2011. február 24., csütörtök

Norvégia az én szememmel.........(42)

.




A vikingek "otthona" a tenger


A vikingek durva és erőszakos istenei jól illettek a szilaj, vad, hódító hajósnéphez. A merész, de babonás harcosok igyekeztek elnyerni a tenger istene, Njord kegyeit. A vizek és szelek ura óvta a halászokat, őrizte a tengerpaarti szigeteket és jó szelet küldött a hajósoknak. Hozzá fohászkodtak a vikingek a bőséges, halászzsákmányért. A tenger mélyén csodálatos palotájában élt Egir, felesége, a rabló Ran és kilenc lánya társaságában. A vikingek kilencfajta hullámot különböztettek meg és úgy hitték, ezek mögött Ran egy-egy lánya rejtőzik. A hullámistennők e skandináv "szirének" csábították el és csalták az óceán mélyére a hajósokat. A tengeri viharokat Jormungandnak, a Világkígyónak tulajdonították. Képzeletükben az óriáshüllő a világot körülvevő tenger mélyén élt és hosszú farkával körbevette a földet.


Vallás templom nélkül


Egy svédországi, uppsalai templom rövid leírását kivéve, semmi sem utal arra, hogy a vikingeknek lettek volna vallási építményeik. Mindössze néhány kövekkel körberakott temetkezési hely maradt fenn. Kultikus szertartásaikat leggyakrabban nagy fák, különösen kőrisfák alatt tartották - az ünnepek, a gyűlések és az áldozatbemutatások is itt zajlottak. (Yggdrasil, a világ tengelye is hatalmas kőrisfa volt) Feltételezhető, hogy e fák alatt rendezték be időleges templomaikat, de vallási célú épületeket soha sem emeltek. Kezdetben papságuk, vallási vezetőjük, királyuk sem sem volt, ezek később, a nagy hadjáratok idején tüntek fel. Elképzelhető, hogy az öregek, a családfők vagy a hadvezérek erkölcsi  és talán vallási hatalmat gyakoroltak a többek felett, de közülük senki sem töltött be olyan szerepet, mint a keresztény világban a pápa vagy Egyiptomban a fáraó. A családok apró szobrocskák előtt mutatták be áldozatot, mindenki a maga módján imádkozot, nem kötötték őket szigorú rituális előírások. A vikingek vallásgyakorlása valószínűleg az állandó vándorlások miatt volt ilyen egyszerű. Kalandozásaik során kapcsolatba kerültek más, politeista, vagy monoteista vallásokkal. 966-ban Kékfogú Harald felvette a kereszténységet és a katolikus hittéritő papok hatására a vikingek keresztényekké váltak.


Steinsttning - viking temető


.

2 megjegyzés:

ancsapancsa írta...

Mindíg is irritáltak a templomok, ha nem építészeti szemszögből néztem. Persze tudom én, hogy a vallás az irányítás egyik eszköze, de ez tök szimpi, hogy nem költötték a javaikat olyan épületekre, aminek gyakorlati hasznát nem látták.

Luca írta...

Nem bizony. Teljesen elképedtem amikor a gyerekeket elvitte a suli valami misére és egyszer elmentünk mi is megnézni. Semmi pompa, egy sima nagy terem, tele székekkel, egy iróasztal féle mögött állt a pap. Viszont volt orgona. És én imádom a templomi orgona hangját.

Megjegyzés küldése