Norvégia az én szememmel..........(9)

Vesfold

 A város ahol lassan 20 éve élek, Oslotól ca. 120 km-re délre fekszik a tengerparton. Sandefjord  város is és egy kommune, (község) amihez több helység is tartozik, Vestfold megyében. A város a Sandefjord  öblében  található. Azt nem tudom, hogy a város kapta-e a nevét a tengerről, vagy fordítva. Nagy területn fekvő város két félszigettel Østerøya (Keleti sziget) és Vesterøya (Nyugati sziget).  Ebből adódóan  146 km tengerpartja van, rengeteg nyaralóval és campinggel, ami üdülő várossá teszi.  (Amikor idekerültem, sokáig nem értettem, hogy lehet az, hogy bármerre megyünk a városban, mindig a tengerpaton kötünk ki) A nyári 19 órás napsütés  kellemesen felmelegiti a tengervizét, amit rengeteg helyen élvezhetnek a fürdőzők. Nincsenek fizetős strandok, a tengerben a fürdés állampolgári jog. Hajózása és vegyipari üzemei igen hiresek, szinte a világ összes országában ismertek a Jotun festékgyár temékei.
Sandefjord 1845-ben már vásárváros volt 749 lakossal,  dacára annak, hogy alapvetően egy nagy mezőgazdasági területen fekszik.De a hajózás és a hajóépités már abban az időben is számottevő volt, ami lehetővé  tette a fejlődést. 1900-ban leégett a város központ és az újjáépítése során alakitották ki, a belváros utca rendszerét, ami a mai napig megtalálható. A városnak egészen a viking időkig visszanyúló történelme van, hiszen innen pár kilométerre tárták fel a viking idők egyik vásárközpontját Kaupnagot, több vikingtemetőt , ahol találtak főzőedényeket, hámokat, 12 lovat, 6 kutyát és egy hajót. Az. úm. Gokstsdskip(viking hajó) Osloban a Vikingmúzeumban található.

Kurbadet

A város fejlődése és fürdővárossá válása, tulajdonképpen avval kezdődött, hogy 1837-ben egy  orvos, megnyitotta a  gyógyfürdőjét, ahol a saját módszereivel kezelte a reumatikus betegségeket. . A kénes gyógyvíz mellett, iszap fürdővel, hinár fürdővel és "csípős" meduzafürdővel gyógyította a betegeit. Olyan sokan érdeklődtek a kezelések után, hogy kibővitették a fürdőt,  Épitettek zenei pavilont , ahol előadásokat tartottak. 1839-ben már 50000 füdővendége volt, idejárt a királyi család, a miniszterek, a hirességek, sőt egyre többen jöttek külföldről, németek, dánok, svédek, amerikaiak, angolok, oroszok. Ebben az időben indult Németországból és Svédországból a hajóközlekedés közvelenül a városba.
Azóta sem működik gyógyfürdőként az épület, volt étteremtől kezdve sokminden,  kultúrház, óvoda.
Az 1850-es évektől a sandefjordi halászok feljártak az északi tengerre fóka és bálnavadászatra.  A nyugati parti és az észak norvég fiatalok szakmája volt inkább. De 1905-ben a város egyik gazdag tőkése felküldte az első bálnavadász expedicióját a nyíilt tengervizi bálnavadászatra.  Ezekben az években 25 bálanvadász tárasaság múködött Sandefjordban.  A nyiltvizi bálnavadászat  sikere rohamos fejlődést hozott a városnak.  A  huszas években, már 15 feldolgozó hajó és 90 bálanvadász hajó járta a vizeket, ősztől-tavaszig.  A nyári szabadság alatt kellett a hajókat javitani és felkésziteni a következő szerzonra, ez pedig a különböző mechanikai üzemek megalakulását eredményezte,  Ezek az üzemek az ötvenes években már, közel 3000 embernek biztositottak munkalehetősget. Azonban a hatvanas években drasztikusan csökkent a bálnák száma, és a megóvásuk érdekében egyre több szabályt hoztak, igy  1968-bam befejeződött a bálnavadászat a városban.
Már csak a város cimere emlékeztet az egykori bálnavadász időszakra
A város kevelt nyaróhely maradt. Nyáron szinte megkétszereződik a lakosok száma. Svédországba közvetlen kompjárat van. A repteréről szinte az összes európai országban indulnak járatok.
Nagyon szép hely, szeretek itt lakni.

Az öböl bejárat

Bálnavadász szökőkút

A repülőtér, Torp

A kikötő

Vøra strand és camping

Téli kép az öbölről

.