2010. október 27., szerda

Norvégia az én szememmel..........(7)


Mesélek egy kicsit az oktatási rendszerről.
Norvégiban nem iskolába járni kötelező, hanem tanulni. Persze nem csak kötelező, hanem jog is.  Az iskolai oktatás ingyenes és ez itt teljesen helytálló. Az alapoktatás 10 éves,  6 évtől 16 évig. Mindegy, hogy a gyerek januárban tölti a hatot vagy decemberben, elkezdi az  első osztályt. Nem kell beiratni, az oktatási osztály küld egy levelet, hogy melyik iskolába tartozik, de szabad iskolaválasztás van. Májusban küld az iskola egy ismerkedős találkozóra meghívót, ahol először találkozik mindenki a jövendő osztálytársaival és a tanárokkal. 
Csak az elsősöknek van évnyitó és csak a 7. és a 10. osztályosoknak évzáró. Az elsősök évnyitója nagyon aranyos, az igazgató név szerint felolvassa az összes kis elsőst és mindegyikkel kezet fog és beszél egy két szót.
1996-ban volt az utolsó iskolai reform, amikor 7 évről levitték 6 évre az iskola kezdési korhatárt és áttértek egy más oktatási rendszerre. Pl. a fiam nem járt első osztályba, mert 96-ban lett 6 éves és még nem tudták bevezetni  mindenhol a 6 éves kezdést, mert így  sokkal több tanuló kezdett emiatt és sok helyen bőviteni kellett az iskolákat. Így 96-ban 0. osztályos volt. De ugyanazt csinálták, mint az elsősök és nem volt kötelező még járni. Így ő nem járt első osztályba,  mindjárt másodikba ment. 
A 10 évet két részre osztják, az első az un. Gyerekiskola(barneskole) 1-7. osztályig  és a második a 8-10. osztály. Ők már egy másik iskolába járnak,  amit „Serdülő iskolának” (ungdomskole) hivnak.
Az első hét évben nincsen osztályzás és a magyar tanitási szokásokhoz képest tetű lassan haladnak. Meg is mondják, a szintrehozás a cél, hogy mire a 8. osztályba mennek és jegyeket kapnak, ne legyen közöttük olyan aki lemaradt. Nem az 5-ös a legjobb jegy nálunk, hanem a 6-os. Nagyon odafigyelnek arra, hogy a gyereknek ne teher legyen a tanulás. Pl. az elsőben ha látják, hogy nem nagyon érdekli a gyereket a suli akkor, egypár napot visszamehet az oviba hetente. De a nagyobb gyerekeknek is van hasonló választási lehetőségük, van egy un, könnyített tananyag, aki azt választja, az egypár napon kéthetente, valami szakmát is tanul. Ha úgy érzi, már birja a több tanulást, akkor visszamehet a normál tanuláshoz. Képzeljétek el , hogy a zsinór írást, csak a 4. osztályban kezdik tanulni, mert állitólag 10 év körül van már olyan koordinációs képessége a gyerekeknek, hogy szépen tudjanak írni. Egyébként biciklit sem használhatnak az iskolába járáshoz, csak 5. osztálytól, szintén ilyen megokolással.
Az iskolatáskán kívül semmit nem kell venni évkezdéskor. Mindent a suliban kapnak, de annyira mindent, hogy még a csomagoló papirt is hazaküldik a suliból amibe be kell csomagolni az iskolában kapott könyveket. A könyveket elvileg 10 évig használják. A belső oldalán rublikák vannak, ahova beírják melyik évben kinél volt a könyv. Ezért ezeket be kell csomagolni. Leckét nem nagyon, vagy alig kapnak, mert azt is az iskolában csinálják meg. Heti terv szerint dolgoznak, mindenki úgy osztja be az idejét ahogy akarja (4. osztálytól). A kötelező tanulás utolsó három évében, már komolyabban veszik a számonkérést.
Félévenként próbákat írnak és felméréseket csinálnak, amiről konferencián tájékoztatják a szülőket. A konferencián a gyerek is részt vesz és elmondhatja a vélemyét. Egyébként  itt nagyon komolyan veszik a gyerekek jogait. Pl. még a szülő sem ütheti meg a gyereket. Képzeljétek el, Tamás fiam talán 1 ½ - 2 éves lehetett és sétálni mentünk vele.  Az út tele volt pocsolyával és a kisfiam minden vízbe beleugrott. Mi rászóltunk, de miután nem segített férjem rálegyintett a pelenkás fenekére . Rögtön ránk szólt a mögöttünk jövő férfi és kioktatta Zolit, hogy nincs hozzá joga, hogy bántsa a gyereket. Egyébként feljelenthetett volna érte. Na kicsit elkanyarodtam a sulitól. A könyveken kívül a füzettől a ceruzáig, mindent biztosít az iskola. Ha a gyerek 7 km-nél messzebb lakik, akkor busszal szállitják őket iskolába. A hátrányos helyzetű gyerekek, mint pl. a mozgássérültek együtt járnak a többi gyerekkel iskolába. Ha van olyan tanuló, aki más nemzetiségű és szeretne az anyanyelvén tanulni, azt  bizonyos óraszámban, tanárral biztositja az iskola.
Az iskolai hiányzást a szülő igazolja és kikérheti a gyereket az iskolából bizonyos időre. Nálunk ez többször előfordult, mert általában augusztusban szoktunk hazamenni és itt az iskola aug. 20-a körül kezdődik és junius 20-ig tart. A nyári szünet 8 hét. Van viszont őszi, karácsonyi, téli  és tavaszi szünet.
A gyerekeim közép iskolába járnak. Tamás az 5 osztályba, Nóri meg másodikba.  De ennyi idő után sem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz-e ez a rendszer. Hiányolom azt a fajta tanulást amin mi nőttünk fel, hogy olyan lexikális tudásunk volt, hogy az csak na. Itt ez nem fontos, viszont olyan gyakorlati dolgokat tudnak a gyerekeim, hogy időnként csak tátom a számat.  Számítógépen dolgoznak, amit az iskola biztosit és három évi bérleti díj után megkapják,  angolt első osztálytól tanulnak.  Tamás mint iskolareformos gyerek még választhatott, hogy akar-e plusz  egy nyelvet tanulni 8-tól, Nórinak már kötelező volt( német, francia és spanyol között választhatott). 
Tamásnak első két évben meg kellett vennünk a tankönyveket
(sok ezer korona volt), de a harmadik évtől már ők is ingyen kapták. 
A középiskola első osztályába mindenki általános dolgokat tanul, másodiktól választhatnak, hogy szakmát akarnak-e tanulni, vagy marad a sima iskolánál. Tamás elektro-számítógép szakra ment. Ezt végezte három évig, okleveles számitógép szakmunkás lett és ötödik évben visszament az általános részt tanulni, mert a számitógép épités és javitás helyett jobban érdekli a programozás. Elvileg mehetett volna egyből egyetemre, de akkor ezt az évet egyetemi előkészítőként kellett volna végeznie.
A középiskola első osztályától minden tanuló kap ösztöndíjat, szociális helyzettől függ az összeg. Akinek rosszak a szociális viszonyai, igen tisztességes összeget kaphat havonta.
Első osztálytól lehet tanulmányi kölcsönt kérni (az egyetemisták majdnem 100 %-a így végzi az egyetemet) amit az egyetem elvégzése után, kell részletekben visszafizetni. Amennyiben elvégzi az iskolákat a kölcsönt felvevő diák, akkor a felvett összeg 60 %-át átvállalja az állam és csak a fennmaradót kell a fizetéséből, igen kedvezményes részletekben visszafizetni
Minden évben szerveznek a tanulóknak olyan "kiállitásokat" ahol állásajánlatokat kinálnak a cégek.  Nóri most másodikos, média-kommunikáció szakra jár, ahol a fotózástól a weblap tervezésig mindent tanulnak. Idén venniük kellett egy nagy mappát, amibe már, a most készülő munkáit kell eltenni, hogy legyen mit megmutatnia, majd évek múlva, ha allást kerest.
Egy biztos, gyakorlati módon próbálják felkészíteni őket a jövőre



17 megjegyzés:

Babó írta...

Nekem szimpatikusabb ez az oktatási módszer. Úgy látom, jobban felkészíti az életre a gyerekeket és nem élik meg nyűg gyanánt a tanulást.

Luca írta...

Igen, ez így van. Bár be kell valljam én nagyon nehezen szoktam meg. De egy tény, a gyerekeim nem utáltak iskolába járni.

Gabryella írta...

Légyszi a Bencémet had jelentsem be hozzátok lakni :) Neki tutira ez lenne a legjobb! Nem is hallotam még ilyet, nagyon érdekes és jónak tűnik.

Luca írta...

Rendben, jöhet. Remélhetőleg Bencusnak is jó sulija lesz! Sajnos az oktatási rendszer tuti nem lesz ilyen liberális.

Andrea írta...

Nagyon tetszik a norvégiai oktatási módszer! Köszönöm, hogy létrehoztad ezt a bejegyzést! Mi most készülünk ki Norvégiába a férjem után két kisgyermekünkkel. A lányom a második osztályt fogja itthagyni.

Luca írta...

Majd meglátod, hogy milyen gyorsan be fog illeszkedni. Ha van valami amit szeretnél tudni, írjál

Andrea írta...

Köszönöm ! :) Február óta vagyunk kinn és nagyon tetszik minden. Most éppen azt nyomozom, hogy az iskolai évzáróval kapcsolatosan mi a szokás. Hát úgy látom, ( és olsvatam itt is ) hogy nincsen ilyesmi a 2. osztályban. Az ún. ukeplan-ban az áll, hogy lesz egy év végi összejövetel egy tóparti szép helyen, ahol lesz grillezés is. Ünnepségnek, a magyar szokásnak megfelelően ünneplőbe öltözve, szavalásokat hallgatva és virágcsokrokkal a kézben köszönetmondás a tanítóknak...no ennek nyomát se lelem. :) Az érdekelne pedig, hogy mely oszályokban szokás és mégis mivel szokták megköszönni a tanítóknak /tanároknak az egész évi, vagy többévi munkáját. Előre is köszönöm a választ !

Luca írta...

Andi, olyan magyar évzáró, amit mi megszoktunk nincs. A 7. év végén szokott lenni program és ünnepélyes elköszönés, akkor mennek a gyerekek a barneskole-ból az ungdomskole-ba. De ez is iskola függő, hogy csinálnak-e vagy sem. Aztán a következő kicsit ünnepélyes elköszönés az ungdomskole végén van. Nálunk névszerint felhivták a gyerekeket a szinpadra és ott adták a kezükbe a "vitnemålt" ami tulajdonképpen a végbizonyitvány. A szülőknek ennyi.
Az szokás volt, hogy év végi zárásként elmentünk valamelyik strandra és grilleztünk és megköszöntünk az ofőknek(kontakt larereknek) az évet. Max. egy cserép virágot kaptak. Ennyi. Mindenki vitte a saját sütni valóját. Ha jó idő volt a gyerekek fürödtek, játszottak. És ezzel vége volt az évnek. És évnyitó sincs, augusztus 20. körül benne volt az újságokban, hogy hányra kell iskolába menni.

Andrea írta...

Köszönöm a gyors választ! Mi is strandra fogunk menni. Remélem addigra javul kicsit az idő. Mert most eléggé lehűlt és felhős itt mifelénk. Holnap délután lesz az összejövetel. :) És most már tudom, hogy a tanának szánt virágot ott szokás átadni. Köszönöm mégegyszer ! :)

Luca írta...

Szivesen. És ha bármire kiváncsi vagy írjál. Szivesen segitek, ha tudok.
És érezzétek jól magatokat. Merre felé vagytok?

Unknown írta...

Kedves Luca, kérdezhetnék néhány dolgot? Most web közelben vagy?

Nóra Siklósi írta...

Kedves Luca, kérdezhetnék néhány dolgot? Most web közelben vagy?

Luca írta...

Persze, kérdezzél. Gyorsabban tudunk kommunikálni, ha az fb-n ismerősnek jelölsz. Czipriné Ivancsics Imola néven.

Thomas Jasmine írta...

Köszónöm ezt az íràst! Szuper volt olvasni. Mrnnyire màs, szabadabb, boldogabb az ott élő gyermekek élete. Azt hiszem talàlok még több érdekességet az íràsaid között.

Luca írta...

Örülök.hogy tetszett. Na, igen sok minden más itt...

Unknown írta...

Érettségi van?

Luca írta...

Igen, van érettségi csak nem úgy, mint otthon. Mindenki ír matekból, norvégbó, meg a szaktárgyból. De szóbeli csak annak az egypár gyereknek van, akiket kihúznak.

Megjegyzés küldése