A nyugati parti városoknak igen speciális éghajlata van. Bergenról az a szólás jár, hogy ott minden nap esik az eső. Azért ez egy kicsit túlzás, de sok igazság van benne. A nyugati parton nagyon érződik a Golf-áramlat hatása. Nincs igazi tél, alig megy 0 fok alá a hőmérséklet, talán még sosem mértek -4 foknál hidegebbet. Az álag hőmérséklet januárban +0,8 °C.
Bergen vagy Stavanger felé repülve csodás látvány tárul elő, a Hardangervidda(fensik). Ez a fensik hatalmas területet foglal magába, cs 8000 négyzetkilométer és Észak-Európa legnagyobb fennsikja. Átlag magassága 1100-1200 m, de északona a Hardangerjøkul fennsik 1900 méteres magasságban van.
Kb. 9000 évvel ezelőtt vált jégmentessé. Ezután jelent meg az aljnövényzet amivel együtt járt a vadak megjelenése. De evvel egy időben az emberek is éltek ezen a területen, szinte a rénszarvasokkal együtt telepedtek le. 250 kőkorszaki lakóhely leletet találtak, amiből a legöregebb ie. 6300 -ból való.
1981-ben létrejött a Hardangervidda nemzeti park, három megye támogatásával. Azért hozták létre, hogy "megőrizzék a fennsík értékeit oly módon, hogy a növények, az állatvilág, a természeti- és a kulúrális értékek megmaradjanak , miközben a földművelés, a turizmus, a vadászat, a halászat, a tanítás és a kutatás tevékenységeit is lehetővé tegyék" a 3422 km2 parkban.
A fennsík területén felsorolhatatlan turista látványosság található. Az egyik legismertebb a Sognefojord és az ott található "Prekestol" (szószék):
A férjem zenészként végig járta észak Norvégiát, amit Finnmarknak hívnak. Rengeteg helyen jártak, úttalan-utakon autóval, a "0" óra napsütéses napokon (mint a képen) Azt mesélte, hogy sokszor az volt az érzése, hogy egy mesében jár és várta mikor jönnek elő a manók....
Télen igen nehéz a közlekedés északon és a hegyekben a nagy hó miatt. Gyakran csak konvojban lehet menni az utakon. Amikor már nem lehet havat kotorni, a hómarók jönnek és sokszor 2 méternél is magasabb hófalat épitenek és csak egy sávot tisztinak meg.
Sokáig én is csak képeken láttam hófalakat, de az utóbbi három évben rengeteg hó volt nálunk is. A tavalyi hómennyiség minden csúcsot megdöntött itt délen. A város őslakosai is azt mondták ennyi havat nem láttak még. Lapátolták a tetőről is, hiszen elképesztő súlya van a hónak.
Nálunk azért érdekes a dolog, mert Sandefjordban ritkán szokott ennyire sok hó esni és még annál ritkábban marad meg sokáig. A tengerparton nagyon gyorsan megy az olvadás. Sokszor előfordult, hogy este a mikor lefeküdtünk -15 fok volt, elkezdett fújni a szél a tenger felöl és reggelre +5 fok lett. A tengeri szél mindig meghozza az olvadást.
A norvégok azt tartják, hogy nincs rossz idő, csak rosszul öltözött az ember. Így aztán rengeteg praktikus ruházatuk van. Ilyen az általánosan ismert "norvég mintás pulóver". Tiszta gyapjúból készül, finom meleg. Most már lehet olyan fonalat kapni ami nem szúr. Ha erre felveszi az ember az esőkabátot, vagy széldzsekit, tökéletes téli viselet (a halászok ma is igy járják a tengert, mi inkább pufi dzsekit hordunk). Minden téli olimpiára új mintával tervezik forma ruhának. Aki szeret kötni megveheti egységcsomagban a fonalat és hozzá kapja az olimpiai feliratot, amit az újjára kell felvarrni. Egyébként nagyon érdekesen állitják össze ezeket a pulóvereket. A minta miatt körbekötik és nem csinálnak karkivágást. Amikor elkészül a pulóver, bejelölik az újjai helyét és a jelölés mellett apró öltésekkel legépelik, majd bevágják a megfelelő hosszúságban. Hú, de fájt a szivem ezt csinálni, amikor egyik ismerősömnek állitottam össze a pulóverét. Én tuti inkább kiszámoltam volna a mintát.
Erről jut eszembe, gyönyörű nemzeti viseleteik vannak, tájegységek szerint, az un "bunad" . Ünnepi alkalomra viselik, karácsony, temetés, esküvő. A nemzeti ünnepen mindenki ebben vonul fel, már akinek van. Hosszu(fekete, piros, kék, szürke) posztó szoknya, mellény, általában fehér blúz, speciális cipó.
Vestfold (a megyénk) bunadja
Ez a nemzeti viselet anyáról lányra, apáról fiúra száll. Gyakran már pici gyerekeknek is varrnak, De az első igazi bunad ruhát a lányok és a fiúk is a konfirmációra kapják. Illetve varratják nekik. Nagyon drága az eredeti 'bunad". 15-20 ezer korona körül van. Bunad varró tanfolyamokon meg lehet tanulni a varrását és a himzésést. De általában speciális boltokban rendelik meg inkább.
Jó olvasni ezeket a beszámolókat.
VálaszTörlésHa arra a szószékre ki kellene állnom, ott lenne a világvége!
Kalandvágyó vagyok, így azt mondom megpróbálnék kimenni a végére. De valószínűleg csak kúszva mászva...:)))
VálaszTörlés