Norvégia az én szememmel.........(37)

.

A harc

Az istenek alkonya

Baldr halála után sokasodtak a nyugtalanító jelek, a világ pusztulása ítéltetett. Üstökök száguldoztak az égen, csillagok zuhantak a mélybe, a Föld szüntelenül zúgott, rázkódott, rengett, olyannyira, hogy még Yggdrasil, a világfa is beleremegett. Garu, a sötét lelkek kutyája éjjel-nappal hörgött. Vonítását még Asgårdban, az istenek lakhelyén is hallani lehetett.
Háborgott, morajlott a mindenség.
Egy este alattomos szél támadt, kitört a vihar, fákat tépett ki, lerombolta a házakat, törékeny játékszerként csapta a sziklás parthoz a hajókat. A két farkas utolérte és felfalta a Napot és a Holdat...... elérkezett az idők végezete.
Heimdall, a szivárványhíd őre teli tüdőből fújta kürtjét, a Gjallarhornt, az Aranytarajú Kakas riadtan kukorékolt.
Az istenek némán gyülekeztek Vigridr mezején. Tudták, utolsó leheletükig védelmezni fogják Asgårdot. Élükön Odin lovagolt, mögötte az einherják, a csatákban elesett bátor vitézek harcra kész serege, fölöttük repültek a valkűrök.
Velük szemben sorakozott fel a káosz erőinek mérhetetlen hada. Hel birodalmából előúszott a holtak hajója, a Naglfar. Kormányánál Loke állt. Közeledtek a szörnyek is, jött a kötelékeitől megszabadult Fenrir farkas és sziszegve csúszott-tekergett Jörnmungand, a Világkígyó. Dühösen rázták dárdáikat a déróriások, dél felül Surt készült rohamra a tűzdémonok élén.

Vidar és Fernír

Elsőként Odin vetette magát a küzdelembe. Ám Fernír pokoli torka csak a kedvező alkalomra várt....... Vidar,  Odin fia nyomban megbosszulta apja halálát. Kettéhasította a farkas koponyáját.
Iszonyú, véres harc kezdődött. Thor rettenetes erővel sújtott ősi ellensége, a Világkígyó fejére, de annak mérges leheletétől ő is holtan rogyott össze.
Tyr, mielőtt búcsút vett a világtól, a Poklok kutyájából szorította ki a lelket.
Loke és az óriások megostromolták Bifrost hídját, a szivárványhidat, ám előttük ott magasodott Heimdall délceg alakja. A bátor istenre őrjöngve zúdultak a jotunok. Ám az csak Loket kereste. És ott állt a híd tetején, szemtől szemben a két régi ellenség. Kard villant és Loke vértjét vörösre festette az ármányosság istenének kiömlő vére. A legfényesebb isten testével fogta fel a jotunok dárdáit.
Végül a tűzdémonok élén Surt bejutott az istenek palotáiba és lángba borítja a világot. A Hold és Nap nélküli világban a tűz, a fagy, a viharok, az árvizek és a földrengések pusztították az emberiséget.
Ez volt a Ragnarok, a világvége.
Ám - hála Yggdrasil biztonságot nyújtó kérgének - egy férfi és egy nő túlélte a káoszt............

Ragnarok

.