A történelemtől a mítoszokig
 |
| Oslo, Viking Hajómuzeum |
A hóditó vikingek
A 8. század végétől vad, rőthajú északi harcosok mind gyakrabban dúlták fel Európa békés településeit. A mai Skandinávia népeinek - dánoknak, svédeknek, norvégoknak - elődeit egykoron normannoknak, északi embereknek nevezték. Zsákmányszerző útjaik - a magányos kalózportyáktól a tengerparti rablásokon át, új földek birtokbavételéig - változatos formákat öltöttek. Több mint két évszázadon át zaklatták Nyugat-Európát, sőt otthagyták bélyegüket a Földközi-tenger környékén is Gibraltártól Kis-Ázsiáig.
A viking hadjáratok szinte kivétel nélkül a tenger felöl indultak. Az északi harcosok otthonosan mozogtak a nagy vizeken kiváló építésű hajóik messze felülmúlták a frankok vagy az angolszászok bárkáit. A legkorábbi régészeti leletek vitorla és árboc nélküli, nyitott evezőscsónakokra utalnak.
A 6. és 8. század között lassan terjedt el a vitorla használata, az árboc tetejére biggyesztett alig használható vászontól egészen a viking hajók csodálatos vitorlázatáig. A szép és főként célszerű építésű, biztonságos drakkarokkal szelték át az óceánokat, kötöttek ki akár a legsekélyebb vizeken és biztonsággal lavíroztak a legveszélyesebb szirtek közt, a legnagyobb hullámverésben is.
Emléküket őrzi Normandia neve (jelentése: "északi emberek országa") és a szláv "russz" (ruosti: evezőslegény) szó is.
Napjainkig vitatott kérdés, milyen okai lehettek a vikingek kalandozásainak, rablóhadjáratainak. Egyes nézetek szerint a túlnépesedés kényszerítette őket újabb és újabb területek elfoglalására. Talán erre céloztak a viking seregek óriási létszámáról szóló beszámolók, viharfelhőkhöz, sáskahadhoz, az óceán hullámaihoz hasonlítva az északi harcosok tömegeit. Ugyancsak az okok között említhetők a belviszályok, de a rablótámadások legfőbb mozgatórugójának minden bizonnyal a zsákmányszerzés, a kereskedelmi utak birtoklása számított.
Szinte pontosan ismerjük kalandozásaik útvonalait: a Brit-szigeteken és Izlandon keresztül egészen Grönlandig, ahonnan 1000 körül - 500 évvel Kolombusz előtt - eljutottak Amerikába. Másik útjuk Nyugat-Európa partjai mentén vezetett a Gibraltári-szoroson át a Földközi-tengeren egészen Itáliáig. Keleten a nagy folyókon keresztül kijutottak a Fekete- és Kaszpi-tengerre és azokon át Bizáncba és Iránba.
 | |
| Az osenbergi hajó sárkány diszitése |
.
Szép ez a hajó. Minden kultúrában megtalálható a maga szépsége, érdekessége, ha van aki felnyitja rá a szemünket. Köszi!
VálaszTörlésTegnap olvastam az újságban, hogy két pasi most csinálja meg a hajó sárkámny mintáját. Nálunk és a kõrnyékúunkõn sok viking kori dolgot találtak, ill. találnak most is. A városban tõbb viking temetõ is van.
VálaszTörlés