Norvégia az én szememmel..........(8)

Oslo madártávlatból

Mesélek egy kicsit, csak úgy általában az életünkről.

Nehezen szoktam meg, hogy amikor bementem egy boltba, az eladó mindent elmondott a vásárolni kivánt dologról. Ha valami elektromos dolgot néztünk, kis túlzással  még azt is elmesélte, hogy kell bedugni a konnektorba . Kedvesek, előzékenyek és figyelmesek az eladók.  De amit a legjobban szeretek itt, az a  bizalom, a türelem és a segítőszándék.
Általában sok vasalni valóm van, de amig a gyerekek kicsik voltak még több volt, rengeteget vasaltam.  Mondjuk az az én dilim, hogy nem szeretek vasalás nélkül semmit használni, de a sok vasalástól mindig megfájdult a hátam.  Akkoriban kdték hirdetni a magasnyomású vasalókat, ahol a víztartály vasalón kivül van, és felére csökkenti a vasalási időt, mert több réteget lehet átvasalni egyszerre vele. Elindultunk a boltokba körbenézni. Az egyikben rögtön belebotlottunk a legdrágább modellbe, a Laura Star-ba.  A vasalóállványban van beépitve a víztartály. Eszetlen ára van a mai napig, de akkor éppen valami igen jó ár leszállitás volt. Azt ajánlotta az eladó, hogy vigyük haza kipróbálni. Felírták Zoli nevét és cimét és már vihettük is a vasalót. Tényleg nagyon jó volt, másnap vissza vittük és mondtuk, hogy most nem aktuális. Meg sem fordult a boltosok fejében, hogy esetleg  nem visszük vissza.......
De a vasalós történetnek evvel nincs vége, mert ettől kezdve minden elektromos boltban kipróbáltam a vasalókat. Vittem Tamás legnehezebben vasalható trikóját és megkértem az eladókat, hogy had próbáljam ki a vasalókat. Tulajdonképpen meg sem lepődtek a kérésemen.  Végül is egy Tefal akciós vasalót vettem, ami  nagyon jól bevált.
Nálunk a játékboltokban a gyerekek minden játékkal játszhatnak amik kivannak  rakva a játékboltban, bemutató darabként. A kisautóktól kezdve, a nyomogathatós játékokig. Rengeteg problémám adódott ebből, ahogy kitettük a lábunkat az országból. Már a németeknél sem nézték jó szemmel. Otthon hisztérikusak lettek az eladók, ha valamihez hozzányúltak a gyerekeim. Elég hamar megtanulták, amit norvégul úgy mondunk, "bare se, ikke røre" csak nézni, nem hozzányúlni. De evvel elmúlt a játékboltok varázsa. Nálunk azt tartják, amelyik játékkal sokat játszik a gyerek, azt előbb-utóbb meg is veszi a szülő......
Az első években Zolival eszméletlen szegények voltunk. Abban a pillanatban, amikor külön költözött a volt feleségétől megváltozott az adóbesorolása, amiről persze megfeledkezett.  Így rendes adótartozással kezdtük közös életünket. Zoli részlet fizetést kért, amit havonta vontak a fizetéséből és kb. két év alatt telt le  az egész. Igen ám, de az első év végén jöttek a bátyámék vendégségbe és jó lett volna, ha abban a hónapban nem vonják a plussz adót. Zoli felhívta az adóhivatalt és kérte, hogy a következő két hónapban ne vonják az esedékes részleteket. Azt mondta az ügyintéző, hogy rendben, nekik teljesen mindegy, hogy a következő évben nem májusban, hanem júliusban telik le a fizetés. A lényeg, hogy kifizessük...............
Amikor Nórival terhes lettem, lett egy kelés a hónom alatt. Egyik este annyira fájt, hogy le kellett menjünk az ügyeletre. Mikor mondtam az orvosnak ,hogy terhes vagyok, nem kellett fizetnem az ellátásért. Még nem volt róla papirom.... Nálunk ez úgy megy, hogy minden évben meghatározzák, hogy mennyi önrészt kell az adott évben fizetni az orvosi ellátásért. Ezt egy lapon vezetik és ha eléri az ember év közben az összeget, akkor utána szabad kártyát kap. Ebbe az összegbe beletartozik az orvosi ellátáson kivül a krónikus betegségekre szedett gyógyszerek támogatáson felüli ára is. Terhesség esetén minden orvosi ellátás ingyenes, kivéve a fogászatot. A gyerekek orvosi ellátása 12 éves korig ingyenes, a fogászati pedig 18 éves korukig.
2002-ben lettem norvég állampolgár. Nem volt szándékomban azzá válni, a lelkem mélyén kicsit árulónak éreztem Magyarországgal szemben. Gyakorlati dolok miatt történt. Lejárt a magyar útlevelem és én  itt, kint voltam és abban az időben még útlevéllel lehetett csak utazni. Felhívtuk a követséget, ahol  nagy megdöbbenésemre a telefonközpontos nem beszélt magyarul (hát elképesztőnek tartottam, mert ugye  ránk, nem éppen a idegen nyelvtudása a jellemző) , ráadásul nem volt ügyfélfogadási nap, pluszban még lehordtak a sárga földig, hogy milyen figyelmetlen vagyok, hogy nem vettem észre. Ezek után másnap felmentünk a követségre, ahol kb. háromszoros áron kitöltötték az útlevélkérő lapot és mondták, hogy kb. 3 hónap az elintézési idő, mert nincs közvetlen repülő járat Budapest és Oslo között (akkor még nem volt). A követségi futár pedig ritkán megy Stockholmba, hogy elvigye meg elhozza ottani követségről a dolgokat. Mondtam nekik, hogy az nekem az nem jó, mert előbb haza kell mennem (az azért érdekes, hogy fel sem ajánlották az ideiglenes útlevelet), de a barátnőm Stockholmban lakik, majd ő elhozza az ottani követségről az útlevelemet és feladja nekem. Na, arról aztán szó sem lehet, mondták várjunk türelemmel. Zoli első mérgében a hazafelé úton becipelt a rendőrségre, ahol megkérvényeztük a norvég állampolgárságomat, amihez 6 év itt tartózkodás szükséges(nekem meg volt 12). Az állampolgársági papírom megjött 6 hét alatt, a norvég útlevelem egy hét alatt. Avval utaztam haza, otthon voltunk kb. hat hétig és amikor visszajöttünk rá pár napra megérkezett a magyar útlevelem ........
Ennyit a magyar ügyintézésről. Mindegy a világ melyik tájékán van az ember. bár az is lehet, hogy csak ügyintéző függő.
De ez régen volt, lehet már nem így mennek a dolgok.


.