatáskán kívül semmit nem kell venni évkezdéskor. Mindent a suliban kapnak, de annyira mindent, hogy még a csomagoló papirt is hazaküldik a suliból amibe be kell csomagolni az iskolában kapott könyveket. A könyveket elvileg 10 évig használják. A belső oldalán rublikák vannak, ahova beírják melyik évben kinél volt a könyv. Ezért ezeket be kell csomagolni. Leckét nem nagyon, vagy alig kapnak, mert azt is az iskolában csinálják meg. Heti terv szerint dolgoznak, mindenki úgy osztja be az idejét ahogy akarja (4. osztálytól). A kötelező tanulás utolsó három évében, már komolyabban veszik a számonkérést.

Félévenként próbákat írnak és felméréseket csinálnak, amiről konferencián tájékoztatják a szülőket. A konferencián a gyerek is részt vesz és elmondhatja a vélemyét. Egyébként  itt nagyon komolyan veszik a gyerekek jogait. Pl. még a szülő sem ütheti meg a gyereket. Képzeljétek el, Tamás fiam talán 1 ½ - 2 éves lehetett és sétálni mentünk vele.  Az út tele volt pocsolyával és a kisfiam minden vízbe beleugrott. Mi rászóltunk, de miután nem segített férjem rálegyintett a pelenkás fenekére . Rögtön ránk szólt a mögöttünk jövő férfi és kioktatta Zolit, hogy nincs hozzá joga, hogy bántsa a gyereket. Egyébként feljelenthetett volna érte. Na kicsit elkanyarodtam a sulitól. A könyveken kívül a füzettől a ceruzáig, mindent biztosít az iskola. Ha a gyerek 7 km-nél messzebb lakik, akkor busszal szállitják őket iskolába. A hátrányos helyzetű gyerekek, mint pl. a mozgássérültek együtt járnak a többi gyerekkel iskolába. Ha van olyan tanuló, aki más nemzetiségű és szeretne az anyanyelvén tanulni, azt  bizonyos óraszámban, tanárral biztositja az iskola.

Az iskolai hiányzást a szülő igazolja és kikérheti a gyereket az iskolából bizonyos időre. Nálunk ez többször előfordult, mert általában augusztusban szoktunk hazamenni és itt az iskola aug. 20-a körül kezdődik és junius 20-ig tart. A nyári szünet 8 hét. Van viszont őszi, karácsonyi, téli  és tavaszi szünet.

A gyerekeim közép iskolába járnak. Tamás az 5 osztályba, Nóri meg másodikba.  De ennyi idő után sem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz-e ez a rendszer. Hiányolom azt a fajta tanulást amin mi nőttünk fel, hogy olyan lexikális tudásunk volt, hogy az csak na. Itt ez nem fontos, viszont olyan gyakorlati dolgokat tudnak a gyerekeim, hogy időnként csak tátom a számat.  Számítógépen dolgoznak, amit az iskola biztosit és három évi bérleti díj után megkapják,  angolt első osztálytól tanulnak.  Tamás mint iskolareformos gyerek még választhatott, hogy akar-e plusz  egy nyelvet tanulni 8-tól, Nórinak már kötelező volt( német, francia és spanyol között választhatott). 

Tamásnak első két évben meg kellett vennünk a tankönyveket
(sok ezer korona volt), de a harmadik évtől már ők is ingyen kapták. 

A középiskola első osztályába mindenki általános dolgokat tanul, másodiktól választhatnak, hogy szakmát akarnak-e tanulni, vagy marad a sima iskolánál. Tamás elektro-számítógép szakra ment. Ezt végezte három évig, okleveles számitógép szakmunkás lett és ötödik évben visszament az általános részt tanulni, mert a számitógép épités és javitás helyett jobban érdekli a programozás. Elvileg mehetett volna egyből egyetemre, de akkor ezt az évet egyetemi előkészítőként kellett volna végeznie.

A középiskola első osztályától minden tanuló kap ösztöndíjat, szociális helyzettől függ az összeg. Akinek rosszak a szociális viszonyai, igen tisztességes összeget kaphat havonta.

Első osztálytól lehet tanulmányi kölcsönt kérni (az egyetemisták majdnem 100 %-a így végzi az egyetemet) amit az egyetem elvégzése után, kell részletekben visszafizetni. Amennyiben elvégzi az iskolákat a kölcsönt felvevő diák, akkor a felvett összeg 60 %-át átvállalja az állam és csak a fennmaradót kell a fizetéséből, igen kedvezményes részletekben visszafizetni

Minden évben szerveznek a tanulóknak olyan "kiállitásokat" ahol állásajánlatokat kinálnak a cégek.  Nóri most másodikos, média-kommunikáció szakra jár, ahol a fotózástól a weblap tervezésig mindent tanulnak. Idén venniük kellett egy nagy mappát, amibe már, a most készülő munkáit kell eltenni, hogy legyen mit megmutatnia, majd évek múlva, ha allást kerest.

Egy biztos, gyakorlati módon próbálják felkészíteni őket a jövőre

Norvégia az én szememmel..........(6)

Legutóbb a norvégiai alkohol vásárlásról adtam ízelítőt. Egy kicsit folytatnám az alkoholos  témát, mert nekem írtó érdekes a dolog. Méghozzá  az a része, hogy itt ha valami rosszat csinálsz részegen az bocsánatos bűn.
Egészen elképedve hallgattam annak idején( amikor a férjem még nem volt a férjem, csak jó barátom és kint zenélt egy zenekarral itt) , hogy miket műveltek a lányok. Képzeljétek el, hogy a lányok azért piáltak, vagy csak úgy tettek mintha piásak lettek volna, hogy elmehessenek a zenekar tagjaival a ”kedvüket tölteni", botrány nélkül. Ha nem derült ki, akkor oké volt, de ha kiderült akkor elég volt csak annyit mondani, hogy annyit ittam, hogy nem emlékszem rá mit csináltam. Evvel le is volt tudva a dolog.

Ez a módszer a mai napig tartja magát.

Nem régen volt a rádióban egy műsor, ahol arról beszéltek, hogy 10-ből 7-en megcsalják a feleségüket vagy a férjüket egy-egy italozással egybekötött vállalati bulin. Eddig is így volt, de most azért lett érdekes a téma, mert kezdenek elszaporodni  megint a nemi a betegségek. A megfertőzödtek  igen nagy százaléka azt gondolta, hogy ilyen alkalommal fertőződött meg, mert más alkalom nem volt.

A dolog az úgy van, hogy karácsony környékén a cégek, üzemek és általában a nagyobb munkáltatók minden évben szerveznek évbúcsúztató bulit az un. „ Jüleburt” (fonetikusan), ami karácsonyi asztalt jelent. Sokszor szállodában, de nagyon sokszor a dánokhoz vagy a németekhez közlekedő kompokon rendezik meg.  Ott pedig, mint már meséltem folyik a szesz és a buli általában ágyba bújással ér véget. Másnap meg az” én nem emlékszem mi történt” mesével folytatódik.

Egyébként nem csak a magánéletben  bocsánatos bűn a piálás. Sajnos az igazság szolgáltatásban is. Az ítélet hozatalkor bizony a bírók enyhítő körülménynek veszik, ha valaki részegen vagy narkósan követett el valamit.

Az utóbbi idők egyik legfelháborítóbb ítélete az volt, hogy egy fiatal hapsi narkósan+piásan felmászott egy iskola második emeletére ahol egy fiatal tanárnő lakott,  megerőszakolta és megölte őt. A hapsit 2 vagy 3 évre ítélték(nem vagyok egészen biztos benne), az enyhítő körülményeket (pia, drog) figyelembe véve. Teljesen fel volt háborodva a közvélemény, de főleg a lány szülei. Bezzeg ha józanul sikkasztott volna min. 8 év járt volna neki.

Ehhez az ítélethez azt is tudni kell, hogy itt 9 hónap, 1 év börtönnek felelnek meg . Tehát ha valakit elítélnek 3 évre, akkor gyakorlatilag 27 hónapot kell csak leülni. Ráadásul a börtönök olyanok, mint a szállodák. Bizonyos kötöttségek mellett szinte mindent csinálhat az elítélt.  Jár szabadság, haza lehet menni, számítógép, mobiltelefon, tanulás, konditerem, stb.  

Csomagot kaptam.....

 Bizony, és nem is egyet. Képzeljétek a héten négyszer is kaptam valamit. Mondták is a csajszik a boltban, hogy sok mindent  kaptál ezen a héten. Na, ez egy kis magyarázatra szorul. Nálunk pár éve nincsenek önnáló postahivatalok, beköltöztek az élelmiszer boltokba, üzletekbe. Ez szuper megoldásak bizonyult, A bolti alkalmazottak intézik a dolgokat és reggel 9-től este 9-ig nyitva vannak. Sőt vannak olyan boltok, amik 11-kor zárnak és addig működik a postai szolgáltatlás is. Ez azért jó, mert itt a postás nem hord ki pénzt, és csak akkora csomagot hoz ki, ami belefér a postaládába, minden másért elkell menni a postára. 

Azt mondjuk nem tudom, hogy csinálta, a magyar posta, hogy szinte egyszerre jöttek meg a dolgok Mert kettőt még szeptember 30 -án adták fel a barátaim. Igaz ez csak budapesti küldeményekre vonatkozik. Az tuti, hogy ott a csomagelosztó nem működik tökéletesen. Mert arra gondolni sem merek(?),  hogy valami más van a háttérben. De azért megérintett a gyanú szele egy picit. Ahogy hivatalosan megreklamálta Ancsa a csomag hollétét két nap múlva itt volt több, mint két hét után....

A várva várt csomagban ezek az anyagok voltak. Egy részüket karácsonyi ajándékokra és diszekre szeretném felhasználni. A hortenziásat a barátnőmnek rendeltem, mivel az egyik kedvenc virága.

A rozsda szinű anyagból a másik barátnőmnek készülök varrni. 

A lilás, kékes anyagok meg az új, tervezett  ágytakaróhoz kellenek,teljesen  beleszerettem  ebbe a mintába:

A másik két csomiban virághagymák voltak. Azokat azért vártam, mert még idén el kellett ültetni és elég hideg van már nálunk De szerncsére megékezett a ciklámen és a nárcisz. A nárciszt a sógornőm küldte, álitólag valami különleges holland fajta, ő is úgy kapta. Majd ha kivirágzik megmutatom.

És a negyedi csomiban egy csodaszép mozaik kép volt. Szintén baráti ajándék. Már fel is került a helyére.

Norvégia az én szememmel..........(5)

Akkor írok egy kicsit a norvég emberekről. Az első benyomásom nem volt túl hízelgő, sőt mondhatnám inkább ijesztő volt. Amikor először jöttem Norvégiába, a vasárnap délutáni kompra kaptunk jegyet. Akkor Dánia (Fredrikshavn) és Norvégia (Larvik) között a Peter Wessel  nevű komp közlekedett. Hatalmas hajó volt, rengeteg autó és utas fért fel rá.  Dél felé értünk a városba, ahol annyi részeg embert láttam, mint még soha az életemben. Akkor még nem tudtam, amit ma már igen, hogy lejárnak az emberek hétvégeken, hogy bevásároljanak és bulizzanak. Sokan ki sem mennek a városba, már jönnek is vissza.  A hajón már olcsóbban  lehet vásárolni  és egy oda-vissza úton, rendesen be lehet piálni. Mint emlitettem nálunk eszetlen drága az alkohol két okból is. A politikusok nagy része úgy gondolja, ha olcsóbb lenne, akkor több alkoholista lenne. A másik ok, meg a horribilis adóbevétel  belőle. Minden évben szóba kerül, hogy meg kéne változtatni a szabályokat, de ez a 20 év alatt nem következett be, sőt egyre drágább az alkohol a szomszédos országokhoz képest.  Itt az emberek úgy mennek el bulizni a hétvégeken, hogy előtte otthon egy kicsit bemelegítenek (megisszák a megfelelő mennyiségű rövidet) és akkor már "csak" sört kell venni a szórakozó helyeken. Az érdekesség kedvéért,  egy 4 dl-es pohár sör 70 kr-nál kezdődik  Szóval meggondolja az ember mit iszik.

De ez az alkohol politika odavezet, hogy a fiataloknak izgalmas buli, minél előbb elkezdeni piálni. Tamásnak több haverja is van, akik minden buliba az első órában lerészegednek. Pedig ez is érdekes dolog, a  bulikba mindenki viszi magával az italát és abból más nem iszik, ha nem kinálják meg.  Ahogy betöltik a 18. életévüket, az első útjuk valamelyik komppal egy hétvégi utazás. Mit mondjak, ijesztő....

Én azt gondolom, ha a gyerekek úgy nőnének fel, hogy megtanulnák az "ivási" kultúrát, sokkal ésszerűbb lenne. Persze akkor is lennének alkoholisták, de nem lenne buli stikában inni..

Az elmúlt években sok problémát okozott a vendéglátósoknak, hogy megtiltották a dohányzást minden nyílvános helyen. Norvégiában rengetegen cigiznek( A rossz nyelvek szerint fönt északon, mi mást lehetne csinálni a hosszú sötét napokon, mint inni és bagózni...) és hasonlóan az alkoholhoz, ez is kényes téma. Sok étterem és kávézó bezárt, mert aki cigizett egy kicsit is az  életében, tudja, hogy úgy bulizni nem nagyon  lehet, hogy ne tudjál rágyújtani. Miután az emberek leleményesek, kitalálták, hogy akkor kint teremtik meg a lehetőségét a dohányzásnak. Így az éttermek, bárok és kávézók elé asztalokat, székeket tettek jó meleg plédekkel, párnákkal, hogy ott lehessen dohányozni. Az már más lapra tartozik, hogy a plédek, párnák nem tünnek el.

A másik ötlet, pedig az lett, hogy nem szívják a cigit, hanem az inyükre teszik a dohányt. Egyre népszerűbb az ún. "snus"(pici tasakokban lévő dohány, a tasak a teafilteres zacskóra hasonlit), amit a felső ajkuk alá tesznek.. A fiatalok körében egyre népszerűbb, sajnos. És, hogy haladjunk a korral. lehet férfi és női  snust kapni, hogy a pici filteres tasakok megfelelő méretűek legyenek. Az EU-s országokban állitólag betiltott dolog, de a svédeknél még lehet kapni.

Érdekesek a norvég emberek, elég bizalmatlanok az idegenekkel. Bár, lehet, hogy ez csak erre a városra jellemző. Sandefjord nagyon sznob város, a bálna vadászat  miatt, régen nagyon gazdag volt és elég nehezen emésztik meg, hogy ma már nincs ez igy.

Ha valaki meghiv egy kávéra, akkor tényleg csak kávét kapsz. Nincs trakta, mint otthon.

A szomszédasszonyommal sokat szoktunk beszélgetni, de főleg csak nyáron, amikor kint vagyunk a kertben. Télen szinte alig találkozunk. Szuper rendes, már 15 éve vagyunk szomszédok, de az első hat évben nem voltam bent a lakásukban. Nem hivott be. Bármikor beszéltünk, csak az ajtóban. Ma, már ez nincs így. Nem divat bemenni másokhoz. Még akkor sem, ha ki van tárva az ajtó.

Ikerházban lakunk, a mi lakóközösségünk 5 házból áll, 10 lakással. Elmondhatom, hogy igen nemzetközi összetételű, van pakisztáni, fülöpszigeti, boszniai, ausztrál. lengyel, magyar és persze a norvég.  Az európai embereket még könnyebben el ill. befogadják. Ez  érthető, mert aránylag hasonló a kultúrájuk.

Rengeteg pakisztáni van. A hetvenes, nyolcvanas években nagyon sok vendégmunkás jött onnan dolgozni. Ők meg család egyesítés címén. kihozták a családot. Egyébként szinte csak egymás között házasodnak, és az ide hozott feleségek nagy része egyáltalán nem beszél norvégul. Ezen kívül sok vietnámi található, a délszláv háború idején sokan menekültek ide, szerbek, horvátok bosnyákok, koszovóiak és albánok. Irakból és Iránból is aránylag sokan vannak. Norvégia befogadó ország, és évente több száz menekültet fogad be az ENSZ és a Vörös Kereszt keretein belül. A menekülteknek biztositja a teljes ellátását bizonyos ideig.

De az EU kibővülésével, sok észt, litván és rengeteg lengyel dolgozik itt.  És pár éve "divat" lett Fülöp szigeti, vagy thaiföldi nőket feleségül venni.

Sajnos ennek a betelepedésnek megvannak a hátrányos oldalai is. Pl. elkezdték lopni a virágokat a temetőből, parkokból, ami régen elképzelhetetlen volt.. Az is előfordult már, hogy az éjjel kint hagyott ruhát ellopták a kötélről. Na, ilyet norvég nem csinál.

Viszont ez a sokféle nemzettség meghozott rengeteg változást is. Pl. az étkezésben. A norvégok igen tradicionálisak az étkezésben is. Ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz. A nyelvtanfolyami tanárnőnk mesélte, hogy apukájának minden ebédhez krumplit kellett főzni (húshoz, halhoz ok), de képzeljétek el, hogy amikor a mamája spagettit főzött, az apukája ahhoz is követelte a krumplit......

Ilyen szempontból nagyon sokat fejlődött az ország. Rengeteg nemzetiségi étterem, pizzéria, Mc Dondalds nyíilt az utóbbi 15 évben. De étterembe járni csak különleges alkalmakkor lehet, mert kész anyagi csőd egy négytagú család vasárnapi ebédje....

Ezért aztán amikor otthon vagyunk, nagy élvezettel járunk az éttermekbe.

Norvégia az én szememmel..........(4)

Sokat voltam mostanában a kertben, előkészitettem  télre. Erről jutott eszembe, hogy mennyire szeretem, amikor tavasszal elkezdjük rendbehozni és szépiteni. Ez általában április végével kezdődik, egyrészt addigra már olyan idő van, hogy lehet kint keverni,  másrészt meg itt tradició, hogy május 17-re a nemezeti ünnepre minden szép legyen, ez íratlan szabály. Fű lenyirva, virágok kiültetve. Ez egy kicsit emlékeztet engem arra, hogy minden tavasszal, tél utáni nagytakaritást csináltunk otthon. Ennek megfelelően mindenki (én is) megy és megtámadja a kertészeteket, hogy megvegye az első nyári virágokat. Ráadásul a norvégok ilyenkor igyekeznek olyan szinű virágokat összeültetni, ami reprezentálja a norvég zászló szineit.  Tehát kell piros, fehér és kék virág. Legtöbbször muskátli-margitvirág-petúnia, vagy csak petúnia, vagy petúnia-margitvirág-árvácska az összeállitás. Egyébként nagyon jól néznek ki a virágládákban.

Ezt tudják a kertészetek is, ilyenkor nagyon ritkán lehet olcsó virágot kapni. Bár a virágok (is) elég drágák.(Norvégia igen drága ország, évente felmérik a világ legdrágább városait és Oslo általában dobogós helyen van......) A rendcsinálás nemcsak a kertészkedésben merül ki, hanem a teraszok leápolásában is. Nem emlitettem még, hogy itt a házak 95 %-a faház és a teraszok mérete tekintélyes. Teljesen mindegy, hogy emeletes házban lakik az ember, vagy kertesben, a nagy terasz hozzátartozik. A régi lakásunk 56 m2 volt és a hozzátartozó terasz pedig 20 m2. Általában fából készülnek a teraszok is, azokat minden tavasszal le kell ápolni. Először magasnyomású készülékkel, speciális mosószerrel lemossák a léceket, majd a kimondottan erra a célra kapható olajjal lekenik. Elég strtapás munka, nekünk hála Istennek kő teraszunk van.  Nagy méretűnek kell lenni,  hogy elférjen rajta a kerti bútorokon kivül egy grill is.   A grill a hó olvadással együtt előkerül és őszig nem is tűnik el. Ennyire grill függő népet én még nem láttam. 

A boltokban nagyon sokféle grillezéshez előkészitett dolgot lehet kapni. Az egyik favorit az u.

"flintsteak' (tudjátok az a combcsontos hússzelet, amit a Tom és Jerryben a kutyus szokott sütni, vagy szeretne ellopni), aztán van az un. nyári karaj, ami enyhén füstölt sertéskaraj,  hal, főleg lazac, és persze hambuger és az elengedhetetlen virsli.  

A norvégok kis túlzással virsli nélkül elképzelni sem tudják az életüket. Rengeteg fajtát lehet kapni, süni való, főzni való, sajtos, paprikás és a jó ég tudja, hogy még milyen. Azt hittem rosszul látok, amikor Tamás olvasó könyvében olvastam, hogy " milyen finom születésnapi, ünnepi ebéd volt: visrli és krumplipüré(szigorúan porból) vagy sült krumpli" De a valóságban is tényleg ez van. Bármilyen alkalomra lehet adni, ha vendégek jönnek. Vesznek hozzá még majonézes krumplit(ami itt grill krumpli (mi más?) névre hallgat), sült hagymát, ketchapot és kezdődhet is a buli. Ja és még kell egy kis pia. Na, az nálunk külön színdarab. 

Tudniilik a szeszesital árusítás állami monopólium Ez azt jelenti a boltokban nem, csak egy speciális boltban, az un. "Vinmonopol"-ban lehet italt venni. Nemcsak a rövid italra, hanem a borra , a pezsgőre és a 3,5 % -nál magasabb alkohol tartalmú sörre is vonatkozik. Ilyen boltok meg csak a nagyobb városokban vannak. Ráadásul eszméletlen ára van az exra adóktól. Ha véletlenül kevés piát veszel, nagy bajban vagy. Mert ezek a boltok csak du. 4-ig vannak nyitva és este 8 után letakarják a sima boltokban is a sört, onnantól nem lehet árulni.  Ebből az állami monopóliumból befolyó összeg annyira fontos az államnak, hogy pl. a svédeknél, akik EU tagok, még mindig van Systembolag(ez a Vinmonopol svédül) és még náluk is drágább az ital, mint pl. a dánoknál, pedig ott is drágább, mint a németeknél. Meg is van a kör, a norvégok a svédekhez járnak piát venni, a svédek a dánokhoz, a dánok meg a németekhez.

Azért van még egy óriási különbség, ami csak a norvégokat érinti, nem hozhatsz be és nem vihetsz ki (ez utóbbit meglepődve tapasztaltuk idén nyáron a kompokon)csak 1 liter tömény italt, 1 üveg bort és 4 üveg sört fejenként. .....

És hasonló a hiszti a cigivel is. Amikor kijöttem rengetegen sordorták még a cigit, mostanában már speciális készülékkel töltik a füstszűrővel ellátott cigaretta papirba. 

Na, jól elkanyarodtam a kert rendbehozataltól és a grillezéstől...........

Norvégia az én szememmel..........(3)

A nyugati parti városoknak igen speciális éghajlata van. Bergenról az a szólás jár, hogy ott minden nap esik az eső. Azért ez egy kicsit túlzás, de sok igazság van benne. A nyugati parton nagyon érződik a Golf-áramlat hatása. Nincs igazi tél, alig megy 0 fok alá a hőmérséklet, talán még sosem mértek -4 foknál hidegebbet. Az álag hőmérséklet januárban +0,8 °C. 

Bergen vagy Stavanger felé repülve csodás látvány tárul elő, a Hardangervidda(fensik). Ez a fensik hatalmas területet foglal magába, cs 8000 négyzetkilométer és Észak-Európa legnagyobb fennsikja.  Átlag magassága 1100-1200 m, de északona  a Hardangerjøkul  fennsik 1900 méteres magasságban van. 

Kb. 9000 évvel ezelőtt vált jégmentessé. Ezután  jelent meg az aljnövényzet amivel együtt járt a vadak megjelenése. De evvel egy időben az emberek is éltek ezen a területen, szinte a rénszarvasokkal együtt telepedtek le. 250 kőkorszaki lakóhely leletet találtak, amiből a legöregebb ie. 6300 -ból való. 

1981-ben létrejött a Hardangervidda nemzeti park, három megye támogatásával.  Azért hozták létre, hogy "megőrizzék a fennsík értékeit oly módon, hogy a növények, az állatvilág, a természeti- és a kulúrális értékek megmaradjanak , miközben a földművelés, a turizmus, a vadászat, a halászat, a tanítás és a kutatás tevékenységeit is lehetővé tegyék"  a 3422 km2  parkban.

A fennsík területén felsorolhatatlan turista látványosság található. Az egyik legismertebb a Sognefojord és az ott található "Prekestol" (szószék):

A férjem zenészként végig járta észak Norvégiát, amit Finnmarknak hívnak. Rengeteg helyen jártak, úttalan-utakon autóval, a "0" óra  napsütéses napokon (mint a képen) Azt mesélte, hogy  sokszor az volt az érzése, hogy egy mesében jár és várta mikor jönnek elő a manók....  

Télen igen nehéz a közlekedés északon és a hegyekben a nagy hó miatt. Gyakran csak konvojban lehet menni az utakon. Amikor már nem lehet havat kotorni, a hómarók jönnek és sokszor 2 méternél is magasabb hófalat épitenek és csak egy sávot tisztinak meg.

 

Sokáig én is csak képeken láttam hófalakat, de az utóbbi három évben rengeteg hó volt nálunk is. A tavalyi hómennyiség minden csúcsot megdöntött itt délen. A város őslakosai is azt mondták ennyi havat nem láttak még. Lapátolták a tetőről is, hiszen elképesztő súlya van a hónak. 

Nálunk azért érdekes a dolog, mert Sandefjordban  ritkán szokott ennyire sok hó esni és még annál ritkábban marad meg sokáig. A tengerparton nagyon gyorsan megy az olvadás. Sokszor előfordult, hogy este a mikor lefeküdtünk -15 fok volt, elkezdett fújni a szél a tenger felöl és reggelre +5 fok lett. A tengeri szél mindig meghozza az olvadást. 

A norvégok azt tartják, hogy nincs rossz idő, csak rosszul öltözött az ember. Így aztán rengeteg praktikus ruházatuk van. Ilyen az általánosan ismert "norvég mintás pulóver". Tiszta gyapjúból készül, finom meleg. Most már lehet olyan  fonalat kapni ami nem szúr. Ha erre felveszi az ember az esőkabátot, vagy széldzsekit, tökéletes téli viselet (a halászok ma is igy járják a tengert, mi inkább pufi dzsekit hordunk). Minden  téli olimpiára új mintával tervezik forma ruhának. Aki szeret kötni megveheti egységcsomagban a fonalat és hozzá kapja az olimpiai feliratot, amit az újjára kell felvarrni. Egyébként nagyon érdekesen állitják össze ezeket a pulóvereket. A minta miatt körbekötik és nem csinálnak karkivágást. Amikor elkészül a pulóver, bejelölik az újjai helyét és a jelölés mellett apró öltésekkel legépelik, majd bevágják a megfelelő hosszúságban.  Hú, de fájt a szivem ezt csinálni, amikor egyik ismerősömnek állitottam össze a pulóverét. Én tuti inkább kiszámoltam volna a mintát.

 Erről jut eszembe, gyönyörű nemzeti viseleteik vannak, tájegységek szerint, az un "bunad" . Ünnepi  alkalomra viselik, karácsony, temetés, esküvő. A nemzeti ünnepen mindenki ebben vonul fel, már akinek van. Hosszu(fekete, piros, kék, szürke) posztó szoknya, mellény, általában fehér blúz, speciális cipó. 

                              Vestfold (a megyénk) bunadja

Ez a nemzeti viselet anyáról lányra, apáról fiúra száll. Gyakran már pici gyerekeknek is varrnak, De az első igazi bunad ruhát a lányok és a fiúk is a konfirmációra kapják. Illetve varratják nekik. Nagyon drága az eredeti 'bunad". 15-20 ezer korona körül van. Bunad varró tanfolyamokon  meg lehet tanulni a varrását és a himzésést. De általában speciális boltokban rendelik meg inkább. 

Nézzétek, igy készül...............

                     

                    

Norvégia az én szememmel..........(2)

                                        Oslo

 Ott tartottunk, hogy az olajtól kezdett az ország meggazdagodni.  Sok minden megváltozott, de az emberek gondolkodás módja változott a leglassabban. Sok mindenről még most is úgy gondolkodnak, mintha még mindig szegények lennének. Az ország költségvetése igen jól áll, köszönhetően az olaj bevételeknek. Képzelhetitek mennyi nyeresége van az olajból,, ha a kötlségvetésbe 30 (körüli) dollár/gallonnal van tervezve. Az olajár meg ha jól tudom most 70 $ körül van valahol. Ez pedig rengeteg extra nyereséget biztosít. A vezetők még a 80-as években kitalálták, hogy a plusz  pénzt "Olajfondba" kell befektetni, nem pedig elkölteni, hogy még az unokáink is részesedhessenek a gazdagságból, ha addigra elfogyna az olaj. Briliáns ötlet, mert az egyszerű mezei polgár számára ellenőrizhetetlen, hogy mire költik a pénzt. Közben találtak rengeteg gázt, aminek lassan elkezdődik a kitermelése. Szóval olyan nagy baj nincs az elkövetkezendő 50 évre.. De azért az araboknak több eszük van, mert az olajpénzt most fektetik be, plusz még visszajuttatnak az állampolgáraiknak is....

Na, de térjünk vissza az ország történetéhez  és politikai rendszeréhez., 

Norvégiában is 19 megye van, akárcsak otthon. De nincsenek megyeszékhelyek, mert régebben nagyon nehézkes volt a közlekedés. Sok száz évig egyáltalán nem voltak utak a rengeteg hegy és szikla miatt. Az útépítés akkor kezdődött, amikor a technika lehetővé tette, hogy kirobbantsák az utak helyét. Ha valakinek utaznia kellett, akkor vagy a tengeren vagy a folyókon tette. Éppen e miatt, főleg azok mentén alakultak ki az első települések, amelyek közelében mindig volt földművelés is. Kialakultak a kereskedő központok, amelyek a fejlődés során Norvégia nagyobb városaivá váltak. Majdnem minden nagyobb város vízparton fekszik. 

A jelenlegi  főváros Oslo(1624-1925 között Christiania-nak hivták), de nem volt mindig az.  Régebben főváros volt Bergen és Trondheim is.  Miután a régi időkben is királyság volt, a  királyok  más-más országrészt támogattak, aszerint változott az ország fővárosának helyszine is.

Trondheim (régen Nidarosnak hívták)volt a főváros ca. 1030-tól az 1200-as évekig. Ebben az időszakban vallási központ is volt, egészen a reformációig(1537). Ekkor ért véget a katolikus időszak. Tronheim a 3. legnagyobb város, fontos oktatási központ, egyetemmel és főiskolákkal.

 Az 1200-as években Bergen lett a főváros. Kikötővárosként nagyon sok külföldi fordult meg a városban, főleg németek. Virágzó vásárváros lett. Szintén van egyetem és főiskola, valami sok adminisztrációs központ található (olyan nyelvjárásuk van, hogy alig lehet érteni) A város "öregrésze" a világörökség része.

A következő "régi" város Stavanger az 1100-as

évekből. A hetvenes évektől az olajkutakon dolgozó emberek központjává vált. Az öreg város részben nagyon sok fa épület található. Tájszólását elég nehéz megérteni.

Mindhárom város a nyugati parton fekszik. 

Oslo a legnagyobb városa Norvégiának, 1100 körül jött létre, de egyetlen építménye sem maradt meg azokból az időkből, viszont több királyi rezidencia is van.

Az ország legrégebbi városa a szomszédunk,  Tønsberg 871-ben alapitották. Bár mostanában megkérdőjelezik az alapitási évét. Mindenesetre már 1130-ban már szerepel az írásokban.

A városok megközelíthetősége kritikán aluli. Mióta itt vagyok, kétszer építettek főutat. Autópálya alig van, ahol meg van. ott mindenhol fizető kapuk vannak. Igaz ez a a főutakra is érvényes több helyen. Norvégia déli részén folyik a közúti közlekedés 90 %-a és csak 2009-ben adták át az első autópálya szakaszt. 1970 és 1995 között 25 km autópálya épült....... Igaz az utóbbi években egyre többet adnak, amiken egyre többet fizetünk. Egész szép összeg jön ki, ha valaki Osloból Kristiansandba akar eljutni,

Az utak mentén rengeteg fényképezőgép van, ami a sebességet ellenőrzi. Nagyon sok pénz folyik be innen is az államkasszába. 

Nem régen adták át Norvégiát Svédországgal összekötő új autópálya szakaszt egy új híddal. A hídnál fizetni kell, de hogy ne a régi hidat használja a nép, oda is feltettek fizetős kaput mindkét oldalra. Igen ám, de kiderült, hogy az EU-ban tilos a már meglévő útra pénzt szedni, így a svéd szakaszon lebontották és újra felépítették már  a norvég oldalon. 

Sajnos gyakran olyan ember a közlekedési miniszter, aki valami istenháta mögötti faluból jön és már a betonút is valóságos csoda a számára.  

Aztán építenek olyan helyeken utakat, meg hidakat ahol alig jár ember, horribilis összegbe kerül és nem használják az emberek, mert sokalják  az útpénzt. Az egyik öreg miniszter szokta mondani, ha nem lenne az olajpénz, már rég csődbe ment volna az ország

A királyság egyenlőre jól működik a demokráciával együtt, bár nekem igen visszás dolognak tűnik. De, hát én

nem itt szocializálódtam, ahol belenevelik kis gyerek kortól a monarchia tiszteletét a népekben. A legutóbbi  felmérés szerint is ragaszkodnak ehhez az államformához.

Norvégia az én szememmel..........(1)

Arra gondoltam mesélek Norvégiáról  Az otthoniak olyan keveset tudnak róla( én is így voltam vele). Amikor otthon vagyok nem győznek csodálkozni az emberek, hogy itt is finom meleg nyár van és a tél sem annyira kemény. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy mi délen lakunk, ráadásul a tengerparton. Így aztán sok télen még havat sem látunk. Bár az utolsó három évben rendes tél volt.  

Egy kis földrajzzal kezdeném. Norvégia az egyik legnagyobb európai ország, 423917 négyzetkilométer, közel 2000 km hosszú tengerparttal. A nagy területhez képest csak 4,2 millió lakosa van. Ez abból adódik, hogy terültének 70 %-a lakhatatlan, hegy, gleccser, tó és erdő. Az egész területének csupán 2,6 %-án folyik mezőgazdasági tevékenység. Ez az ország déli része (én is itt tanultam meg megkülönböztetni a gabona növényeket, mint árpa, rozs, repce, zab. És itt láttam életemben először, hogy milyen selymesen hullámzik a búzamező....)

Norvégiához tartozó külterület a Spizbergák (Salvbard). Ez egy külön világ, mindenféle előírásokkal élnek ott az emberek. A fővárosban, Longyearbyenben április 20-tól augusztus 23-ig süt a Nap, de október 26-tól február 15-ig teljes a sötétség. Bányászat folyik a sziget. Ha jól tudom az oroszokkal együtt. És 2008-ra megépült a magbunker, amely a világ élelmiszernövényeinek  magvait tárolja majd, az  esetleges globális katasztrófák esetére. 

Az ország nagyságából adódóan különböző időjárási és természeti viszonyok vannak. Oslo pl. ugyanazon a szélességi fokon fekszik, mint Grönlad és Alaska. Hammerfest a legészakibb város a világon. Az északi részen októbertől márciusig 0, a napsütéses órák száma, viszont nyáron egyfolytában süt a nap.  Ahogy jövünk lefelé a téli napsütéses órák száma emelkedik, Osloban pl. 5-6 óra, a nyári pedig 19. Ez azt jelenti, hogy lemegy ugyan a nap, de csak szürkület van. (Nagyon élvezem ezt  az időszakot.)

Itt is négy évszak van, csak a tavasz és az ősz aránylag rövid. Hirtelen lesz zöld minden és nagyon sok tavaszi virág együtt virágzik a kora nyáriakkal.

A norvég embereket nagyon izgatja az időjárás, ami nem csoda, hiszen fontos szerepe van sok ember munkájában(halászok, tengerészek, parasztok). Amikor megkérdeznek egy norvégot, hogy mi lenne a kívánsága, 10-ből 8-an délre szeretnének utazni. Egyik kedvenc nyaralóhelyük Spanyolország. (az iskolában választható nyelv a spanyol). Rengeteg embernek van ott nyaralója, sok nyugdijas ott tölti a telet. Vannak városok, ahol norvég koloniák vannak.

Norvégia nagyon régóta lakott terület. Már 9000 évvel ezelőtt lakták és olyan 4000 éves leletet találtak, ami már a síhasználatról árulkodik.  Norvégia és a vikingek összetartozó fogalmak. Őslakos, világ hóditói voltak az országnak. Ők a 700-as években már "csinálták" a speciális hajóikat, amivel meghóditották a világ nagyrészét

Az 1200-as évekig gazdag országnak számitott. A vallás mindig erős volt. Ezekben az  években kezdték már 750 db  gerendákból épitett kozépkori templomuk volt, az ún. Stavkirke-k. Ma is megvan belőle 31 db, bár az utóbbi években egy őrült kettőt is felgyújtott, amik porrá égtek.

 

 1300-tól az európai fejlődés szegény országgá tette, mert a bezártságuk miatt nem tudtak lépést tartani a fejlődéssel. Európában új, korszerú hajók épültek, új fegyverek jelentek meg. Hollandia átvette a tengerek feletti uralmat. E közben a svédek és a dánok is megerősödtek, ami ahhoz vezetett, hogy először Dánia (1814-ig), majd Svédország(1905-ig) provinciája lett az ország.
Majd 1905. május 17-én született meg a jelenlegi alkotmány, akkor vált önálló országgá ismét, bár az első norvég király még dán volt.  Azóta május 17-e nemzeti ünnep.
Nagyon szegény ország volt egészen a 60-as évekig, akkor fedezték fel az olajat, amit 1971-ben kezdtek kitermelni. Közel 35 év alatt jutott el a világ leggazdagabb országai közé.

Ősz van..........

Idén nagyon gyorsan jött az ősz és a hideg is. Már előkerültek a meleg dzsekik, meg a meleg csizmák, hiszen ezen a héten 0 fokos reggelek voltak.  A hét végére -4 fokot igértek éjszakára, így bementettem a virágaimat. Már a hét elején megcsináltam a helyüket a kamrában. Minden évben húzom, halasztom a bevitelt, mert sajnálom levágni a virágokat. Meg valahogy olyan hihetetlennek tűnik, hogy egy-két nap múlva ilyen hideg lesz, amikor még virágban van a kert. 

 

Így aztán a pocokra kerültek a fuksziák, a muskátlik. a szerelem virág, az olajfa, babér. Majd holnap még az encián, a leander és a sétányrózsa.  Viszont nagyon örülök a két télálló fuksziának, mert nagyon jól érzik magukat a helyükön.

Kivettem a földből a hagymás lóhere virágot és a páva liliomot. Ezt a virágot nagyon szeretem. Ugyan nem tudom, miért liliom a neve, mert arra aztán tényleg nem hasonlit. De nagyon szép és egyfolytában virágzik.  

Még várom, hogy megérkezzenek a ciklámen gumók, amiket a barátnőm már a mútl héten feladott és még ősszel el kell ültetnem, hogy jövőre legyen belőle virág.

Remélem idén nem jön meg olyan hamar a tél, mint 1993-ban. Október 15-én leesett a hó és meg is maradt egészen következő év április végéig. 

Szép időt szeretnék. Pár éve olyan kellemes idő volt, hogy  decemberben is,  virágoztak a rózsák. Na, ezt idén is el tudnám képzelni, főleg, hogy minden rózsabokor tele van bimbóval. Sajnos nem valószinű, hogy 

lesz belőle virág a minuszos éjszakák után.

Apró örömök........

 Az embernek vannak apró örömei az életben, amiknek nagyon tud örülni. Így jártam én is és igazán boldog napom volt tőle tegnap.

Másodikos voltam a Közgazdasági Szakközépben, amikor karácsonyra kaptam egy klasszikus, sötétkék 

parker tollat. Nagyon örültem neki,  mert  1968-ban az nagy kincs volt. Ettől kezdve minden fontos dolgaozatot evvel írtam. Ezt vittem az érettségire, a felvételi vizsgára, az főiskolai vizsgákhzoz. ( a toll mellett volt még egy kabalám, minden vizsgán ugyanazt a bugyit vettem fel.) Nem is ez az érdekes a dologban, hanem az, hogy elhagytam kétszer is és mind a kétszer előkerült.

A múlt héten írnom kellett volna a postán és nem találtam a tollamat. Hazajőve kipakoltam a táskámat, mindent átnéztem nem volt sehol. Zoli visszament a postára, hogy nem felejtettem-e ott, mert pár nappal előtte szintén ott használtam. De nem találtak semmit. Már lélekben lemondtam róla. Mondogattam magamnak, hogy kész ennyi, negyven valahány év után tényleg elvesztettem.......

Tegnap nekiálltam porszívózni és amikor a lépcső alá benéztem, hát mit látok? Ott a csodaszép, kék parkerem.

Hihetetlenül megörültem ... 

Mindjárt jó napom lett tőle.

Odavarázsolta egy jó tündér!

Könyvtárban is voltunk..............

Délelőtt el kellett mennünk a Kommunéhez 

(Polgármesteri hivatal), mert a házainkhoz vezető úton nem folyik el az eső viz, pedig el kéne. A kertben van egy nagy összefolyó, amiben több felül folyik az talajviz. Régebben beszűkitették a csöveket, mert egy-egy nagy eső után tőlünk rögtön eltünt a viz, de az alattunk lévő kertekből nem. 

Mindjárt meglepetés ért minket, mert közölte a hapi, hogy az már nem a kommunéé, hanem a környéken lakóké. De azért megigérte, hogy hétfőn kijönnek megnézni. 

Emlékezett ránk. Úgy látszik igen mély benyomást tehettem rájuk pár éve, amikor picikét lekiabáltam a fejüket, mert az összefolyó beton fedlapján egy nagy virágtartó van( ha már a kertünkben van egy nagy beton cucc, legalább ne nagyon látszódjon) amit lazán, könnyedén lecsesztek a virágokkal együtt.... 

Most azt kérte, hogy a virágtartót vegyük le, mire jönnek........

Miután a könyvtár ott van a szomszédban, így bementünk oda is. Minden hónapban egyszer-kétszer le szoktunk menni olvasgatni a folyóiratokat. Zoli elolvasta a motoros, számitógépes, autós és technikai lapokat, én meg szokás szerint az összes virágokkal foglakozókat. 

De ma nem csak olvasgattam, hanem kihoztam három könyvet is. 

Az egyik a gépi tűzéssel foglalkozik. Nagyon jó minták vannak benne, lerajzolva a tűzés hogyanját is.

A következő könyv már a téli dolgokkal foglalkozik. Van benne varrástól kezdve szinte minden, amivel ajándékot lehet csinálni . Ami jó lesz benne felteszem ide.

És a harmadik, aminek a legjobban örülök, egy jó vastag Tildás könyv, az a cime, hogy  "Tilda karácsonyi háza".  Na, ebben biztosan lesz rengeteg karácsonyi ötlet. Lassan elkezdem a karácsonyi ajándékokat csinálni,  amihez nagyon jó lesz.

A jó ötleteket megosztom veletek ebből is.

Sütős napom volt..........

Tamás már napok óta mondogatta, hogy süssek almás pitét., amire Nóri húzogatta az orrát, mert nincs oda az almás dolgokért. Beszállt a süti kérésbe Zoli is, ő meg kuglófot szeretett volna. Attól tudok bepipulni,amikor mondogatja, hogy majd megtanul sütni. Azért szoktam húzni-halasztani a kuglóf sütést, mert azt szinte egyedül ő eszi meg.  Amire egyáltalán nincs szüksége. Tegnap eldöntöttem, hogy csinálok.

 Csak Nóri volt sütike  nélkül. Aztán este a blogok között olvasgatva találtam egy csokoládés cookies receptet, ami gyors, jól is néz és még finom is. 

Így aztán délelőtt nekiálltam sütögetni. Nem is tartott sokáig. Főznöm nem kellett, így volt időm mindent megcsinálni. 

Sajnos az almás pite nem lett olyan finom, mint kéne, mert elég izetlen volt az alma, a cookiesban meg elolvadtak a csokidarabok, aminek egyben kellett volna maradni. De ezt csak én tudom és nem vertem nagy dobra. Minden esetre eszméletlen finom lett. 

Itt a recept, ki lehet próbálni.

Csokoládés cookies:

1/2 csésze vaj. 3/4 csésze cukor, 10 dkg finom étcsoki. Összeolvasztjuk ezeket és hagyjuk kihülni.

Azután robotgépben összekeverjük 1 és 1/4 csésze liszttel, egy csipet sőval, fél csomag sütőporral , 1 ek kakaóporral és 1 tojással, belekeverünk a végén csokidarabokat vagy ami tetszik.

Sütőpapirra kiskanálnyi gombócokat teszünk, egymástól kicsit távolabb, mert sütés közben szétterül. 

180  °C-on 15 percig sütjük. Rácsra tesszük kihülni. 

Töltött káposzta........

 Miután megsavanyodott  a káposzta, muszáj volt rögtön megkóstolni. Így aztán ma csináltam töltött káposztát. Nagyon finom lett. Azt hiszem, máskor is fogok káposztát savanyítani.

Tegnap megjártuk megint Svédországot. Ismét bevásároltam a következő hetekre. 

Vittük magunkkal a kávéfőzőt is.  Azért kicsit nehézkesebben ment a csere, mint terveztük, mert a főnök valami értekezleten ült és igy várnunk kellett délután kettőig. De amikor kettőkor visszamentünk, már ott várt a cseregép. 

Nagyon remélem, hogy ez most már tovább fog tartani, mint az előzőek. Azt mondja a nőci a boltban, hogy hát ez nem volt drága készülék, ez igaz, de előtte volt egy drága automata kávéfőzőnk, és az is csak egy évig múködött. Ki is cserélték, de a cseregép is elromlott és akkor a bolt visszaadta az árát, mert a cég megszüntette ezt a kávéfőző típust.

Egyébként azt nagyon érdekes módon vettük. A Jernia nevezetű bolt forgalmazta, ami olyan vas-, edénybolt féle, de még lehet kapni fesétkeket is. És az egyik éjjel kigyulladt a bolt festékes része és mindent kiárultak kedvezményesen a füstkár miatt. Hétfőn kezdték 40 %-os kedvezménnyel és minden nap emelkedett 10 %-kal. Na, igy vettük a kávéfőzőt a 60 %-os napon. 

Aztán bementem a Panduro hobby boltba. Már nagyon sok karácsonyi dolog van kirakva, amin nem is csodálkozom, hiszen vannak dolgok, amihez idő kell, mire elkészül. Én is vettem egy-két dolgot. 

Tervzem, hogy csinálok adventi koszorút, ahhoz vettem szalagot, meg fagolyós fejecskéket a manókhoz, meg Tilda anyagot, meg vékony bőr szijat és köztes szemeket a karkötőhöz.

Szóval már csak idő kell az alkotás elkezdéséhez.