Norvégia az én szememmel..........(7)

Mesélek egy kicsit az oktatási rendszerről.

Norvégiban nem iskolába járni kötelező, hanem tanulni. Persze nem csak kötelező, hanem jog is.  Az iskolai oktatás ingyenes és ez itt teljesen helytálló. Az alapoktatás 10 éves,  6 évtől 16 évig. Mindegy, hogy a gyerek januárban tölti a hatot vagy decemberben, elkezdi az  első osztályt. Nem kell beiratni, az oktatási osztály küld egy levelet, hogy melyik iskolába tartozik, de szabad iskolaválasztás van. Májusban küld az iskola egy ismerkedős találkozóra meghívót, ahol először találkozik mindenki a jövendő osztálytársaival és a tanárokkal. 

Csak az elsősöknek van évnyitó és csak a 7. és a 10. osztályosoknak évzáró. Az elsősök évnyitója nagyon aranyos, az igazgató név szerint felolvassa az összes kis elsőst és mindegyikkel kezet fog és beszél egy két szót.

1996-ban volt az utolsó iskolai reform, amikor 7 évről levitték 6 évre az iskola kezdési korhatárt és áttértek egy más oktatási rendszerre. Pl. a fiam nem járt első osztályba, mert 96-ban lett 6 éves és még nem tudták bevezetni  mindenhol a 6 éves kezdést, mert így  sokkal több tanuló kezdett emiatt és sok helyen bőviteni kellett az iskolákat. Így 96-ban 0. osztályos volt. De ugyanazt csinálták, mint az elsősök és nem volt kötelező még járni. Így ő nem járt első osztályba,  mindjárt másodikba ment. 

A 10 évet két részre osztják, az első az un. Gyerekiskola(barneskole) 1-7. osztályig  és a második a 8-10. osztály. Ők már egy másik iskolába járnak,  amit „Serdülő iskolának” (ungdomskole) hivnak.

Az első hét évben nincsen osztályzás és a magyar tanitási szokásokhoz képest tetű lassan haladnak. Meg is mondják, a szintrehozás a cél, hogy mire a 8. osztályba mennek és jegyeket kapnak, ne legyen közöttük olyan aki lemaradt. Nem az 5-ös a legjobb jegy nálunk, hanem a 6-os. Nagyon odafigyelnek arra, hogy a gyereknek ne teher legyen a tanulás. Pl. az elsőben ha látják, hogy nem nagyon érdekli a gyereket a suli akkor, egypár napot visszamehet az oviba hetente. De a nagyobb gyerekeknek is van hasonló választási lehetőségük, van egy un, könnyített tananyag, aki azt választja, az egypár napon kéthetente, valami szakmát is tanul. Ha úgy érzi, már birja a több tanulást, akkor visszamehet a normál tanuláshoz. Képzeljétek el , hogy a zsinór írást, csak a 4. osztályban kezdik tanulni, mert állitólag 10 év körül van már olyan koordinációs képessége a gyerekeknek, hogy szépen tudjanak írni. Egyébként biciklit sem használhatnak az iskolába járáshoz, csak 5. osztálytól, szintén ilyen megokolással.

Az iskolatáskán kívül semmit nem kell venni évkezdéskor. Mindent a suliban kapnak, de annyira mindent, hogy még a csomagoló papirt is hazaküldik a suliból amibe be kell csomagolni az iskolában kapott könyveket. A könyveket elvileg 10 évig használják. A belső oldalán rublikák vannak, ahova beírják melyik évben kinél volt a könyv. Ezért ezeket be kell csomagolni. Leckét nem nagyon, vagy alig kapnak, mert azt is az iskolában csinálják meg. Heti terv szerint dolgoznak, mindenki úgy osztja be az idejét ahogy akarja (4. osztálytól). A kötelező tanulás utolsó három évében, már komolyabban veszik a számonkérést.

Félévenként próbákat írnak és felméréseket csinálnak, amiről konferencián tájékoztatják a szülőket. A konferencián a gyerek is részt vesz és elmondhatja a vélemyét. Egyébként  itt nagyon komolyan veszik a gyerekek jogait. Pl. még a szülő sem ütheti meg a gyereket. Képzeljétek el, Tamás fiam talán 1 ½ - 2 éves lehetett és sétálni mentünk vele.  Az út tele volt pocsolyával és a kisfiam minden vízbe beleugrott. Mi rászóltunk, de miután nem segített férjem rálegyintett a pelenkás fenekére . Rögtön ránk szólt a mögöttünk jövő férfi és kioktatta Zolit, hogy nincs hozzá joga, hogy bántsa a gyereket. Egyébként feljelenthetett volna érte. Na kicsit elkanyarodtam a sulitól. A könyveken kívül a füzettől a ceruzáig, mindent biztosít az iskola. Ha a gyerek 7 km-nél messzebb lakik, akkor busszal szállitják őket iskolába. A hátrányos helyzetű gyerekek, mint pl. a mozgássérültek együtt járnak a többi gyerekkel iskolába. Ha van olyan tanuló, aki más nemzetiségű és szeretne az anyanyelvén tanulni, azt  bizonyos óraszámban, tanárral biztositja az iskola.

Az iskolai hiányzást a szülő igazolja és kikérheti a gyereket az iskolából bizonyos időre. Nálunk ez többször előfordult, mert általában augusztusban szoktunk hazamenni és itt az iskola aug. 20-a körül kezdődik és junius 20-ig tart. A nyári szünet 8 hét. Van viszont őszi, karácsonyi, téli  és tavaszi szünet.

A gyerekeim közép iskolába járnak. Tamás az 5 osztályba, Nóri meg másodikba.  De ennyi idő után sem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz-e ez a rendszer. Hiányolom azt a fajta tanulást amin mi nőttünk fel, hogy olyan lexikális tudásunk volt, hogy az csak na. Itt ez nem fontos, viszont olyan gyakorlati dolgokat tudnak a gyerekeim, hogy időnként csak tátom a számat.  Számítógépen dolgoznak, amit az iskola biztosit és három évi bérleti díj után megkapják,  angolt első osztálytól tanulnak.  Tamás mint iskolareformos gyerek még választhatott, hogy akar-e plusz  egy nyelvet tanulni 8-tól, Nórinak már kötelező volt( német, francia és spanyol között választhatott). 

Tamásnak első két évben meg kellett vennünk a tankönyveket
(sok ezer korona volt), de a harmadik évtől már ők is ingyen kapták. 

A középiskola első osztályába mindenki általános dolgokat tanul, másodiktól választhatnak, hogy szakmát akarnak-e tanulni, vagy marad a sima iskolánál. Tamás elektro-számítógép szakra ment. Ezt végezte három évig, okleveles számitógép szakmunkás lett és ötödik évben visszament az általános részt tanulni, mert a számitógép épités és javitás helyett jobban érdekli a programozás. Elvileg mehetett volna egyből egyetemre, de akkor ezt az évet egyetemi előkészítőként kellett volna végeznie.

A középiskola első osztályától minden tanuló kap ösztöndíjat, szociális helyzettől függ az összeg. Akinek rosszak a szociális viszonyai, igen tisztességes összeget kaphat havonta.

Első osztálytól lehet tanulmányi kölcsönt kérni (az egyetemisták majdnem 100 %-a így végzi az egyetemet) amit az egyetem elvégzése után, kell részletekben visszafizetni. Amennyiben elvégzi az iskolákat a kölcsönt felvevő diák, akkor a felvett összeg 60 %-át átvállalja az állam és csak a fennmaradót kell a fizetéséből, igen kedvezményes részletekben visszafizetni

Minden évben szerveznek a tanulóknak olyan "kiállitásokat" ahol állásajánlatokat kinálnak a cégek.  Nóri most másodikos, média-kommunikáció szakra jár, ahol a fotózástól a weblap tervezésig mindent tanulnak. Idén venniük kellett egy nagy mappát, amibe már, a most készülő munkáit kell eltenni, hogy legyen mit megmutatnia, majd évek múlva, ha allást kerest.

Egy biztos, gyakorlati módon próbálják felkészíteni őket a jövőre