Norvégia az én szememmel.........(36)

.

Baldr

A vak isten
 

A szelíd és udvarias Baldr  istent, Odin és Grigg kedvenc fiát szeretté az istenek s az emberek, de még az óriások is tisztelettel viseltettek iránta. A legszebb, legragyogóbb ifjú békében töltötte napjait a mindenség urainak égi hajlékában. Mígnem egy éjszaka szörnyű álmot látott. Csúf lidérc jelent meg előtte és halálát jósolta. Pirkadatkor verejtékben úszó testtel ébredt, rémülten rohant anyjához és elmesélte neki látomásást. Az istenasszonynak majd eszét vette a rémület. Felkereste a természet erőit és sorra megeskette őket, hogy soha nem törnek Baldr életére. A tűz, a víz és a szél szelleme ellenkezés nélkül igent mondott az istennő kérésére. Grigg ezután sorra járta az elemeket, a köveket és a fémeket..... azok is szavukat adták, hogy seosem bántják Baldrt. Grigg az állatokat, a fákat a növényeket is megeskette..... külön-külön mindegyiket.
E naptól kezdve az istenek szívesen játszották azt, hogy lándzsával, kövekkel, nyíllal célozták meg a halhatatlanná lett istent, s nagyokat kacagtak, látván, hogy a fegyverek erejüket vesztve hullanak a porba a cél előtt.
Csak a gonosz Loke nem nyughatott. Öregasszony képét öltötte és meglátogatta Frigget. Úgy tett, mintha csodálkozna Baldr sérthetetlenségén, mire az istennő kedvesen felvilágosította:
- Minden élőlény esküvel fogadta, soha nem sebzi meg a fiamat.
- Mindegyiiik? - húzta el a szót Loke.
- Igen -  válaszolta némi habozás után Frigg, mert eszébe villant, hogy a fagyöngy jelentéktelen kis hajtását elfelejtette felkeresni.
Loke az istennő szeméből olvasva derítette ki, csakis a mindenség nyugati sarkában élő ágacskáról lehet szó. Megkereste a fát, levágta róla a fagyöngyöt és magával vitte Asgårdba. Ám ahhoz már nem volt mersze, hogy maga hajtsa végre gaztettét. Alattomos tervet eszelt ki. Odafordult a békés Hodrhoz, Baldr testvéréhez, a vak istenhez és mézesmázos hangon megszólitotta:
-  Te miért nem veszel  részt a játékban? Miért nem próbálod eltalálni Baldrt?
- Hiszen vak vagyok -  válaszolta az mosolyogva.
- Ha akarod, szívesen irányítom a kezedet.

Loke és Hodr

Hodr gyanútlanul besétált a csapdába. Hallotta, milyen ízűen kacagnak társai, miközben hiába próbálják eltalálni az ifjú istent. Neki is kedve támadt a mulatsághoz. Loke a fagyöngyvesszőt helyezte a húrra, s a vak kezébe adta az íjat, aki megfeszítette a húrt és ........... Baldr holtan esett össze. Az istenek köréje gyűltek és hagos zokogással siratták a legjámborabb istent.
A gyász lesújtotta Asgård lakóit. Elmaradtak az esti mulatságok, s a víg lakomák. Az istenek komor arccal, szótlanul járkáltak. Frigg pedig vörösre sírt szemekkel naphosszat csak palotája ablakában állt, s a messzeséget kémlelete. Talán a fiát várjta. Végül kétségbeesett elhatározásra szánta el magát. Úgy döntött, követet küld Helhez, a sötét lelkek istennőjéhez. A halott Baldr fivére, Hermond vállalta a veszélyes küldetést. Felpattant Sleipnir hátára és a szélvész gyorsaságú csődör hamarosan a föld alatti ország kapuja előtt termett. A bátor testvér az alvilág úrnője elé járult. A felemás arcú Hel hidegen fogadta. De miután végighallgatta a szomorú történetet, így szólt: Baldr visszatérhet Asgårdba, ha minden ember és minden isten kívánja visszatértét. De kivétel nélkül mindenki!
Az istenek azon nyomban körbejárták a világot és amint azt sejteni lehetett, mindenki azt akarta, Baldr térjen vissza az élők közé. Hermod immár boldogan lovagolt a sötétség birodalma felé, vitte a jó hírt. Útja során egy csúf öregasszonyba botlott.
- Ugye te is akarod, hogy Baldr visszatérjen közénk? - hajolt le hozzá. De az csak a fejét ingatta.
- A boszorkány maga volt a gyáva Loke, aki nyíltan nem mert színt vallani, csak mások arca mögé bújva igyekezett keserűséget és fájdalmat okozni az embereknek és az isteneknek.
Így Baldr továbbra is a halottak birodalmában maradt.
Ám Loke nem tévesztette meg az isteneket. Hamarosan rátaláltak, kezét, lábát gúzsba kötözték, s egy kígyókkal teli verembe dobták. Így bűnhődött gonoszságáért, de neki ez sem volt elég. Továbbra is a bosszún járt az esze. S amint kiszabadult, a szörnyek és az óriások élére állva, haddal vonult az istenek birodalma ellen.

" Baldr's brow"  mi kamillának ismerjük....

.