Oslo
Ott tartottunk, hogy az olajtól kezdett az ország meggazdagodni. Sok minden megváltozott, de az emberek gondolkodás módja változott a leglassabban. Sok mindenről még most is úgy gondolkodnak, mintha még mindig szegények lennének. Az ország költségvetése igen jól áll, köszönhetően az olaj bevételeknek. Képzelhetitek mennyi nyeresége van az olajból,, ha a kötlségvetésbe 30 (körüli) dollár/gallonnal van tervezve. Az olajár meg ha jól tudom most 70 $ körül van valahol. Ez pedig rengeteg extra nyereséget biztosít. A vezetők még a 80-as években kitalálták, hogy a plusz pénzt "Olajfondba" kell befektetni, nem pedig elkölteni, hogy még az unokáink is részesedhessenek a gazdagságból, ha addigra elfogyna az olaj. Briliáns ötlet, mert az egyszerű mezei polgár számára ellenőrizhetetlen, hogy mire költik a pénzt. Közben találtak rengeteg gázt, aminek lassan elkezdődik a kitermelése. Szóval olyan nagy baj nincs az elkövetkezendő 50 évre.. De azért az araboknak több eszük van, mert az olajpénzt most fektetik be, plusz még visszajuttatnak az állampolgáraiknak is....
Na, de térjünk vissza az ország történetéhez és politikai rendszeréhez.,
Norvégiában is 19 megye van, akárcsak otthon. De nincsenek megyeszékhelyek, mert régebben nagyon nehézkes volt a közlekedés. Sok száz évig egyáltalán nem voltak utak a rengeteg hegy és szikla miatt. Az útépítés akkor kezdődött, amikor a technika lehetővé tette, hogy kirobbantsák az utak helyét. Ha valakinek utaznia kellett, akkor vagy a tengeren vagy a folyókon tette. Éppen e miatt, főleg azok mentén alakultak ki az első települések, amelyek közelében mindig volt földművelés is. Kialakultak a kereskedő központok, amelyek a fejlődés során Norvégia nagyobb városaivá váltak. Majdnem minden nagyobb város vízparton fekszik.
A jelenlegi főváros Oslo(1624-1925 között Christiania-nak hivták), de nem volt mindig az. Régebben főváros volt Bergen és Trondheim is. Miután a régi időkben is királyság volt, a királyok más-más országrészt támogattak, aszerint változott az ország fővárosának helyszine is.
Trondheim (régen Nidarosnak hívták)volt a főváros ca. 1030-tól az 1200-as évekig. Ebben az időszakban vallási központ is volt, egészen a reformációig(1537). Ekkor ért véget a katolikus időszak. Tronheim a 3. legnagyobb város, fontos oktatási központ, egyetemmel és főiskolákkal.
Az 1200-as években Bergen lett a főváros. Kikötővárosként nagyon sok külföldi fordult meg a városban, főleg németek. Virágzó vásárváros lett. Szintén van egyetem és főiskola, valami sok adminisztrációs központ található (olyan nyelvjárásuk van, hogy alig lehet érteni) A város "öregrésze" a világörökség része.
A következő "régi" város Stavanger az 1100-as
évekből. A hetvenes évektől az olajkutakon dolgozó emberek központjává vált. Az öreg város részben nagyon sok fa épület található. Tájszólását elég nehéz megérteni.
Mindhárom város a nyugati parton fekszik.
Oslo a legnagyobb városa Norvégiának, 1100 körül jött létre, de egyetlen építménye sem maradt meg azokból az időkből, viszont több királyi rezidencia is van.
Az ország legrégebbi városa a szomszédunk, Tønsberg 871-ben alapitották. Bár mostanában megkérdőjelezik az alapitási évét. Mindenesetre már 1130-ban már szerepel az írásokban.
A városok megközelíthetősége kritikán aluli. Mióta itt vagyok, kétszer építettek főutat. Autópálya alig van, ahol meg van. ott mindenhol fizető kapuk vannak. Igaz ez a a főutakra is érvényes több helyen. Norvégia déli részén folyik a közúti közlekedés 90 %-a és csak 2009-ben adták át az első autópálya szakaszt. 1970 és 1995 között 25 km autópálya épült....... Igaz az utóbbi években egyre többet adnak, amiken egyre többet fizetünk. Egész szép összeg jön ki, ha valaki Osloból Kristiansandba akar eljutni,
Az utak mentén rengeteg fényképezőgép van, ami a sebességet ellenőrzi. Nagyon sok pénz folyik be innen is az államkasszába.
Nem régen adták át Norvégiát Svédországgal összekötő új autópálya szakaszt egy új híddal. A hídnál fizetni kell, de hogy ne a régi hidat használja a nép, oda is feltettek fizetős kaput mindkét oldalra. Igen ám, de kiderült, hogy az EU-ban tilos a már meglévő útra pénzt szedni, így a svéd szakaszon lebontották és újra felépítették már a norvég oldalon.
Sajnos gyakran olyan ember a közlekedési miniszter, aki valami istenháta mögötti faluból jön és már a betonút is valóságos csoda a számára.
Aztán építenek olyan helyeken utakat, meg hidakat ahol alig jár ember, horribilis összegbe kerül és nem használják az emberek, mert sokalják az útpénzt. Az egyik öreg miniszter szokta mondani, ha nem lenne az olajpénz, már rég csődbe ment volna az ország
A királyság egyenlőre jól működik a demokráciával együtt, bár nekem igen visszás dolognak tűnik. De, hát én
nem itt szocializálódtam, ahol belenevelik kis gyerek kortól a monarchia tiszteletét a népekben. A legutóbbi felmérés szerint is ragaszkodnak ehhez az államformához.
Köszönöm a betekintési lehetőséget! Nagyon érdekes dolgokat írsz.
VálaszTörlés